Öt év alatt 180 ezerrel csökkent a rokkantsági nyugdíjban részesülők száma, így 2016 végén alig 250 ezren részesültek ilyen ellátásban - olvasható a KSH összefoglalójában, amit a tavalyi Mikrocenzussal kapcsolatban adtak ki. Az öregségi nyugdíjban részesülők száma viszont több mint 100 ezerrel emelkedett ugyanebben az időszakban.
Magyarországon csúcsra emelkedett a munkaerőhiány a KSH friss adatai alapján, ami egyre inkább megnehezíti a cégek életét. Az összes vállalatvezető, akivel csak beszélünk, arra panaszkodik, hogy nem talál dolgozókat. Az elvándorlás, a közfoglalkoztatás, a képzési rendszer, az alacsony mobilitás, valamint a demográfiai gondok egyaránt szerepet játszanak a problémában. A konjunkturális ciklus miatt jövőre is velünk marad a munkaerőhiány. De mi lenne a megoldás?
Októberben 12,8%-kal nőttek a bruttó keresetek Magyarországon, ami kissé alacsonyabb dinamikát jelent ez előző hónapok 13-14% közötti emelkedéséhez képest - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek 10,4%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, vagyis az infláció továbbra sem tudta az egyszámjegyű kategóriába taszítani a bérnövekedést.
Ahogy közeleg az év vége, úgy egyre kevesebb izgalmat tartogathatnak a makroadatok. A héten még utoljára ül össze az MNB Monetáris Tanácsa, a forint is feszülten várja, hogy elég bátor lesz-e a jegybank, hogy még tovább lépjen. Külföldön elsősorban az amerikai adatokra lehet érdemes figyelni, illetve Japánban is kamatdöntő ülést tartanak.
Az utóbbi években az ingatlanpiac szárnyalásáról, az árak emelkedéséről szólnak a hírek, legtöbbször az ország kiugróan drága lakásai kerülnek reflektorfénybe, a valódi luxus mellett viszont vannak olyan országrészek, amiket elkerült a fellendülés. Arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik települések, azon belül melyik utcák azok, ahol akár százezrekért is lakáshoz lehet jutni és mit jelent mindez a budapesti árak szempontjából.
A napokban bemutattuk, hogy Magyarországon összességében csökkent a szegénység, miközben az egyenlőtlenségben nem láthattunk kedvező folyamatokat. Arra is rámutattunk, hogy Magyarországon EU-s összevetésben az egyik legnagyobb a szegények aránya. Most pedig a szegénység és a munkaerőpiac kapcsolatát tárjuk fel, ahol nem mindennapi folyamatoknak lehetünk tanúi.
A népesség 18%-a diplomás volt, az érettségizettek aránya pedig 28%-ot tett ki a mikrocenzus idején. A KSH tanulmánya szerint az iskolázottsági színvonal folyamatos emelkedésével a 2011. évi népszámlálás óta tovább csökkent az általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb végzettségűek aránya. 2016-ban 2 millió 217 ezren rendelkeztek alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel, vagyis a 15 éves és annál idősebbek 27%-a legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el. A foglalkoztatottság az iskolázottsági szint emelkedésével növekszik, míg a munkanélküliek aránya csökken. 2016-ban az 1,4 millió aktív korú diplomás 83%-a volt foglalkoztatott, amely a legmagasabb foglalkoztatottsági arány a különböző iskolai végzettségi csoportok között.
Háromból két ember kis és középvállalkozásnál dolgozott 2016-ban is, vagyis a szektor gazdasági súlya megkérdőjelezhetetlen, azonban az lényegesen kisebb a számuk alapján képviseltnél - állapítható meg a KSH most megjelent "A kis- és középvállalkozások helyzete hazánkban" című kiadványa alapján. A legújabb adatokból megtudhatjuk, mit tudnak felmutatni a kkv-k a nagy vállalkozásokkal szemben.
A magyar utakon futó autók átlagos kora megállíthatatlanul növekszik, június végén már elérte a 14 évet - derül ki a KSH által most közzétett Statisztikai Tükörből.
Új csúcsra emelkedett Magyarországon a munkaerőhiány az idei harmadik negyedévben, a KSH friss adatai alapján ugyanis a vállalati szektorban 53 600 álláshely volt betöltetlen az időszakban. A teljes nemzetgazdaságban már több mint 73 700 állás áll üresen. A munkaerőhiány várhatóan a következő időszakban is velük marad, és érdemben fékezheti a magyar gazdaság bővülését. A potenciális munkaerőtartalék további mobilizálására lenne szükség, valamint a képzési és átképzési programok is segíthetnének a probléma megoldásában.
Októberben 6,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai alapján, ami gyakorlatilag megegyezik a szeptemberi 6,2%-os növekedéssel.
Szeptemberben 13,6 %-kal, 292 900 forintra nőttek a bruttó keresetek Magyarországon, ami továbbra is erős bérdinamikát jelent - derült ki a KSH adataiból. A reálkeresetek 10,8 százalékkal nőttek, vagyis az emelkedő infláció ellenére kétszámjegyű keresetnövekedést láthatunk.
Jövő tavasszal lezárulhat az Eximbank elszámolását övező, közel négy éven át tartó vita a magyar hatóságok és az Eurostat között - értesült a Portfolio. Úgy tudjuk ugyanis, hogy a Központi Statisztikai Hivatal beleegyezett abba, hogy a bankot az államháztartáson belülre sorolja és a legközelebbi adatküldés során eleget tesz az uniós statisztikai hivatal kérésének. Ez pedig jelentősen átírhatja a magyar államadósság adatokat.
Mezőgazdasági összeírást tart Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Egyéni gazdaságok decemberi összeírása, 2017 elnevezésű mezőgazdasági adatgyűjtést november 15. és december 15. között végzik. A közelmúltban az MNB szakértői a Portfolio hasábjain publikáltak egy anyagot, amely a mezőgazdaságban az öntözés elterjesztésével elérhető jótékony hatásokat vette számba:
Októberben 2,5%-ról 2,3%-ra lassulhatott az infláció éves dinamikája Magyarországon, ami ismét megerősítheti a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóit abban, hogy indokolt a laza monetáris politika tartós fenntartása - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Egyre több szakértő véli úgy, hogy még 2018 végén is az MNB 3%-os célja alatt maradhat az éves áremelkedési ütem.
A 2010 óta eltelt hat évben 101 kilométerrel bővült a magyarországi autópálya-hálózat, tavaly 1168 kilométernyi ilyen szakaszt használhattak az autósok. Közben ezalatt az autóút hossza 205 kilométerről 300 kilométer közelébe bővült - derül ki a KSH legfrissebb kiadványából.
2017 első felében is folytatódott a lakáspiaci forgalom növekedése. Az első két negyedévben közel 5 százalékkal több lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. A használt lakások 2017 I. negyedévében 3,1, a II. negyedévben további 2,1 százalékkal drágultak. Az új lakások ára ugyancsak emelkedett: az I. negyedévi 4,9 százalék után a II. negyedévben 3,2 százalékkal - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
A KSH jelenleg elérhető adatai szerint, 2017. II. negyedévében csökkentek a lakásárak Magyarországon az év első három hónapjához képest, ami 2013 óta nem fordult elő. Az árak mérséklődése 1,5 százalékos mértéket mutat, miközben az év első három hónapjában még közel 5 százalékos emelkedés volt tapasztalható. Ez felveti a kérdést, hogy lassan aggódhatunk a hazai lakáspiacért? Nem ilyen egyértelmű azonban a helyzet, ezek ugyanis még egyelőre csak előzetes számok, hivatalos közlemény még nem érkezett, így elképzelhető, hogy az adatok még felülvizsgálatra kerülnek. A tavalyi év utolsó három hónapjában ráadásul már előállt egy hasonló helyzet, a végleges adatok azonban ott végül növekedést mutattak. Vagyis a cikk címében feltett kérdésre a válaszunk, hogy egyelőre NEM.
A hónap közepén szokás szerint az inflációs adatok érdemelnek majd említést, emellett az EKB és a Fed részéről jönnek fontos nyilatkozatok, melyekre figyelnek a befektetők. Itthon a szokásos állampapír-aukciók mellett a keddi inflációs adat érdemel említést, valószínűleg az MNB is kiemeltek figyeli a statisztikát.
Az első fél évben Nógrád megyében 100 ezer lakosra 3 új lakás épült, Győr-Mosonban 317. Ez csak egy példa a KSH héten megjelent kiadványából, amely lehetőséget kínál a megyék összehasonlítására.
Ebben van az is, hogy Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak
Az előre hozott választás nagy kockázat.
A kormányzati ciklus első felének eredményeit értékeltük.
A földgáz megvonásával akarta megfagyasztani Európát Vlagyimir Putyin, de ma már a Gazprom zuhanása ránthatja magával az egész orosz gazdaságot.
Sokan várják a döntést.
