A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.
8 és fél százalékkal esett az építőipar teljesítménye januárról februárra. Fél év alatt 15 ezer embert bocsátottak el a magyar húzóágazatból – mondta az Építési Vállalkozók Szakszövetségének elnöke az RTL Híradónak.
Az utóbbi időben évről évre csökken a Magyarországon felépített lakások száma. Tavaly kevesebb mint 19 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt. A tranzakciószámokban viszont az év első két hónapját látva mintha a pozitív fordulat jeleit mutatná a piac. Hogy mikor indulhat el a növekedés a lakásfejlesztések terén, milyen ösztönzőkkel lehetne ezt erősíteni, hogyan lehetne a jelenleginél hatékonyabban lakóházakat tervezni és építeni, illetve a lakásépítések mennyiben segíthetik az építőipar fellendítését, arról a március 21-i Építőipar 2024 konferencián beszélek majd a szakértők.
Gyors fordulat zajlott le februárban az építőanyag-forgalomban: szinte az összes építőanyag-szegmensben számottevő mértékben nőtt az értékesítési volumen az előző évhez képest, amire 2022 novembere óta nem volt példa. A 2022-es szintektől azonban még így is el vagyunk maradva, de vannak bizakodásra okot adó jelek.
Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. Hogy mi ennek az oka, és hogyan lehetne orvosolni a problémát, azt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) közleménye foglalta össze, többek között új otthonfelújítási programot, panelprogramot és zöldhitelprogramot javasolva erre.
A rendelésállományt és a cégek véleményét figyelembe véve az építőipar 2024-ben a termelés csökkenésére készül. Minden alágazatban a fizetőképes kereslet csökkenése várható, hangsúlyozta Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Az idén kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani. A magánszektornak ez ugyanakkor jó hír, hiszen több lesz az elérhető szabad kapacitás.
Tavaly az átlagos lakásárak lassuló növekedése ellenére a kamatemelés kevésbé megfizethetővé tette a lakásokat a jelzáloghitelesek számára Romániában, de a készpénzes vásárlók esetében a megfizethetőség történelmi magas szintre nőtt - írja elemzésében Dr. Sebastian Sipos-Gug, az EECFA román kutatója.
Februárban Svédországban a csődök száma az elmúlt három évtized legmagasabb szintjére ugrott, ami főként a lakásépítések leállása és az éttermek keresletcsökkenésével magyarázható - írja a Bloomberg.
A két éve indult fordulat 2023-ban leginkább korrekciót hozott a lakáspiacon, amiből már most látszanak a kilábalás jelei. Az OTP csoport évindító ingatlanpiaci sajtóeseményén a szakértők arról is beszéltek, hogy a javuló gazdasági, hitelezési környezetnek és a régi-új állami támogatásoknak köszönhetően a szektor már idén is növekedési pályára léphet, azonban az általános piaci fellendülésre valószínűleg 2025-ig várni kell.
Nyolc lakásépítő vállalat ellen indított kartellvizsgálatot az Egyesült Királyság versenyfelügyeleti hatósága lehetséges versenyérzékeny információk megosztása miatt, ami befolyásolhatta az építési telkek és az új otthonok árait - írta meg a Bloomberg.
A hét első felében tette közzé a tavalyi lakásépítési számokat a KSH, amiből kiderült, mennyivel esett vissza az előző évben az ágazat. Míg a Magyarországon használatbavételi engedélyt kapott lakások száma 9 százalék felett csökkent, azaz 18 647 új lakás épült fel az országban, addig a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma - ami a jövőbeli lakásépítéseket jelzi előre - ennél nagyobb mértékben, 39 százalékkal esett vissza. Mostani cikkünkben megnéztük, hogy alakulnak a lakásépítési számok megyénként, hol, mennyire voltak aktívak a lakásfejlesztők, és mi jellemzi árak és lakástípusok terén a budapesti piacot.
Egyre mélyebb válságba kerül a német lakásépítési szektor. A gazdasági adatok aggodalomra adnak okot, és az iparág vezetői is nyugtalanok, miközben a kormány a GDP-növekedés várakozásait jelentősen csökkentette. A beruházások terén ugyanakkor enyhe javulás jelei mutatkoznak - írta meg a CNBC.
Adatalapú fejlesztéssel mutatja be a hazai lakásépítési szektor alakulását az Újház. Az Újház Építőipari Trendmonitor mostantól havi rendszerességgel ismerteti a hazai magasépítési ágazat aktuális helyzetét. Az első kiadvány három évre visszanyúló adataiból kiderül, a lakásépítési szektor 2022 februárjában volt a csúcson, amelynek megismétléséhez többek között a lakásfelújítás állami támogatásának megújítására és tartósan hat százalék alatti átlagos lakáshitelköltség-mutatóra lenne szükség.
Mindössze 18 647 új lakás épült tavaly a KSH szerint, ami 9,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások számában még nagyobb, 39%-os volt az éves visszaesés. A friss számokra reagálva az egyik piaci szereplő is megosztotta véleményét és várakozásait.
Közzétette a KSH a 2023-ban használatbavételi engedélyt kapott lakások számát, melyből kiderül, hogy tavaly Magyarországon 18 647 új lakás épült, 9,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21 501 volt, 39%-kal kevesebb, mint 2022-ben.
A héten számos kulcsfontosságú makrogazdasági adat várható mind a magyar, mind a nemzetközi gazdaságból. Magyarországról a kereseti és munkanélküliségi KSH-jelentések lehetnek a legizgalmasabbak, míg az Egyesült Államokból a Fed legutóbbi kamatdöntésének jegyzőkönyve, valamint a segélykérelmekről szóló beszámoló hozhat izgalmakat. A hét második felében záporoznak majd a bmi-adatok Európából és a tengerentúlról.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
