A magyar piacon jelenleg fennálló 5 százalékpont körüli kamatfelár kétszer akkora, mint a régióban. Nagy Márton, az MNB alelönke a Világgazdaságnak adott interjújában kiemeli, hogy a magas kamatfelárat csökkenteni kell, ezt pedig a bankok közötti nagyobb árverseny tenné lehetővé. A jegybank becslései szerint idén még csökken a lakossági hitelállomány, de jövőre már 1%, 2018-ban pedig 5%-os bővülés is jöhet.
Tovább szigorít az MNB a jelzáloghitelek finanszírozásával kapcsolatos szabályain: a jövő áprilistól élő 15%-os minimum helyett 2018 októberétől már legalább 20%-ban kell (közvetlenül vagy refinanszírozás segítségével) jelzáloglevélből finanszírozniuk a hitelintézeteknek a jelzáloghitel-állományukat. A lépés tovább erősíti a fix kamatozású lakáshitelek felé való elmozdulást.
Még stabilabb és még ellenállóbb a magyar bankszektor, mint az utóbbi időben volt, és a hitelezési fordulat is megtörtént; bőven maradtak azonban még teendők: a kkv-hitelezést az NHP kifutása után a garanciaintézmények megerősítésével ösztönözné az MNB, és van még mit tenni a lakossági portfóliótisztításban is, hiszen itt még mindig magas a nem teljesítő hitelek aránya. A lakossági jelzáloghitelezésben a magas felárakra hívja fel a figyelmet a jegybank, amit az elégtelen banki verseny okoz. Ma tette közzé Pénzügyi stabilitási jelentését az MNB.
Oroszországban a gazdasági válság egyik ellenszereként tekintenek a jelzáloghitelezésre és a lakásépítésre. Putyin elnök azt hirdeti, most érdemes az oroszoknak lakást venniük, és ez a lakáshitelt felvevők számának idei 29%-os növekedésén is látszik - írja a Bloomberg.
Ha így folytatódik, egyáltalán nem kell országos lakáshitel-buboréktól tartanunk: a növekedés nyári lelassulása után szeptemberben már kevesebb lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelezés viszont szerencsére már egyre egyértelműbb (igaz, kezdeti) jeleit mutatja a növekedésnek. A friss betéti adatok pedig arra utalnak, hogy továbbra is forintgyengülésre játszik a lakosság.
A magyar állam a Nemzeti Eszközkezelő (NET) program keretében eddig 102 milliárd forintot fordított a bajba jutott jelzálog-hitel adósok ingatlanainak megvásárlására, további 5 milliárd forintot pedig a portfolió üzemeltetésére - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI megkeresésére, kedden.
A kínai bankfelügyelet szerint a lakáshitelek rohamos növekedése új kihívások elé állítja az ázsiai országot, miközben a rossz hitelek állománya is egyre nő.
Ma a lakáshitelesek fele választ fix kamatozású konstrukciót, nem is sejtve, hogy a bankjuk a stabil törlesztőért sokszor igen nagy felárat kér. Ha egy bank már egyszer felszámított egy prémiumot a személyünkkel kapcsolatos kockázatok miatt, akkor miért kér nagyobb felárat a fixálásért, mint amennyiért azt maga is elcserélheti a kamatpiacon? Jelen cikkben részletesen elmagyarázzuk, hogy miért frappáns viszonyítási pont a BUBOR alapú kamatcsere-ügyletek (swapok) piaca, illetve a zéró-kupon hozamgörbe meredeksége ebben a kérdésben. Ezen túl pedig kifejezetten praktikus tanácsot is próbálunk majd adni a választáshoz a legjobb tudásunk szerint. Ehhez a teljes magyar swappiaci hozamgörbét lemodelleztük, ami által bármilyen lejáratra, bármelyik napon meg tudjuk mondani, hogy mi a korrekt felár a kamatok fixálásáért. Sőt, azt is bemutatjuk, hogy ha valaki rendelkezik egy saját kamat-előrejelzéssel, amit jobbnak tart a piaci árakban megnyilvánuló várakozásoknál, akkor az alapján miként dönthet a fix és a változó hitelek között.
Egyre népszerűbb a CSOK: augusztusban 16 százalékkal több igénylést fogadtak be, mint az előző hónapban, és eddig 56 milliárd forintot fordított a kormány a támogatásra, 27 ezer igénybe vevő család esetében.
Éveken keresztül legfeljebb a forintgyengülés miatt nőtt a magyar lakosság hiteltartozása. Most megtört a jég: augusztus végén e hatás nélkül is többel tartoztunk a bankoknak, mint egy hónappal korábban. A lakáshiteleknél is jobban bővült a személyi kölcsönök piaca, és a nyár végén a vállalati hitelfelvétel is élénkült. A forint erősödésére rég látott összegű euróbetétbe meneküléssel reagált a lakosság.
Február óta 0,45 százalékponttal csökkent az MNB alapkamata, és márciusban 2%-ban maximálta a törvény a hitelközvetítők jutalékát. Az új lakáshitelek átlagkamata ennek ellenére alig csökkent: az MNB adatai szerint mindössze 0,1 százalékponttal volt kisebb júliusban, mint februárban, vagyis mintha lenyelték volna a bankok e kétfajta "könnyítés" nagy részét. Utánanéztünk és utánakérdeztünk, mi áll a háttérben, és találtunk néhány hiteles magyarázatot.
A CSOK-igénylések számának érdemi növekedésére számítanak a takarékok a szeptember közepén elfogadott rendeletmódosítást követően, várakozásaik szerint a módosítás hatására nem csupán az igényelt kedvezmények, hanem a CSOK mellé felvett hitelek összege is emelkedni fog.
Az MNB szerint bár vannak túlfűtött szegmensek, még nem alakult ki buborék sem a lakás-, sem a lakáshitelpiacon. A kormány a lakáspiac további élénkülését várja a CSOK ma hatályba lépett könnyítésétől, az ingatlanfejlesztők viszont óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, és a lakásárak további emelkedésére számítanak - hangzott el az MKT Közgazdász-vándorgyűlésének mai, pénzügyi szekciójában.
Az elmúlt évtizedben nem volt még olyan magas az 5 éven túli kamatperidóssal nyújtott új lakáshitelek aránya Magyarországon, mint idén nyáron. Két fő magyarázatot találtunk.
A CSOK-nak is köszönhetően háromszor annyi jelzáloghitelt folyósítottak a takarékszövetkezetek a második negyedévben, mint egy évvel korábban. Az általuk kezelt jelzáloghitelek állománya így 4 százalékkal növekedett - közölte a Takarékbank, amely a társasházak átadási hulláma miatt 2017 tavaszától vár még nagyobb áttörést.
A lakáshitelezés növekedése lelassult, a személyi kölcsönök folyósítása viszont felgyorsult a nyár közepén, mintha nyaralni mentek volna belőle az emberek. A vállalati hitelezés stagnált, és a kamatszint csökkenése is nagyjából megállt júliusban az MNB tegnap közzétett adatai szerint.
Elszámolás ide, forintosítás oda, a magyar lakáshitelesek közel negyedének még mindig nagyobb a (csak lakáshitelből fakadó) tartozása, mint a lakás forgalmi értéke. A szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknél még rosszabb a helyzet. Bár manapság megint egyre kevésbé vagyunk óvatosak a hitelfelvétel során, csak a lakásérték átlagosan 60%-ára veszünk fel hiteleket, és már az árfolyamkockázat sem fenyeget, tehát sokat enyhült a helyzet.
A jegybank ma közzétett Hitelezési folyamatok kiadványa alapján bizonyos szempontból fordulat következett be mind a vállalati, mind a háztartási hitelezésben: előbbi éves összevetésben (tranzakciós alapon) 0,3%-kal nőtt, ezen belül a kkv-hitelállomány 5%-kal bővült, a háztartások pedig hosszú évek után először nyár elején már nettó hitelfelvevők voltak - hangzott el a jegybank sajtótájékoztatóján.
2014 eleje óta először pozitív adózás előtti eredménnyel zárta a negyedévet az FHB. A bankcsoport második negyedéves adózott eredménye 268 millió forintos veszteség lett. A csütörtök este közzétett gyorsjelentés fontosabb részletei:
Öt éve tart a lakáspiac kilábalása az USA-ban, de még mindig 5,9 millió jelzáloghitelesnek nagyobb a tartozása, mint a lakásának az értéke - írja a CNBC. A számok alapján úgy tűnik, nálunk arányaiban rosszabb a helyzet.
Három halálos áldozatról szólnak a hírek.
Megszólalt az amerikai NATO-nagykövet.
Bemutatjuk a Hitelezés 2025 konferencia közönségszavazásának az eredményeit.
Nagyon közel volt a rekorddöntés.
Szövetségeseket keres a francia elnök.
Egyre nagyobb a nyomás a döntéshozókon.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
