Veszélyes inváziós faj jelent meg a Balaton és a Velencei-tó vízrendszerében: a vörös mocsárrákot több helyszínen is azonosították a szakemberek. A faj terjedése komoly ökológiai kockázatot jelent a hazai vizek élővilágára és infrastruktúrájára. - jelentette a Magyar Haltani Társaság.
Új kutatás szerint a világ gleccserei évszázadokig nem fognak helyreállni, még akkor sem, ha az emberiség visszahűtené a bolygót az 1,5°C-os határérték alá, miután azt már túlléptük - jelentette a Phys.org.
A magyarok kétharmada már tudatosan használja a mesterséges intelligenciát, ami közel áll a fejlett országok átlagához - derül ki a KPMG és a Melbourne-i Egyetem 47 országra kiterjedő kutatásából. A hazai válaszadók 36 százaléka már nem tudná AI nélkül végezni munkáját, miközben 77 százalékuk aggódik a technológia negatív hatásai miatt.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező, fővárosban élő 30-39 év közötti lakosok érzik a leginkább jónak egészségi állapotukat - derül ki a 21 Kutatóközpont Portfolio megbízásából készített reprezentatív kutatásából. Ebben arra is rákérdezett a kutatóintézet, hogy kik részesítik előnyben az egészségügyi szűréseket, kik és mikor fordulnak problémáikkal orvoshoz, és a magyarok mit tesznek annak érdekében, hogy egészséges életmódot folytassanak. A felmérés az egészséges életmód több dimenzióját is megragadta (táplálkozás, mozgás, alvás, stressz, lelki egészség), és nagyon érdekes megállapítása, hogy az iskolai végzettség alapján nagyon megosztott a társadalom abban, hogy mennyire étkezik egészségesen.
Ez itt a Portfolio Checklist Bolyai-díjasokat bemutató sorozatának első epizódja. A Bolyai-díj a magyar tudományos élet legrangosabb elismerése, melyet két évente ítél oda a díj kuratóriuma. A világhírű matematikusunkról elnevezett díjat idén Stipsicz András a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora és igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja kapta meg. A friss díja kapcsán beszélgetünk most vele a matematika szépségéről és jelentőségéről, a világban zajló matematikai kutatások műhelytitkairól, a magyar matematikusok szerepéről a világban, az élsportról és XIV. Leó Pápáról.
Az elmúlt évtizedek során a közgazdasági kutatás módszertana jelentős átalakuláson ment keresztül. Az ökonometriai módszerek fejlődése és elterjedése, majd a nagy adatbázisok megjelenése után a következő fontos mérföldkövet a mesterséges intelligencia térhódítása jelenti. Ám a módszertani fejlődés nem feltétlenül jelenti az elméleti megértés fejlődését is. Sőt, gyakran éppen az ellenkezője az igaz: a technikai eszközök bonyolultságának növekedésével arányosan csökken az elemzések elméleti megalapozottsága. A tudománytörténet számos példát szolgáltat arra, hogy az új módszerekbe vetett túlzott bizalom tévútra viheti a kutatókat. A közgazdaságtanban különösen jellemző ez a jelenség, mivel e diszciplína folyamatosan küzd a természettudományok egzaktságának elérésére való törekvés és a társadalomtudományi jelenségek inherens komplexitása közötti feszültséggel. Az ökonometria hajnalán hasonló lelkesedés volt tapasztalható, mint amit most a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban látunk. Azonban utólag nyilvánvalóvá vált, hogy a matematikai formalizmus önmagában nem oldotta meg a közgazdasági kérdéseket – sőt, esetenként elfedett fontosabb intézményi és történeti összefüggéseket.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyezte a Fujirebio Diagnostics vérvizsgálatát az Alzheimer-kór diagnosztizálására, amely az első ilyen jellegű teszt a betegség kimutatására.
Magyarország és Szlovákia az 1990-es években, a 2000-es évek elején két olyan ország volt, amelyeket sokan a sikeres átalakulás mintájaként emlegettek Európában, mára viszont már nem szolgálnak példaként az EU-ba igyekvő országok számára, sőt, az EU egységének megbontására irányuló kísérletekkel hozhatók összefüggésbe - mondta Pavol Demeš, Szlovákia volt külügyminisztere a Magyar Atlanti Tanács konferenciáján. A visegrádi együttműködésről szólva kiemelte: az meglehetősen befagyott állapotban van, 2+2-es formáció alakult ki a csoporton belül, miután Csehország és Lengyelország más utat követ az Európai Unióval és a NATO-val folytatott párbeszéd és együttműködés terén.
A NASA kutatói felfedezték, hogy a Hold két féltekéje között alapvető belső szerkezeti különbségek vannak, ami magyarázatot adhat eltérő felszíni jellemzőikre - közölte a Sky News.
A dengue és a chikungunya láz hamarosan állandó betegséggé válhat Európában a globális felmelegedés miatt, mivel a vírusokat terjesztő tigrisszúnyogok egyre északabbra terjednek - számolt be a France24.
A Duna-Tisza közi Homokhátság természetes gyepei jelentős átalakuláson mennek keresztül a klímaváltozás hatására. Magyar kutatók csaknem két évtizedet átfogó vizsgálata kimutatta, hogy a melegkedvelő növényfajok aránya növekszik, miközben az idegenhonos inváziós fajok egyre nagyobb teret hódítanak - írta a 24.hu.
A SciTechDaily számolt be arról a kísérletről, amely során a genfi kutatóintézet Nagy Hadronütköztetőjében (Large Hadron Collider - LHC) mérték az ólommagokból keletkező arany mennyiségét.
A hazai családi cégek háromnegyede súlyos hiányosságokkal küzd a család és a vállalat kapcsolatának professzionálissá tételében, sok vállalkozásnál az utódlási tervek kidolgozását is elmulasztják vagy nem kezdték meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatásából, amelyet a Grémium az Utódlásért Egyesülettel és az Optennel együtt szervezett meg.
Művészet vagy tudomány? Tudomány vagy művészet? Kell-e különbséget tennünk, lehet-e éles határvonalat húzni a kettő között? Gyakran állítjuk szembe őket egymással, mintha egy ellentétpárról lenne szó: bal agyfélteke-jobb agyfélteke, objektív-szubjektív, szabálykövetés-kreativitás… Már az iskolában választás elé kényszerítenek minket, döntsük el, melyikben szeretnénk kiteljesedni, melyik felel meg jobban az érdeklődési körünknek. De valóban választanunk kellene? Az immár 9. alkalommal megrendezett Műtárgyak Éjszakája Fesztivál szerint nem, ugyanis az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő programsorozat mottója idén a „művészet és tudomány”. Május 23. és 25. között számos eseményen vehetünk részt, amelyek nem a két terület különbözőségeit mutatják be, hanem a közös metszéspontokra világítanak rá.
A mesterséges intelligencia fejlesztéseknél a kutatás helyett a termékfejlesztés került előtérbe, ami kockázatos lehet szakértők szerint - írta meg a Cnbc.
A szélsőséges hőhullámokkal járó éghajlatváltozás világszerte növeli a terhességi kockázatokat - hívta fel rá a figyelmet a Climate Central szerdán közzétett jelentése, amely a 2020 és 2024 közötti időszakot vizsgálta.
Stipsicz András, az MTA rendes tagja, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora és igazgatója nyerte el a Bolyai-díjat, amelyet már 13. alkalommal ítéltek oda. A magyar tudományos élet legrangosabb elismerését a Magyar Tudományos Akadémia épületében adta át kedd este Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Új kutatási eredmények szerint a Mars felszíne alatt hatalmas mennyiségű folyékony víz rejtőzhet. Az eredmények magyarázatot adhatnak arra, a régóta fennálló rejtélyre, hogy hová tűnhetett az évmilliárdokkal ezelőtt a bolygó felszínét borító vízkészlet - számolt be a ScienceAlert.
Kijöttek a friss összehasonlító vizsgálatok, amelyek az Eli Lilly Zepbound nevű gyógyszerét és a Novo Nordsik Wegovy elnevezésű, elhízás elleni készítményét hasonlította össze. Az eredmény némileg meglepetést okozott, és olyan következményekkel is járhat, mint a fogyasztók elpártolása - tudósított a Bloomberg.
Habár az információbőség széles találkozási felületet biztosít az akadémiai, valamint az azon kívüli világ között (gondoljunk csak a sajtóban megjelenő kutatási eredményekre), ez azonban mégsem feltétlenül járul hozzá a tudomány természetének mélyebb megértéséhez. A látszólag paradox helyzet különböző szélsőséges hozzáálláshoz vezethet a túlzott elvárásoktól egészen a tudománnyal szemben tanúsított fanatikus bizalmatlanságig. Írásom a tudományos munkát járja körül egy geográfus-kutató nézőpontjából, egyfajta híd szerepet kíván betölteni. Célja közelebb hozni ezt a két világot, amelyre nagy szükség van egy olyan korban, amikor az információ korlátlansága sok esetben a megértés korlátaival párosul.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!