lakásépítés

Kiderült, mi az a négy dolog, ami leginkább gátolja az építőipari termelést

Kiderült, mi az a négy dolog, ami leginkább gátolja az építőipari termelést

A koronavírus-válságot megelőzően a kínálati korlátok domináltak az építőiparban, azóta azonban az elégtelen kereslet korlátozza a termelést. Az Európai Bizottság által közzétett felmérés keretében megkérdezett építőipari vállalatok az elmúlt években a munkaerőt tekintették leginkább szűk keresztmetszetnek, ami a koronavírus gazdasági hatásai következtében enyhült. Ezzel párhuzamosan relatíve jelentősebbé váltak a pénzügyi korlátok, az alapanyag- és felszereléshiány, valamint az elégtelen kereslet - olvasható az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentésében.

Megjött a friss adat: takaréklángon a magyar beruházások

Megjött a friss adat: takaréklángon a magyar beruházások

2021 első negyedévében a beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 0,5%-kal emelkedett. Az egy évvel korábbi (már a koronavírus válság által is érintett) szinthez képest a teljesítmény 2,5%-kal volt magasabb.

Lejárt a piros tégla ideje? – Az előregyártott panelelemek gyorsíthatják fel a családi házak építését

Lejárt a piros tégla ideje? – Az előregyártott panelelemek gyorsíthatják fel a családi házak építését

Az egyszerűség, a gyorsaság, a kevesebb munkaerő jelentheti a lakás-, és családiház-építések jövőjét, főleg egy olyan időszakban, amikor az építőipari kapacitásokért szinte mindennapi harc folyik. Már több országban tesztelnek olyan projekteket, ahol minél nagyobb falelemekkel igyekeznek gyorsítani egy ház kivitelezését, de mostanra Magyarországon is elérhető közelségbe került a nagyelemes építkezés. A piros téglához ragaszkodás, és a megdrágult polisztirolba tekert házak egyre inkább a múlté válnak, helyette az újrahasznosítható anyagoké a főszerep. Vidor Győzővel, a Xella Magyarország Kft. közép-európai régiós vezetőjével beszélgettünk.

Hatalmas a lakásépítési egyenlőtlenség Magyarországon

Hatalmas a lakásépítési egyenlőtlenség Magyarországon

Harmadával több új lakást adtak át Magyarországon 2020-ban mint egy évvel korábban, ami 28,2 ezer új lakást jelent. Ehhez hasonló volumenre utoljára 2009-ben volt példa, ez a mennyiség azonban területileg rendkívül koncentráltan jelenik meg, néhány település vagy országrész adja a teljes kínálat túlonyomó részét. Hogy pontosan mely településeken és országrészekben a leggyorsabb a lakásállomány megújulása, azt egy az MNB által készített látványos térképen mutatjuk meg.

Egyre nagyobb lakóprojektek nőnek ki a földből Budapesten

Az elindult társasházi lakásépítési projektek 2021 első három hónapjában leginkább a Közép-Magyarország régióban koncentrálódtak, ami nem meglepő, tekintve, hogy Budapesten több nagyobb projekt is elinidult. Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerit a nagyobb beruházások arányának emelkedését mutatja, hogy bár az Aktivitás-Kezdés érték javult az előző negyedévekhez képest, a korábbiaknál kevesebb projekt vette kezdetét a negyedév során.

Egy húzós időszak után: minden egy helyen a legfrissebb lakáspiaci történésekről

Egy húzós időszak után: minden egy helyen a legfrissebb lakáspiaci történésekről

Az elmúlt egy héten szinte minden nap érkezett egy lakáspiacról szóló elemzés, vagy statisztika, szó volt az adásvételi tranzakciószámról, az átadott új lakásokról, az elkezdett építkezésekről, a lakásárakról és azok változásáról, valamint más európai országban zajló árváltozásokról. Nehéz minden mutatót követni, így a legfontosabb és legaktuálisabb lakáspiaci eredményeket egyben mutatjuk most be.

Nem lanyhul az építkezési kedv, már lassan olyan drága a faanyag, mint az arany

Nem lanyhul az építkezési kedv, már lassan olyan drága a faanyag, mint az arany

Mostanában szinte minden nyersanyagnak alaposan megemelkedett az ára, legyen szó az olajról, bányaipari vagy mezőgazdasági termékekről. Az egyik leginkább felkapott termék azonban a faanyag volt, amelynek év eleje óta már majdnem megduplázódott az árfolyama, és lassan olyan drága lesz tőzsdei alapegységenként, mint egy uncia arany. Ez pedig alaposan megdobja az újonnan épített lakások költségét is, így a legtöbb építkezni vágyó amerikai már inkább a mobil fűrésztelep rejtelmeit próbálja megismerni, és magának vágni a faanyagot ahelyett, hogy azt méregdrágán megvegye a boltokban.

Nincs is olyan durva különbség a nyugati és a magyar lakáspiac között

Nincs is olyan durva különbség a nyugati és a magyar lakáspiac között

A koronavírus-járvány nemcsak Magyarországon, hanem más európai országokban is átírta a lakáspiaci trendeket. Spanyolországban a világjárvány erős visszaesést hozott, és Olaszországban is jóval kevesebb lakóingatlan cserélt gazdát tavaly. Franciaországban és az Egyesült Királyságban a kereslet ugyan csökkent, de az árak a pandémia alatt is nőttek. A Takarék Index elemzése azt vizsgálta, hogy hogyan hatott a járvány a lakáspiacokra négy európai országban, valamint Magyarországon. Közös tendencia, hogy a fővárosokban stagnált vagy csökkenésbe fordult az árnövekedés, valamint a családi házak iránti kereslet mindenhol nőtt a korábbi évekhez képest.

Ha ez nincs, akkor ma sokkal kevesebb lakás épülne Magyarországon

Ha ez nincs, akkor ma sokkal kevesebb lakás épülne Magyarországon

Számos tényező befolyásolja azt, hogy egy adott területen évente mennyi lakás épül. Míg fejlesztői szemmel akkor éri meg belevágni egy projektbe, ha biztosnak látszik a keresletet, aminek eredményeként a projektbe fektetett tőke megtérül, a vásárlók akkor jelennek meg, ha elég stabilnak érzik a gazdasági és munkaerőpiaci környezetet ahhoz, hogy akár hitellel együtt se jelentsen gondot számukra az új lakás megvásárlása. A piaci folyamatokon túl mindkettőre hatással vannak az ezzel kapcsolatos közvetlen, állami döntések. Hogy melyek ezek és hogyan befolyásolták a piacot az elmúlt években, ennek néztünk utána.

Vitézy Dávid: előremutató döntés, hogy egy lakáshoz legfeljebb egy parkolóhely épülhet

Vitézy Dávid: előremutató döntés, hogy egy lakáshoz legfeljebb egy parkolóhely épülhet

Az elmúlt héten mi is írtunk róla, hogy a korábbi tervektől eltérően - miszerint új lakásonként minimum 1,5 parkolóhelyet kellett volna építeni - a megjelent új kormányrendelet kimondja, hogy a lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után a helyi építési szabályzatban meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, de az kötelezően legfeljebb egy személygépkocsi elhelyezését írhatja elő. Vitézy Dávid, a BFK vezérigaztagtója előremutatónak nevezte a döntést.

Jó hír a lakásfejlesztőknek: továbbra is elég lesz lakásonként egy garázst építeni

Jó hír a lakásfejlesztőknek: továbbra is elég lesz lakásonként egy garázst építeni

Úgy tűnik, sikeres volt azon szereplők lobbiereje, akik ellenezték az OTÉK tervezett változtatását, miszerint a jövőben a négy vagy annál több lakásos társasházakban lakásonként egy helyett másfél autóbeállót kell biztosítani. A legfrissebb Magyar Közlöny erre vonatkozó kormányrendelete ugyanis kimondja, hogy a helyi építési szabályzat kötelezően továbbra is legfeljebb egy személygépkocsi elhelyezését írhatja elő.

Hiány és drágulás? - Erre számíthatunk idén a hazai építőiparban

Hiány és drágulás? - Erre számíthatunk idén a hazai építőiparban

Az év első negyedévében számos esemény befolyásolta az építőipar teljesítményét. Az Otthonteremtési támogatások rengeteg magánembert ösztönöztek, hogy belevágjanak egy építkezésbe, vagy felújításba, miközben szállítási és gyártási fennakadások söpörtek végig egész Európán, érintve a vállalati és állami kivitelezéseket is. A hosszú távra elhúzódó anyaghiány, a már korábban is nehézségeket okozó alacsony számú szakképzett munkaerő, és a megugró kereslet mind egy irányt vetítenek előre: magasabb és magasabb árakat. Az építőiparban várható hatásokról Veit Tamást, a Cemix ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

ÉVOSZ: egy lakáshoz egy garázst

ÉVOSZ: egy lakáshoz egy garázst

Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló jogszabály (OTÉK) korábbi módosítása értelmében a jövőben ha egy építési telken négy vagy több lakást helyeznek el, akkor lakásonként 1,5 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani. Az ÉVOSZ azonban a megemelkedő lakásépítési költségek miatt indokoltnak tartja ennek felülvizsgálatát és az egy lakás egy garázs szabályozásra való visszaállást.

Kedvezőbb lakáspiaci folyamatok mellett magasabb lenne a fejlettségünk

Kedvezőbb lakáspiaci folyamatok mellett magasabb lenne a fejlettségünk

A lakásépítések száma az elmúlt tíz évben számottevően elmaradt a potenciálisan elérhető szinttől. 2000 és 2010 között évente átlagosan több mint 32 ezer lakást adtak át, ami 2010 és 2020 között átlagosan 14 ezerre csökkent. A lakásberuházások GDP-hez viszonyított aránya elmaradt a régió átlagától és a lakásállomány megújulási rátája is alacsonyan alakult historikus és régiós összevetésben egyaránt. Az épített lakások alacsonyabb száma az elmúlt tíz évben visszafogta a magyar gazdasági növekedést. Kedvezőbb lakáspolitika mellett több lakás épülhetett volna, és így gazdasági fejlettségünk is magasabban alakulhatott volna.

Felejtsd el, hogy idén olcsóbban fogsz felújítani vagy építkezni

Mintegy 400 cég megkeresésével mérte fel az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), hogy milyen kilátásaik vannak a hazai építőipari szereplőknek 2021-ben. Többek között változatlan árbevételre, a közmegrendelések és a magánmegrendelések volumenének növekedésére, valamint továbbra is súlyos munkaerőhiányra számítanak a válaszadók. Bár nem meglepő, de az sem jó hír az építtetőknek, hogy az anyagárak és az élőmunka árának további növekedésével is számol ebben az évben a szakma.

A feje tetejére állt a lakáspiac: gyilkos árak, szenvedő építkezések

A feje tetejére állt a lakáspiac: gyilkos árak, szenvedő építkezések

Mennyi lakást építettünk? 2010-ben, vagy tavaly volt-e nagyobb az építési kedv az országban? Hány embernek sikerült tényleg befejeznie az elkezdett építkezését? Hogyan változott az elmúlt 10 évben az építőipari anyagok és a munkaerő költsége? - Ezekre a kérdésekre válaszolnak a KSH 2010-2020 közötti adatait bemutató grafikonjaink.

Javaslatokat nyújtott be a kormánynak a Magyar Közgazdasági Társaság a koronavírus-válság kezelésére

Javaslatokat nyújtott be a kormánynak a Magyar Közgazdasági Társaság a koronavírus-válság kezelésére

Többek között a munkaerőpiac, a népesedéspolitika, a digitalizáció és az egészségügy területére kiterjedő javaslatokat nyújtott be a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a kormánynak, melyekkel a koronavírus-járvány utáni időszak gazdaságpolitikáját kívánja segíteni. A főbb intézkedések költségvetési hatása a következő három évben mintegy 700 milliárd forint költségvetési forrást igényelne.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármikor beleroppanhat Oroszország a háborúba, ha a Nyugat enged a riválisának
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility