Az előzetes adatok szerint 958 milliárd forint, a GDP 2%-a volt a kormányzati szektor 2019. évi hiánya, jelentette a KSH. A tavalyi hiány így 0,2%-ponttal meghaladta a kormány által célul kitűzött 1,8%-os GDP-arányos hiányt. A hiány mértéke nem sokkal nagyobb a tervnél, de jelzi, hogy a kormányzat nem tudja tartani az eredetileg tervezett, egyébként sem nem túl szigorú deficitcélokat.
A német kormány a koronavírus okozta bizonytalanságok miatt átütemezte a 2021-es költségvetés elfogadását, az eredetileg tervezett június 17-hez képest később kerül rá sor.
Zajlik a 2020-as és a 2021-es költségvetés újratervezése: Orbán Viktor fotót posztolt erről, amit Varga Mihály pénzügyminiszter is megosztott.
Az elmúlt két hét gazdaságvédelmi intézkedései csaknem 90 milliárd forintot hagynak a magyar gazdaságban - mondta Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden az MTI-nek.
A globális vírusjárvány következtében a hazai és a nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban találkozni azzal a gondolattal, hogy a járvány után már semmi sem lesz úgy, mint a járvány előtt. És - talán meglepő módon - az írások legtöbbször nem arról szólnak, hogy a jövőben milyen közegészségügyi és hatósági intézkedések és járvány-megelőző nemzetközi megállapodások lesznek szükségesek, hanem arról, hogy (1) a gazdaság és a társadalom milyen módon tud most kikerülni a koronavírus által okozott válságból, és hogy (2) a normalizációt követően milyen új szempontokat és normákat kell majd érvényre juttassunk annak érdekében, hogy az emberi civilizáció létfeltételeit, - ezen belül kiemelten a bioszférát és a gazdaságot -, semmiféle fenyegetés ne tudja megrendíteni. Surányi György március 25-én a koronavírus válság kezelésének egy lehetséges irányáról szóló, a Portfolio-n megjelent írását a azzal fejezi be, hogy "Ez az írás a célját akkor érné el, ha szakértők kormányon belül és kívül a javaslataimat felhasználva vagy éppen cáfolva olyan mentőcsomagot állítanának össze, amely a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb válságkezelést tenne lehetővé." Miután cikkének végén maga szólít fel közös gondolkodásra, vitára e kérés elől hosszú idő után most nem akarok kitérni. Az általa felvetett válságkezelő megközelítés helyesen hangsúlyozza az elengedhetetlen szakítást a már korábban idejétmúlt tabukkal.
Az idén 4,2%-kal eshet vissza a magyar gazdaság, a költségvetési hiány a GDP 5%-a felett lehet, a munkanélküliségi ráta pedig megduplázódhat – vélik az Erste Bank elemzői. A hétfőn kiadott anyag címe tökéletesen foglalja össze az utóbbi hetek változásait: „A legrosszabb forgatókönyv válik realitássá”. A folyamatosan érkező elemzői véleményekből egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a gazdasági növekedést elfelejthetjük 2020-ban, ez pedig további károkat okoz majd a reálgazdaságban.
A koronavírus-járvány hatással lesz a nyitott magyar gazdaságra és a költségvetésre, így 2020-ban átmenetileg emelkedhet a büdzsé hiánya és az államadósság – emelik ki elemzésükben a Moody’s szakemberei. A hitelminősítő szerint azonban ez csak átmeneti lesz, 2021-től újra csökkenő pályára állhat az adósságráta, vagyis a jelenlegi válság nem jelent majd visszafordulást, csak megtorpanást a javulásban.
Újabb videót tett közzé közösségi oldalán Orbán Viktor, amiből az látható, hogy a gazdasági élet szereplőivel egyeztet a teendőkről, amelyeket a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt rendkívül negatív hatásának csillapítása miatt kell megtenni. Ezeket három pontban foglalt össze és ezek egyike, hogy egy nagy gazdaságújraindítási akciótervet készítenek, amihez a résztvevő beszélgetőpartnerektől várják a javaslatokat. A készülő gazdasági csomagról szóló videókonferenciáról Varga Mihály is megemlékezett saját közösségi oldalán. Időközben az is kiderült, hogy a javaslatcsomagot mikor mutatja be a kormány.
A hatalmasra duzzadt állami vagyonalapok, melyeket jellemzően olajtermelő országok működtetnek, óriási részvényeladók lehettek az elmúlt hónapban, és még lehetnek is. A szakadó olajárak miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy még a vagyonuk is drasztikusan csökkenjen, így egyfajta veszteségminimalizáló magatartást tanúsíthatnak.
A koronavírus-járvány miatt nem csak az országok egészségügyi rendszerei kerülnek nehéz helyzetbe, hanem a járvány visszaszorításának érdekében meghozott korlátozások miatt a gazdaságok is. Sokan – még a takarékoskodásról híres Németország is – gigantikus állami mentőcsomagokkal igyekeznek megóvni a vállalatok épségét és a munkahelyeket, hogy gyorsan kilábaljanak, vagyis V-alakú visszapattanásban reménykedhessenek. Vannak országok, ahol az átfogó mentőcsomagok késlekednek, így elhúzódhat és mélyebb lehet a recesszió, leépülhetnek a termelőkapacitások, ezekben az országokban egyre nagyobb esélye van az L-alakú válságnak. A rossz hír az, hogy ma még az utóbbiak közé tartozik Magyarország is. A jó hír viszont az, hogy ez a helyzet egyetlen pillanat alatt megváltozhatna.
A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a járvány korábbi szakaszában a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az M1 aktuális csatornán vasárnap reggel.
Egy új, közösen kibocsátott újjáépítési kötvényt szorgalmazott szombati lapinterjújában Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, aki egyúttal drámai figyelmeztetést is intézett az uniós vezetők felé: ha mégsem sikerülne egy ilyen új konstrukciót kidolgozni, akkor szerinte az egész Európai Unió létjogosultsága kérdőjeleződne meg az emberek szemében.
Csehországban, Lengyelországban, és Ukrajnában is nő a koronavírus-fertőzöttek száma. Lengyelország gigantikus, a GDP 10%-ára rúgó csomaggal igyekszik megvédeni az országot.
Amikor kiderült, hogy leáll a gazdaság, akkor egy azonnali, széleskörű fiskális csomagot bejelenteni - többek között ezt kellett volna tennie a kormánynak Zsiday Viktor szerint. A befektetési szakember friss posztjában értékelte a kormány koronavírus-járványra adott válaszait, másik posztjában pedig úgy vélekedik, hogy nem világvége van, hanem háború. Szerencsés esetben villámháború.
Tombol a koronavírus-járvány, súlyos áldozatokat szed Európában, ágazatok állnak a földbe, teljes gazdaságok satufékeznek és a kormányok sorra jelentik be fiskális mentőcsomagjaikat. Úgy tűnik, hogy már-már a kormány is eljátszik a gondolattal, hogy elengedi a deficitet. Ugyanakkor a mértéket tekintve mintha nem lennének realisták a várakozások, és elfelejtődik, hogy a jelenlegi helyzetben magától is elszabadul a deficit.
A kormány eddig az idei költségvetésből 245 milliárd forintot költött a koronavírus elleni védekezés kiadásaira - jelentette be a pénzügyminiszter, aki azt is előrevetítette, hogy hamarosan újabb gazdaságvédelmi lépések jönnek.
A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg a kormány rendelete, ami felhatalmazást ad a kabinetnek, hogy a költségvetés tartalékait másképp költhesse el. Mindez nem hétköznapi, de várható lépés volt a koronavírus-járvány kezelése érdekében.
Támogatná Budapesten a koronavírus miatt a kijárási korlátozás bevezetését, mert „minden korlátozó intézkedésről kiderült utólag, hogy indokolt volt” – jelezte a 24.hu-nak adott interjúban Karácsony Gergely. A főpolgármester azt is mondta: „a járvány nyáron mérséklődni fog, és arra készülünk, hogy ősszel lesz egy második hullám.”
A pénzügyi akciócsoportban folyik a költségvetés áttervezése - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Varga elmondta, próbál a kormány a 3%-os GDP-rányos hiányszint alatt maradni, de ha a gazdaság újraindításához szükséges, magasabb deficitet is bevállalnak.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
