Tőzsdére vezetik az Alteo kötvényét
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 2020 január 24-től felveszi az Alteo NKP/2029 kötvényt a terméklistájára, olvasható a BÉT közleményében.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 2020 január 24-től felveszi az Alteo NKP/2029 kötvényt a terméklistájára, olvasható a BÉT közleményében.
2020 első felében jön az amerikai 20 éves államkötvény, amelyről bővebb információkat a pénzügyminisztérium február elején mond majd el – számol be a hírről a MarketWatch.
Az eredetileg tervezett 60 helyett 79 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) úgy, hogy mindhárom futamidő esetében terv feletti volt az értékesítés. A leginkább figyelt új húszéves kötvényre is erős volt a kereslet, így kétmilliárddal több mint el, mint tervezték.
Új, eddig nem látott kötvény debütál csütörtökön: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 20 éves forintkötvényt dob piacra. A leghosszabb papírnak a teljes finanszírozáson belül egyelőre jelképes lehet a szerepe, de fontos lépcső lehet a teljes futamidő hosszabbítása felé. Közben a világon egyre több helyen már a 30-50-100 éves papíroknál tartanak, azokra is van kereslet a jelenlegi nemzetközi hozamkörnyezetben.
Egy EU-s szabályozás és a rekordalacsony hozamkörnyezet lényegében lehetetlenné tette a pénzpiaci alapoknak, hogy érdemi hozamot termeljenek, így a portfóliók nagy része egyszerűen átalakult rövid kötvényalappá tavaly. A lépés a legtöbb alapnak nem sokat segített: a nulla körüli hozamok és a lakossági állampapírok miatt a kötvényalapok és a pénzpiaci alapok már együttesen kevesebb pénzt kezelnek, mint korábban a kettő külön-külön. Csak 2019-ben mintegy 250 milliárd forint hagyta ott ezt a két eszközosztályt, a csökkenő tendencia pedig aligha fordul a laza monetáris politika világában. Bár még mindig lehet a lakossági állampapírokat túlszárnyaló hozamot elérni kötvényalapokkal, a jól teljesítő portfóliók lényegesen kockázatosabbak egy állampapírnál. Volt ugyanis nyolc olyan kötvényalap, amely 7% fölötti hozamot hozott.
Szép csendben mintegy 800 millió dollár (közel 250 milliárd forint) értékben vásárolt vissza a január végén lejáró dollárkötvényekből tavaly ősszel az Államadósság Kezelő Központ. Három hét múlva még így is majdnem egymilliárd dollárt kell majd kifizetnünk a befektetőknek, amire azonban megvan a fedezet a kormány likviditási számláján.
Rekord összegű, mintegy 100 milliárd eurónyi úgynevezett SNP kötvényt bocsátottak ki Európa bankjai idén. Ezek azok az új típusú kötvények, amelyekkel szükség esetén a kötvényesek is részt vállalnak a bank feltőkésítésében.
Mindenben jók a magyarországi ingatlanpiaci mutatók, sokban jobbak is, mint sok más, térségbeli országé. Akkor miért mennek külföldre magyar ingatlanos cégek? Megnéztük a külpiacra lépésüket befolyásoló fontosabb tényezőket.
Sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre ma a B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., aminek során közel 10 milliárd forintot von be a társaság.
Az MNB friss statisztikái szerint május óta októberben volt először pozitív a befektetési alapok tranzakciós adata, tehát úgy tűnik, végre talán sikerül lerázniuk magukról a szuperállampapír nyomását. Ezzel együtt a kezelt vagyon is újra elérte a 7200 milliárd forintot, a kezelt vagyon mintegy ötöde viszont semmit sem hoz a befektetőknek, az ugyanis készpénzben és bankbetétben hever. Különösen az ingatlan-és kötvényalapok esetében.
Rendkívüli gazdasági, politikai és pénzügyi körülményekkel szembesülnek manapság a befektetők, így veszélyes időszakba lép a világ – írta friss 2020-as előrejelzésében Michael Hasenstab, a Franklin Templeton kötvénypiacokért felelős alelnöke. A szakember néhány éve jelentős Magyar kötvényportfóliót épített fel, amivel egyesek szerint az államcsődtől védte meg Magyarországot.
Az ALTEO 2022/II elnevezésű kötvény zártkörű forgalombahozatala 2019. június 7. napján megvalósult, 1.693.630.000 forint értékben. A tőzsdei bevezetésre várhatóan 2019. november 22-én kerülhet sor. Az eredeti közlemény a BÉT oldalán olvasható.
Csányi Sándor, a Mol igazgatóságának alelnöke Mol-kötvényeket értékesített.
Egy akadémikusokból álló csoport azzal vádolja a Morningstart, a világ legismertebb befalap-összehasonlító és pontozó oldalát, hogy félrevezeti a befektetőket, ugyanis az oldalán található amerikai kötvényalapokat sok esetben biztonságosabbnak tünteti fel, mint amilyenek valójában – számol be a hírről a Financial Times.
A nyáron útjára induló MNB kötvényvásárlási program keretében a jegybank összesen 300 milliárd forint keretösszegig vásárol a hazai székhelyű társaságok által kibocsátott, legalább B+ minősítésű vállalati kötvényeket, amihez a cégeknek át kell esniük egy hitelminősítésen. A Scope Ratings az elmúlt hónapok során több hazai cég minősítését is elvégezte, ma a Hell Energy minősítését tette közzé. Az energiaitalgyártónál 28,5 milliárd forintos kötvénykibocsátással számol a hitelminősítő, és mind a vállalat, mind a kötvény az elvárt szint feletti, BB minősítést kapott.
Amennyiben egy vállalat a tevékenységéhez külső forrást kíván bevonni, a leginkább megfelelő finanszírozási forma kiválasztásához szükséges az alternatív lehetőségek széleskörű feltárása. A bankhitelnek valós alternatívát jelentő, likvid és fejlett kötvénypiac hozzájárulhat a vállalatok forrásainak több pillérre helyezéséhez és ezáltal a kedvezőbb költségű forrásellátottságához. Bár országonként jelentős eltérést mutat, de az angolszász, valamint az Európai Unió fejlett és egyes feltörekvő országaiban egyaránt elterjedt a kötvényen keresztüli forrásbevonás a vállalati szektorban. Jelen cikkben a reálgazdaság szempontjából meghatározóbb nem pénzügyi vállalati szektor kötvényei kerülnek elemzésre.
Október 24-én kerül sor az Alteo kötvényaukciójára – derül ki a ma közzétett információs dokumentumból. A kibocsátás össznévértéke legfeljebb 9,3 milliárd forint lehet.
Számos izgalmas esemény rángatta szeptemberben a világ kötvény- és részvénypiacait, a helyzet pedig nem valószínű, hogy sokat változik októberben, így bőven lesz alkalma a kockázatkedvelő befektetőknek aktívan kereskedni. A magyar befektetési alapokat kezelő profi befektetők elég eltérően gondolkoznak most arról, hogy mivel érdemes tradelni: van, aki szerint a szaúdi helyzet miatt az olajban van a fantázia, míg mások szerint orosz részvényeket érdemes vásárolni, mások szerint pedig egyéb feltörekvő piaci kötvények lehetnek most jó befektetés. Abban többnyire egyetértenek a szakértők, hogy recessziótól még nem kell tartani, hiszen a jegybankok támogatónak bizonyulnak, a forint gyengülését pedig hagyni fogja az MNB, vagyis célszerű lehet külföldi eszközök közt szemezgetni a hozammaximalizálás érdekében.
Részben az alacsony nemzetközi hozamkörnyezetet kihasználva refinanszírozta áprilisban átadott stadionjára felvett bankhitelét a Tottenham Hotspur. A dolog érdekessége, hogy a kötvények hozama alig volt magasabb, mint a hasonló futamidejű amerikai állampapírok másodpiaci hozama, vagyis a BL-döntős klubot kishíján olyan megbízható befektetőnek tekinti a piac, mint a világ legerősebb gazdaságát.
Az Európai Központi Bank vizsgálódására készülhet a Deutsche Bank, mivel kiderült, hogy 2014 és 2017 között a német nagybank „elfelejtett” engedélyt kérni ahhoz, hogy legkockázatosabb, ún. AT1-es kötvényeit értékesítse a piacon.
Az Európai Unió jobban hasznosítaná a GDP 15 százalékát kitevő szektort.
Hátulról a negyedik legrosszabb a magyar adat, egyre hátrébb csúszunk.
Mianmarban is előkerültek az FPV-drónok.
600 ezer dollár kenőpénzt fogadott el.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
