A második negyedévet jellemző számottevő növekedés után jelentősen mérséklődött az építőiparban megkezdett kivitelezési munkák értéke július és szeptember között Magyarországon, bár összességében még így is magas maradt az év első három negyedévét jellemző Aktivitás-Kezdés mutató a kiugróan jó második negyedévnek köszönhetően - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
Az új lakások aránya a lakáseladásokon belül 2016 óta fokozatosan emelkedett, 2019-ben elérte a 7,1%-ot, 2020-ban viszont enyhe visszaesés után az eddig ismert adásvételek 6,1%-a vonatkozott új építésű lakásra - derül ki a KSH legfrissebb, lakásárindexet is bemutató elemzéséből. Míg azonban a használt lakások áremelkedése a járvány első hullámai alatt sok helyen megálltak, az új lakások áraira úgy tűnik, nem hatott a járvány és a korábbi ütemben emelkedtek tovább.
Nagyon kevés hazai ingatlan felel csak meg az új lakásoknál a jövő júliustól elvárt energiahatékonysági szintnek, a Takarék Index adatai szerint 2016 és 2020 között csak a lakó- és szállásjellegű ingatlanok 2,6 százaléka kapott ilyen minősítést. A fővárosban és több nyugati megyében jobb a helyzet az átlagnál, míg Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében a legrosszabb. Nem csak a magyar ingatlanok energiahatékonyságával van probléma, Európa több országában hasonlóan rossz a helyzet, pedig a korszerű ingatlanokkal jelentősen lehet csökkenteni a rezsiköltségeket, és mérsékelhető az ország energiaszükséglete is, mivel a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók.
A lakásépítések kapcsán legtöbbször a használatbavételi engedélyek számával foglalkozunk, azonban fontos indikátora a piacnak az is, hogy a kiadott építési engedélyekhez és bejelentésekhez képest mennyi azoknak a lakásoknak az aránya, ami ugyan megkapja az engedélyt, de végül mégsem készül el. A KSH számai alapján most ezeknek jártunk utána.
2021 első három negyedévében 12 642 új lakás épült, 1,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH közleményéből. A csökkenő átadások száma a családi házakban mutatkozik meg a legjobban, itt 25%-os csökkenést láthatunk 2020 első három negyedévéhez képest. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma viszont megugrott tavalyhoz képest. Idén eddig 30%-kal több, összesen 22 430 engedélyt adtak ki az előző év azonos időszakához képest.
Különböző lakástípusokra eltérő adóztatással, 26 ezer lakóegység építésével, Kelet-Dániát Németországgal összekötő vasúti és közúti gigaprojekttel és mesterséges szigeten kialakított szélenergia-infrastruktúrával készül Dánia az ingatlanpiaci, gazdasági és a globális kihívásokra. A dán gazdaság rendkívül jól vészelte át a járványt, melyben központi szerepet játszott a 2020-ban elért 10% körüli építési teljesítménynövekedés, és a következő években is mérsékelt növekedést várnak és tervezik az újabb építőipart is élénkítő programokat. Az Euroconstruct elemzése most a dán lakás-, és építési piac jövőbeli terveit mutatta be.
A tavaly berobbant járvány hatásaként sokan számítottak arra, hogy a következő években megállhat az áremelkedés, sőt egyesek tartós árcsökkenést prognosztizáltak. Ma viszont már látjuk, hogy ez nem következett be. Mi játszhatott szerepet abban, hogy egy ilyen globális esemény sem tudta megállítani az évek óta tartó áremelkedést? Mi történt az elmúlt tíz évben a hazai lakáspiacon, mennyire tekinthető egészségesnek a mostani árszint, a tranzakciószám vagy az épülő lakások száma? Hol és mennyire éri meg ma lakásba fektetni a pénzünket? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Valkó Dáviddal, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjével.
Az orosz lakásbérleti piac jelenleg a fejlődés kezdeti szakaszában van: a professzionális projektek csak most kezdenek megjelenni, és szinte az egész kínálat a szervezetlen piacon lévő magánegységekből áll. Az állam aktív részvétele és a várható intézkedések (a fejlesztők és a bérlakások iránti kereslet ösztönzésére) azonban hozzájárulhatnak a szegmens aktív fejlődéséhez: 2030-ra legalább 45 millió m2 bérlakás építését tervezik. Ugyanakkor a hosszabb távú potenciált a piaci szakértők a teljes orosz lakásállomány legalább 20%-ára becsülik, míg a jelenlegi érték 6% (abszolút értékben körülbelül 520 millió m2). És még ha ez részlegesen valósul is csak meg, a bérlakások minden bizonnyal jelentős szerepet játszanak majd az orosz építési piacon az elkövetkező években - derül ki az EECFA elemzéséből.
A magyar modell szerint alakítaná Andrej Babis kormányfő, az ANO centrista mozgalom elnöke a cseh családtámogatási politikát, amennyiben az október elején esedékes képviselőházi választásokon mozgalma győzne, és újra kormányt alakíthatna.
A KSH adatai szerint az idei év első negyedévében 17 százalékkal került többe az építkezés, mint egy évvel korábban, ami egy 50 milliós lakás esetében további 8,5 millió forint költséget jelent. Mi okozza ezt a drasztikus emelkedést és mi jelenthetné a megoldást?
Miután 2021 elejétől ismét 5 százalékos áfa mellett értékesíthették a fejlesztők az új lakásokat, az elindított új lakóprojektek összértéke kiugróan magas szám lett (az előző negyedévekhez, évekhez képest), ugyanis a korábbi időkből a fiókban ragadt terveket gyorsan elő tudták újra venni a fejlesztők. A második negyedévben már jóval kevesebb induló projekt volt, ami annak az időbeli felkészülésnek és tervezésnek köszönhető, ami szükséges ahhoz, hogy a teljesen új, még kidolgozásra váró projekteknél is eljöhessen a rajtvonalhoz állás pillanata. Nem kell tehát rögtön a lakásépítések visszaesésére gondolni, - még ha most a visszafogottabb számok ezt is sugallják - a jövőben az Aktivitás-Kezdés mutató növekedésére lehet számítani.
Közel sem mindegy, az év melyik szakában vásárolunk lakóingatlant vagy mikor kínáljuk azt eladásra, a szezonalitás ezen a piacon is megfigyelhető. Az idei év azonban több szempontból is a megszokottól eltérően alakul, a tavaszi zsongás már év elején elindult, és van, ahol most is változatlanul pörög a piac. Az évszakok és az ingatlanpiaci kereslet, valamint kínálat összefüggéseit vizsgálja az OTP Ingatlanpont elemzése.
2021 első félévében 9795 új lakás épült, 13%-kal több, mint egy évvel korábban, ebből kiemelkedő Budapest, ahol háromszorosára nőtt ebben a negyedévben az átadott lakások száma. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 15 274 volt, 22%-kal több, mint 2020 azonos időszakában - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből.
Látszik némi mocorgás és pozitív előjel a faanyagok árában: tavalyhoz képest több mint kétszeresére emelkedett a faanyagok ára, most azonban elindult az árcsökkenés az óceántúli tőzsdén, ami idővel hazánkat, illetve a kis-, és nagykereskedéseket, felhasználókat is elérheti. Kíváncsiak voltunk, hogy a hazai piaci szereplők érzékelik-e már a változást.
A lakásépítéseknél két meghatározó költségtényező nehezíti az építők, fejlesztők életét: a munkaerő-, és az anyagköltség. Három-négy éve folyamatos munkaerőhiány, és a munkadíjak emelkedése tartotta sakkban az építőiparban tevékenykedőket, az elmúlt egy évben pedig az elégtelen anyagkínálattal és a drasztikus áremelkedéssel kell megküzdeniük. Megnéztük, hogy az elmúlt 3-4 évben miként változott a lakásépítések költségindexe a KSH számai alapján.
Pest megye lakosságának 40 százaléka ingázott az otthona és munkahelye között az EUROSTAT felmérése szerint 2020-ban. Ezt az arányt két folyamat befolyásolta ellentétes előjellel: az agglomerációba költözők növekvő, valamint a home office terjedése miatt napi szinten ingázók csökkenő száma. A koronavírus járvány visszaszorulásával egyes szakértők a hibrid munkavégzés elterjedését prognosztizálják, de számos munkahely a teljes visszarendeződést választja. Az OTP Ingatlanpont szakértője azt vizsgálja meg, hogy mi történhet akkor, ha az élet nagyjából visszaáll a megszokott kerékvágásba; fontosabb lehet-e az élhetőbb környezet az ismét szükségessé váló napi ingázás árán is?
Az alapanyagárak szárnyalása alapján azt hinnénk, hogy az építőipar is fellendülőben van, az ágazat volumenét tekintve azonban még várni kell a visszapattanásra - derül ki Gáspár János, a Buildecon ügyvezetőjének Építőipar 2021 konferencián tartott előadásából. Nagy baj azonban nincs, hiszen az ágazat ciklikusságát tekintve most lehetünk a hullámvölgy végén és jövőre már beindulhat a konjunktúra az építésgazdaságban. A prognózis nem csak hasraütésre született, hanem komoly elemzőmunka áll a hátterében, amelybe némi betekintést is engedett az előadó.
A koronavírus-válságot megelőzően a kínálati korlátok domináltak az építőiparban, azóta azonban az elégtelen kereslet korlátozza a termelést. Az Európai Bizottság által közzétett felmérés keretében megkérdezett építőipari vállalatok az elmúlt években a munkaerőt tekintették leginkább szűk keresztmetszetnek, ami a koronavírus gazdasági hatásai következtében enyhült. Ezzel párhuzamosan relatíve jelentősebbé váltak a pénzügyi korlátok, az alapanyag- és felszereléshiány, valamint az elégtelen kereslet - olvasható az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentésében.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piaci konzultációt kezdeményez az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ), a konzultáció célja az építőipari szektorban tapasztalható áremelkedés okainak feltárása és az ágazat esetleges versenyproblémáinak feltérképezése - közölte a GVH hétfőn az MTI-vel.
2021 első negyedévében a beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 0,5%-kal emelkedett. Az egy évvel korábbi (már a koronavírus válság által is érintett) szinthez képest a teljesítmény 2,5%-kal volt magasabb.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
