Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciájának szünetében arról beszélt, milyen költségvetési hatása lehet a gyermekek után járó adókedvezmény növekedésének.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján tartott előadást a magyar gazdaság kilátásairól. Többek között elmondta, hogy jövőre a fogyasztás és a beruházások lesznek a növekedés motorjai. Ezen felül kivezetésre kerülhet néhány kisebb adónem is és a kormány tervei között szerepel a GDP-arányos költségvetési kiadások csökkentése is.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette a kormány céljait és várakozásait a következő évekre vonatkozóan. Kifejtette, hogy a harmadik negyedévben gyenge lehet a gazdasági növekedés Magyarországon, nem fog teljesülni a piaci cél, ám a jövő év első negyedévében már 3% felett lehet, majd elérheti a 4%-ot is. Nagy Márton ismertette a KKV-prorgram részleteit, elmondta, hogy lakhatási válság van Budapesten, amit meg kell oldani, és a kormány be fog avatkozni, többek között az Airbnb és a lakbérszabályok szigorításával. Beszélt az inflációról is, ami szerinte már nem lesz probléma a következő években. A nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján beszélt.
A Pénzügyminisztérium szerda este kiadta őszi adócsomagjának tervezetét, amely több területen is jelentős változást hozna. A családi adókedvezmény összegei emelkednek, az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők költséghányada változik, új adózási lehetőségek jelennek meg a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók számára, és módosulnak a műemlékingatlanok adómentességére vonatkozó szabályok. Emellett átírják az extraprofitadó szabályait, a NAV hatásköre és a vámügyi eljárások is változnak, továbbá új szabályokat vezetnek be a fenntarthatósági jelentések és könyvvizsgálatok terén a társadalmi egyeztetésre küldött tervezet szerint.
A Biden-kormányzat jelentős összeget különített el a közelmúltban pusztító hurrikánok okozta károk helyreállítására. A Fehér Ház szerdai bejelentése szerint több mint 1,8 milliárd dollárt hagytak jóvá a Helene és Milton hurrikánok után szükségessé vált újjáépítési munkálatokra – írja a Reuters.
Az Európai Unió új kompenzációs alapot tervez létrehozni a mezőgazdasági termelők számára, hogy enyhítse az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás esetleges negatív hatásait. A készpénzalap célja, hogy leküzdje a megállapodással szembeni francia ellenállást, és elősegítse a mérföldkőnek számító egyezmény véglegesítését a közelgő G20-csúcstalálkozón - tudta meg a Politico.
A francia védelmi költségvetés jelentős növekedést mutat 2025-re, új fegyverrendszerek és képességek fejlesztésével. Sébastien Lecornu védelmi miniszter a parlament alsóházának védelmi bizottsága előtt ismertette a tárca terveit, kiemelve a lőszergyártás, az űrkutatás és a kibernetikai képességek fejlesztésének fontosságát - tudósított a Defense News.
A republikánus elnökjelölt, Donald Trump kedden határozott védelmébe vette protekcionista kereskedelempolitikáját és egyéb költségvetési javaslatait. Elutasította azokat a kritikákat, melyek szerint tervei növelnék a szövetségi adósságot, elidegenítenék az USA szövetségeseit és károsítanák az amerikai gazdaságot.
A Giorgia Meloni (címlapképünkön) vezette olasz kormány több milliárd eurós bevételnövelési intézkedéscsomagot tervez a vállalati szektor megadóztatásából, és elsősorban a bankszektor adóterhelését növelné a költségvetési hiány csökentése érdekében - jelentette a Financial Times. A tervek szerint a bankok halasztott adóköveteléseit (DTA) ideiglenesen felfüggesztenék, és emelnék a bankárok részvényopcióira kivetett adót is.
Kína is beáll azon országok sorába, amelyek extra adókkal sújtják a szupergazdagokat. Az új terv szerint a vagyonos kínaiaknak a tengerentúli befektetéseikből származó nyereségekre kellene több adót fizetniük – írja a Bloomberg.
A japán kormány a tavalyinál nagyobb pótköltségvetést tervez a gazdaság élénkítésére és a megélhetési költségek emelkedésének ellensúlyozására. Shigeru Ishiba miniszterelnök bejelentette, hogy a csomag meghaladja majd a tavalyi keretet, és elsősorban az alacsony jövedelmű háztartásokat, valamint a helyi önkormányzatokat célozza meg.
A globális államadósság várhatóan idén először lépi át a 100 ezermilliárd dolláros határt, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a növekedés üteme akár gyorsabb is lehet az előrejelzettnél. Az IMF legfrissebb Fiscal Monitor jelentése rámutat, hogy a politikai hangulat a magasabb kiadásoknak kedvez, miközben a lassú gazdasági növekedés felerősíti a hitelfelvételi igényeket és költségeket.
A határvadászok létszámában jelentős fluktuáció tapasztalható, derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) által a Magyar Hangnak szolgáltatott adatokból.
A világpiaci energiaárak mérséklődése lehetőséget teremt a kormány számára, hogy a rezsivédelemre elkülönített források egy részét átcsoportosítsa más területekre. Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb költségvetési jelentéséből, amelyet a Népszava ismertetett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tervei, melyek szerint az EU hét éves költségvetését szorosabban összekötnék gazdasági reformokkal, heves reakciókat váltottak ki az Európai Parlamentben és egyes tagállamokban. A kohéziós politika átalakításáról szóló vita még csak most indul, de már konfliktusforrássá vált.
A novemberi elnökválasztás közeledtével a gazdasági tervek a kampány egyik legfontosabb kérdéssé váltak. A választás kimenetele jelentősen megváltoztatja az amerikai gazdaság irányát, tekintettel Donald Trump korábbi elnök és Kamala Harris alelnök eltérő politikai programjára. Míg a várakozások – és bemutatott programja alapján – Harris nagyrészt Joe Biden elnök balközép politikáját folytatná, míg a Trump-adminisztráció 2.0 magasabb vámokat, bevándorlási korlátozásokat és nagyvállalati adócsökkentéseket vezetne be. Szakértők szerint a költségvetést mindkét elnökség nagyon megütné, de a Republikánus Párt jelöltje terhelné meg jobban a büdzsét, miközben több elemzés szerint is lassabb GDP-növekedést hozna Trump megválasztása.
Michel Barnier francia miniszterelnök bemutatta az új 2025-ös költségvetési tervezetet, amely mérföldkő lesz Franciaország gazdasági és politikai jövője szempontjából. A tervezet súlyos kiadáscsökkentéseket és adóemeléseket tartalmaz, hogy kezelje az ország növekvő államadósságát és helyreállítsa a befektetői bizalmat. Franciaország évek óta küzd a költségvetési fegyelem fellazulása jelentette problémákkal, miközben politikai helyzet is bizonytalanná vált a nyári előrehozott választások után; a Nemzetgyűlésen belüli széthúzás Barnier terveit is keresztülhúzhatja. Eközben viszont Franciaországnak muszáj megmutatnia az EU-nak, hogy éltanulóvá tud válni.
Lengyelország pénzügyminisztere, Andrzej Domański arra szólította fel az Európai Uniót, hogy ne büntesse az országot rekordmagas védelmi kiadásai miatt, amelyek hozzájárulnak Európa védelméhez az orosz agresszióval szemben. A Financial Timesnak adott interjúban Domański igazságtalannak nevezte az EU által kilátásba helyezett fiskális szankciókat, és nagyobb nemzetközi szolidaritást kért.