Mindenkinek van pár hasznos gondolata a legfrissebb mai lakásépítési statisztikához, így összegyűjtöttük a legfontosabbakat a piaci szereplőktől. A Portfolio Ingatlan szakmai álláspontját ebben a cikkben lehet olvasni. Lássuk tehát, hogy hogyan vélekednek a szakértők a számokról.
Sokan számítottak arra, hogy mostanra kiderül, mi lesz az új lakásokra vonatkozó kedvezményes áfakulccsal 2019 után. A 27 százalékról 5 százalékra csökkentett áfa nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a válság után beinduljanak a lakásépítések, a kedvezmény egyelőre azonban csak 2019 végéig él. A most induló projekteket viszont biztosan nem lehet már 2019 végéig befejezni, így reálisabb a 2020-as dátum, de egyelőre még csak kevés fejlesztő van, aki tervszerűen is meri vállalni a 2020-as átadást.
2018 első negyedévében 3394 új lakás épült, 65 százalékkal több, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9850 volt, ami 3,4 százalékkal több, mint 2017 I. negyedévében. A számok nem okoztak meglepetést, de az építési engedélyek száma pozitív üzenetként jelzi, hogy a lakásáfa körüli bizonytalanság ellenére is van, aki már 2020-ra tervez.
Használt lakás vásárlásakor gyakran van szükség kisebb-nagyobb felújításokra, de eladástól függetlenül is bizonyos időközönként felújításra szorul a lakásállomány. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy tíz év távlatában melyek voltak a leggyakoribb lakásfelújítások a különböző jogállású településeken.
Gondolkoztál már azon, hogy az újonnan megvásárolt lakásod hogyan készült el az ötlettől az átadásig? Milyen fázisokon ment keresztül és mennyi időt vett igénybe a teljes folyamat? Az alábbiakban arra kerestük a választ, hogy mi történik attól a pillanattól kezdve, hogy egy lakásfejlesztő kiválasztja a telket, addig a pillanatig, amíg a felépült társasház lakásait a vásárlók számára átadja. A kérdésekre Bozsovics Zsolt, a Biggeroge Property Zrt. szakértője válaszolt.
Kiszámoltuk, mekkora lakásár-növekedésnek kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy valóra váljon az MNB múlt héten bemutatott hitelezési jövőképe. Az általunk elképzelhető legmagasabb hitelfelvételi arány és banki kockázatvállalás mellett is éves átlagban (!) 8-10%-kal kellene emelkedniük a lakásáraknak 2030-ig országosan, hogy bejöjjön a jegybank számítása.
A technológiai fejlődés az ingatlanhirdetések világát sem kerülte el, ahol már eddig is nagy változások zajlottak, de az újdonságok megjelenése azóta sem hagyott alább. Az eladó tábla kihelyezése mellett már eddig is számos hirdetőoldal állt rendelkezésre, ahol különböző szempontok alapján célzottan kereshettük meg a számunkra ideális ingatlant vagy adhattunk fel hirdetést. Az utóbbi időben azonban itt is megindult a verseny a vizuális fejlesztésekben, új élményt adva az ingatlanok közti böngészésnek és a lakásvásárlásnak.
Sokan kaphatnak a fejükhöz a jelenlegi lakásárak láttán, melyek még a válság előtti szinteket is messze meghaladják. Bármennyire is várjuk azonban az árak csökkenését, erre még a következő néhány évben vélhetően nem számíthatunk. A lakáspiaci ciklusok során azonban még soha nem volt olyan, hogy örökre fennmaradtak volna az árak, természetesen majd eljön a lakásárak mérséklődésének korszaka is. Erre a lakásvásárlás elhalasztásával nem biztos, hogy érdemes várni, hiszen addig még további drágulás áll előttünk, készülni azonban lehet rá. Egy megfelelő helyszínen történő, jó lakásválasztással biztosíthatjuk be magunkat.
Évekig alig épült új lakás Magyarországon, a válság előtti fejlesztési boom utáni időszakban mindössze néhány fejlesztő maradt, aki folytatni tudta a korábban tervezett projektjeit. A fordulat 2015 végén jött el, amikor a bejelentett intézkedések hirtelen robbantották be az újlakás-piacot, melynek hatására több száz projektben, több ezer lakás építése kezdődött el. Az alábbiakban azt néztük, meg hogy mit jelentett ez Budán, mekkora volumenben indultak fejlesztések a Duna jobb partján lévő kerületekben és milyen változásokat okozott ez az ottani lakáspiacon.
Véget ért a választás, így elkezdhetünk foglalkozni azzal, hogy lakáspiaci szempontból milyen intézkedéseket várunk, vagy milyen témákkal lenne érdemes foglalkozni a régi-új vezetésnek. Az egyik leginkább várt dolog a kedvezményes áfakulcs jövőjével kapcsolatos elképzelés. Ezen nagyon sok múlik, a hosszabbítás elmaradása esetén ugyanis hamarosan véget érhet a lakásépítési boom. Szintén fontos kérdés lehet, hogy a kedvezményes áfa körét kiterjesztik-e a lakásfelújításokra, amire vélhetően sokan várnának. A CSOK esetében a további könnyítések merülhetnek fel, adott esetben azonban itt némi felülvizsgálatot is el tudunk képzelni. Az előbbieken kívül azonban itt lehet az ideje egy átfogó lakáspolitika kidolgozásárnak, a bérlakáspiac jogi problémáinak megoldásának, vagy az "új panelprogram" megkezdésének.
Idén is elkészítette a Statista azt a kutatását, amelyben azt nézte meg, hogy 1 millió dollárért hány négyzetméternyi luxuslakást lehetne venni a világ különböző városaiban. A tavalyihoz hasonlón a lista élére Monaco került, ahol az említett összeg mindössze egy 16 négyzetméteres lakásra lenne elegendő.
Érdekes levelet kaptunk pár napja arról, hogy egy olvasónknak az I. kerületi, egyedi helyrajzi számmal rendelkező, garázs besorolású ingatlanának tulajdoni lapjára a Magyar Állam elővásárlási jogot jegyeztetett be. Egy tavaly decemberben elfogadott jogszabály értelmében ugyanis a világörökség területén lévő (nem lakó) ingatlanokra az állam elővásárlási jogot gyakorolhat. Arról, hogy pontosan mi volt az állam célja az intézkedéssel Latorcai Csabát, a társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük.
A tavaly decemberben elfogadott jogszabály egyes belvárosi lakástulajdonosok legrosszabb rémálmát válthatja valóra. Az új szabályok szerint ugyanis a világörökség területén lévő (nem lakó) ingatlanokra az állam elővásárlási jogot gyakorolhat. Az új szabályozás főként az ezeken a területeken található kiskereskedelmi egységek, a szállodák és irodaházak adásvételére, illetve ezeknek a piacára lehet hatással, gondoltuk még 1 hónappal ezelőtt. A minap azonban egy rendkívül meglepő levelet kaptunk. Olvasónk I. kerületi, egyedi helyrajzi számmal rendelkező, garázs besorolású ingatlanának tulajdoni lapjára a Magyar Állam elővásárlási jogot jegyeztetett be. Végülis nem lakóingatlan, az igaz, de lássuk be, a garázs, főleg az I. és V. kerületekben az egyik legkomolyabb érték a lakás adásvételnél. Ebből lehetnek még gondok.
A 2018 első negyedéves Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy a 20 millió forint alatti árkategóriában milyen új lakások vannak Budán. A vizsgálat meglehetősen gyors eredményt hozott, ebben az árszegmensben ugyanis jelenleg nem lehet Budán új lakáshoz jutni, éppen ezért a keresést módosítva azt néztük meg, hogy mekkora összegre van szükségünk minimum, hogy egy új lakás tulajdonosai lehessünk a főváros ezen részén.
Átlagosan 4,5 százalékkal nőttek az Európai Unióban a lakásárak 2017 utolsó negyedében az előző év azonos időszakához képest - derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből. Magyarországon ezalatt 7,6 százalékos volt az áremelkedés, ezzel továbbra is a mezőny elejéhez tartozunk. A legnagyobb mértékben ezúttal Írországban nőttek az árak, ott 11,8 százalékos volt a drágulás. Portugália a második 10,5, Szlovénia pedig a harmadik 10 százalékos emelkedéssel.
Új szereplőként robbant be a hazai lakáspiacra a Livlia nevű ingatlanportál, ami újszerű megoldásaival segíti a lakásvásárlókat az ingatlankeresésben. Bár az online felület még csak néhány hónapja üzemel, már most 100 ezer ingatlant hirdetnek rajta. Arról, hogy mi volt a kezdeti siker titka, hogyan működik a termék, milyen újdonságokat tartalmaz az oldal, és hogy be lehet-e érdemben szállni az egyre erősebb versenyt mutató online ingatlanhirdetési portálok piacára, arról Ercsey-Orbán Péterrel, a cég társalapító tulajdonosával beszélgettünk.
Ötödik helyen áll Budapest a lakásárak emelkedésében a világ nagyvárosai között - derül ki a Knight Frank, TheGuardian oldalán megjelent elemzéséből. A magyar fővárost csak Berlin, Izmir, Reykjavik és Vancouver előzte meg. Bár Budapest lakásárai a jövőben várhatóan egyre kisebb ütemben fognak emelkedni, 2017-ben még egyértelműen a világ élvonalában álltunk.
A kivitelezési költségek lassan az egekbe törnek, és a folyamatosan dráguló építőanyagok és emelkedő munkabérek miatt még nem is látszik a folyamat vége. A fejlesztőket azonban nemcsak a drasztikus költségemelkedés sújtja, hanem a kivitelezői hiány is. Ma azon áll vagy bukik egy projekt, hogy sikerül-e időben lekötni a megfelelő építőipari kapacitásokat.
Egyre népszerűbb a tömeges szálláshely-szolgáltatás Magyarországon, ami az egymás hatását erősítő munkaerő- és ingatlanpiaci trendekkel magyarázható - mutat rá a Staff House Zrt. friss piaci elemzése. Hazánkban több mint 35 ezer ember hiányzik a gyártó szektorból, így a nagyvállalatok arra kényszerülnek, hogy a gyártás helyétől több száz kilométerre, illetve akár a határon túlról is toborozzák a kékgalléros munkaerőt. Az ő elhelyezésükre viszont a továbbra is szűk kínálatú albérleti piac nagyon korlátozott mértékben ad lehetőséget, több száz fő folyamatos elhelyezése pedig specializált szakértelmet kíván.
A hazai lakosság 80 százaléka szerint a saját tulajdonú lakás továbbra is az önálló élet alapjának számít, felnőtt korban ez adja meg az otthon biztonságát - derül ki az OTP Bank legújabb kutatásából. A megkérdezettek 79 százaléka úgy gondolja, hogy a fiataloknak egyre nehezebb saját lakáshoz jutni, leginkább a magas ingatlanárak miatt.
A Trump-féle vámok gazdasági hatásait is csillapítanák a lépéssel.
Itt vannak a legfontosabb dátumok.
Az illikvid piacokon akár komoly kilengésekre számíthatunk.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint jogilag irreleváns döntés született.
Baj van a hitelezéssel.
Hogyan válhat Magyarország valóban függetlenné az orosz földgáztól 2027-re?
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
