Egy nemzetközi kutatócsoport azonosított egy genetikai variánst, amely jelentősen növeli a long covid, azaz a Covid okozta hosszan megmaradó szövődmények kialakulásának kockázatát – derül ki a Nature Genetics-ben megjelent új tanulmányból.
Egy tanulmány – amely tegnap jelent meg az Emerging Infectious Diseases folyóiratban – kimutatta, hogy a súlyos COVID-19-fertőzés miatt tüdőgyulladással kórházba került felnőttek közül sokan még egy évvel a kórházi kezelés után is jelentős, hosszú távú tünetekkel küzdenek.
Egy nagymintás vizsgálat bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az antibiotikumok nem nyújtanak előnyt a nem súlyos COVID-19 miatt kórházba került betegek kezelésében.
Ahogy a madárinfluenza végigsöpör az amerikai baromfi- és szarvasmarha-farmokon, a kutatók versenyt futnak, hogy megtalálják a járványok megfékezésének módját, mielőtt azok emberi járványt robbantanának ki, írja a Nature. Most egy tudóscsoport új megközelítést dolgozott ki: az első mRNS madárinfluenza elleni vakcinát, szarvasmarhák számára.
Az Egyesült Királyságban először mutatták ki a nyugat-nílusi vírus töredékeit szúnyogokban, miközben a betegség egyre több mérsékelt éghajlatú régióban terjed - tudósított a Bloomberg.
Egy újonnan felfedezett, ház méretű aszteroida halad el a Föld közelében május 21-én, a Hold távolságának egyharmadánál is közelebb kerülve bolygónkhoz - írta meg a Space.com.
A COVID-19 elleni oltások átmenetileg és minimálisan befolyásolhatják a menstruációs ciklus hosszát, de ez a kutatók szerint nem indok az oltás elutasítására - derül ki egy új kutatásból, amiről a Minnesotai Egyetem is beszámolt.
Az FDA szigorúbb engedélyezési követelményeket vezethet be a Covid-19 elleni emlékeztető oltásokra vonatkozóan, különösen az egészséges amerikaiak esetében - jelentette a Cnbc.
A Moderna által fejlesztett új kombinált oltás, amely egyszerre véd az influenza és a COVID-19 ellen, erősebb immunválaszt vált ki, mint a külön beadott vakcinák - derül ki a nemrég közzétett klinikai vizsgálat eredményeiből, melyet a Live Science szemlézett.
Veszélyes inváziós faj jelent meg a Balaton és a Velencei-tó vízrendszerében: a vörös mocsárrákot több helyszínen is azonosították a szakemberek. A faj terjedése komoly ökológiai kockázatot jelent a hazai vizek élővilágára és infrastruktúrájára. - jelentette a Magyar Haltani Társaság.
Új kutatás szerint a világ gleccserei évszázadokig nem fognak helyreállni, még akkor sem, ha az emberiség visszahűtené a bolygót az 1,5°C-os határérték alá, miután azt már túlléptük - jelentette a Phys.org.
A magyarok kétharmada már tudatosan használja a mesterséges intelligenciát, ami közel áll a fejlett országok átlagához - derül ki a KPMG és a Melbourne-i Egyetem 47 országra kiterjedő kutatásából. A hazai válaszadók 36 százaléka már nem tudná AI nélkül végezni munkáját, miközben 77 százalékuk aggódik a technológia negatív hatásai miatt.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező, fővárosban élő 30-39 év közötti lakosok érzik a leginkább jónak egészségi állapotukat - derül ki a 21 Kutatóközpont Portfolio megbízásából készített reprezentatív kutatásából. Ebben arra is rákérdezett a kutatóintézet, hogy kik részesítik előnyben az egészségügyi szűréseket, kik és mikor fordulnak problémáikkal orvoshoz, és a magyarok mit tesznek annak érdekében, hogy egészséges életmódot folytassanak. A felmérés az egészséges életmód több dimenzióját is megragadta (táplálkozás, mozgás, alvás, stressz, lelki egészség), és nagyon érdekes megállapítása, hogy az iskolai végzettség alapján nagyon megosztott a társadalom abban, hogy mennyire étkezik egészségesen.
Ez itt a Portfolio Checklist Bolyai-díjasokat bemutató sorozatának első epizódja. A Bolyai-díj a magyar tudományos élet legrangosabb elismerése, melyet két évente ítél oda a díj kuratóriuma. A világhírű matematikusunkról elnevezett díjat idén Stipsicz András a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora és igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja kapta meg. A friss díja kapcsán beszélgetünk most vele a matematika szépségéről és jelentőségéről, a világban zajló matematikai kutatások műhelytitkairól, a magyar matematikusok szerepéről a világban, az élsportról és XIV. Leó Pápáról.
Az elmúlt évtizedek során a közgazdasági kutatás módszertana jelentős átalakuláson ment keresztül. Az ökonometriai módszerek fejlődése és elterjedése, majd a nagy adatbázisok megjelenése után a következő fontos mérföldkövet a mesterséges intelligencia térhódítása jelenti. Ám a módszertani fejlődés nem feltétlenül jelenti az elméleti megértés fejlődését is. Sőt, gyakran éppen az ellenkezője az igaz: a technikai eszközök bonyolultságának növekedésével arányosan csökken az elemzések elméleti megalapozottsága. A tudománytörténet számos példát szolgáltat arra, hogy az új módszerekbe vetett túlzott bizalom tévútra viheti a kutatókat. A közgazdaságtanban különösen jellemző ez a jelenség, mivel e diszciplína folyamatosan küzd a természettudományok egzaktságának elérésére való törekvés és a társadalomtudományi jelenségek inherens komplexitása közötti feszültséggel. Az ökonometria hajnalán hasonló lelkesedés volt tapasztalható, mint amit most a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban látunk. Azonban utólag nyilvánvalóvá vált, hogy a matematikai formalizmus önmagában nem oldotta meg a közgazdasági kérdéseket – sőt, esetenként elfedett fontosabb intézményi és történeti összefüggéseket.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyezte a Fujirebio Diagnostics vérvizsgálatát az Alzheimer-kór diagnosztizálására, amely az első ilyen jellegű teszt a betegség kimutatására.
Magyarország és Szlovákia az 1990-es években, a 2000-es évek elején két olyan ország volt, amelyeket sokan a sikeres átalakulás mintájaként emlegettek Európában, mára viszont már nem szolgálnak példaként az EU-ba igyekvő országok számára, sőt, az EU egységének megbontására irányuló kísérletekkel hozhatók összefüggésbe - mondta Pavol Demeš, Szlovákia volt külügyminisztere a Magyar Atlanti Tanács konferenciáján. A visegrádi együttműködésről szólva kiemelte: az meglehetősen befagyott állapotban van, 2+2-es formáció alakult ki a csoporton belül, miután Csehország és Lengyelország más utat követ az Európai Unióval és a NATO-val folytatott párbeszéd és együttműködés terén.
A NASA kutatói felfedezték, hogy a Hold két féltekéje között alapvető belső szerkezeti különbségek vannak, ami magyarázatot adhat eltérő felszíni jellemzőikre - közölte a Sky News.
A dengue és a chikungunya láz hamarosan állandó betegséggé válhat Európában a globális felmelegedés miatt, mivel a vírusokat terjesztő tigrisszúnyogok egyre északabbra terjednek - számolt be a France24.
A Duna-Tisza közi Homokhátság természetes gyepei jelentős átalakuláson mennek keresztül a klímaváltozás hatására. Magyar kutatók csaknem két évtizedet átfogó vizsgálata kimutatta, hogy a melegkedvelő növényfajok aránya növekszik, miközben az idegenhonos inváziós fajok egyre nagyobb teret hódítanak - írta a 24.hu.
Így néz ki egy beruházási boom.
Az illikvid piacokon akár komoly kilengésekre számíthatunk.
Az európai versenyképesség kérdésében nem az energia ára a legfontosabb tényező.
Nagyon megugrott az érdeklődés.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Nézzük, mikkel repülnek az izraeli pilóták.
Baj van a hitelezéssel.
Hogyan válhat Magyarország valóban függetlenné az orosz földgáztól 2027-re?
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
