A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan a húszas és a harmincas éveikben is még a szüleikkel élnek - írja friss elemzésében a KSH. 2019-ben a 18–34 éves magyarok 62%-a még nem hagyta el a szülői házat, szemben a 2005. évi 50%-kal. Jellemzően a férfiak nálunk is később költöznek el a szüleiktől, mint a nők, hasonlóan a legtöbb uniós tagállamhoz.
Eljött az ideje, hogy beszéljünk egy kicsit a spórolásról. No de most ne a lehangoló makrogazdasági következményeiről – hogy éppenséggel kinyírja a fellendülésünket – hanem egy sokkal vidámabb aspektusáról. Arról, hogy számunkra tulajdonképpen milyen brutális eredménye is lehet a garasoskodásnak, ha azzal kitartóan büntetjük a fogyasztói társadalmat. Talán mindenkiben felmerült már, hogy ha nem költene cigire, kávéra, sörre – vagy egy tetszőlegesen helyettesíthető dologra – akkor mennyire sok pénze is lenne. Nos, mi ezt most kiszámoltuk, lemodelleztük és ezennel le is írjuk, hogy bizony az erőteljes spórolással tényleg lehet valamire vinni. Például évekkel előbbre hozhatjuk a nyugdíjunkat, vagy ha újból lecsap a koronavírus, akkor már nem fog minket felkészületlenül érni. Az alábbi cikkben a FIRE mozgalom szemszögéből nézzük meg, hogy mennyivel hamarabb válhatunk pénzügyileg függetlenné, ha a fizetésünk egyre kisebb hányadával is hajlandóak vagyunk beérni.
Az uniós tagállamokban a dolgozók 9%-a keres a minimálbér környékén, hazánkban azonban kétszer ennyien, derült ki egy friss kutatásból. Magyarországon az egyik legalacsonyabb a minimálbér az EU-ban még úgy is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a legkisebb kereset.
A munkavállalók 3 százalékát bocsájtották el a kijárási korlátozás közepette a ZRI felmérése szerint. Ez kedvezőbb képet fest, mint az Ipsos felmérése, de a tendenciát jelzi: jelentős leépítések zajlanak Magyarországon a koronavírus-járvány közepette.
A koronavírus-járvány életünk szinte minden területét gyökeresen megváltoztatja, a feje tetejére fordítja. Ilyen extrém körülmények között nem nehéz elveszítni az arányérzékünket (a józan ítélőképességünket), és könnyen belecsúszhatunk olyan szélsőségességekbe, mint a túlzásba vitt munka, vagy éppen az totális apátia. Szakértő segítségével játjuk körül most ezeket az eseteket, aki segít megtalálni a kiutat is a kiégés jelentette veszélyhelyzetből.
Az Európai Bizottság bővíti a koronavírus hatásait mérséklő lépéseit azzal, hogy javaslatot tesz a SURE elnevezésű, 100 milliárd eurós szolidaritási eszköz létrehozására annak érdekében, hogy segítse a munkavállalókat jövedelmük megtartásában és a vállalkozásokat fennmaradásukban - jelentette be tegnap az Európai Bizottság. Javasolja továbbá, hogy az összes rendelkezésre álló strukturális alapot a koronavírusra adott válaszlépésekre csoportosítsák át.
Rengetegen veszítették el az állásukat a koronavírus-járvány kitörése miatt, és várhatóan még nagyon sokan fogják. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy "sok százezres" munkanélküliséggel számol a kormányzat. Sokak számára most az egyetlen bevételi forrás az álláskeresési járadék lesz. Mutatjuk, mi a teendő, ha igényelni szeretnéd a juttatást.
Mi kell ahhoz, hogy valaki pénzügyileg függetlenül éljen és akkor mehessen nyugdíjba, amikor csak akar? Sok pénz – vágja rá mindenki, de az már kevésbé köztudott, hogy pontosan mennyi is. Egy híres tanulmány szerint a részvénytúlsúlyos befektetési portfóliók esetében az évi 4%-os kezdeti lehívási ráta lehet a megoldás. Ez az a biztonságos pénzkivételi arány, amely mellett akár az életünk végéig kitarthat a portfóliónk, ha nem üt be egy durva válság. Egy ökölszabály is ez egyben, amely azt mondja, hogy az éves kiadásaink legalább 25-szörösét kell félretennünk, ha nyugodt szívvel fel akarunk mondani a munkahelyünkön. Ebből már mindenki kiszámolhatja, hogy például a 300 ezres havi apanázshoz durván 90 millió befektetett tőke kell. Az alábbiakban a pénzügyi függetlenség, a korai nyugdíj és a FIRE mozgalom témáját folytatjuk az egyik leghíresebb alapszámítással, a 4%-os szabállyal.
Nem tervezi a kormány a Mátrai Erőmű bezárását, nem fog a rákospalotai hulladékhasznosító műhöz hasonló újabb szemétégető épülni, a Nemzeti Energiastratégiában fontos szerepet játszhat a távhő, és a paksi atomerőmű elhasznált fűtőanyagának sugárzási szintje drasztikusan csökkenhet egy legfeljebb 15 év múlva beérő fejlesztés hatására. Palkovics László, az innovációs tárca vezetője adott interjút a Magyar Nemzetnek.
A magyar lakosság 36%-a akkora tartalékkal sem rendelkezik, hogy a következő hónapot átvészelje, és csak 14% húzná ki fél évnél hosszabb ideig munka nélkül – mutatja a Publicus Intézet friss kutatása. A jövedelem 35%-át költjük saját bevallásunk szerint élelmiszerre és 33%-át a lakás fenntartására, rezsire.
Manapság a társasági beszélgetések egyik legnépszerűbb témája, hogy milyen nagy a drágulás Magyarországon. Ennek kapcsán pedig rögtön felmerül, hogy vajon micsoda értelmetlen bűvészkedéssel lehet kihozni a 3%-os hivatalos inflációs adatot, amit természetesen „bolond, aki elhisz”. Hogy még nagyobb legyen az ellentmondás: a Magyar Nemzeti Bank szakértői úgy gondolják, hogy a hivatalos inflációs adat még többet is mutat a valóságosnál. Megmutatjuk, hogy miért lehet ennyire mély szakadék a drágulási érzetünk és a mérőszámok között.
Jóval 3 százalék feletti nyugdíjemelést, 2021-re pedig a jelenleginél lényegesen igazságosabb számítást, a vegyes indexálású rendszer bevezetését követeli a legnagyobb nyugdíjas szervezeteket tömörítő Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa. Szerintük nyugdíjasok százezrei nyomorognak, miközben legalább tíz hónapig éppen a legszegényebbek, a létminimumon vagy alig a felette élők finanszírozzák az állami költségvetés egy részét.
Hol telepedjen le egy nyugdíjas, ha stabil egészségügyi ellátást, nyugalmat és jó időjárást szeretne magának - tette fel a kérdést egy módos, 68-69 éves amerikai házaspár. A MarketWatch segített nekik megválaszolni, hogy hol érdemes nyugdíjasként élni az USA-ban.
A chilei szenátus hétfőn egyhangúlag elfogadta azt a törvénytervezetet, amely eltörli a fővárosi metrójegy árának legutóbbi drasztikus emelését, Sebastián Pinera államelnök pedig bejelentette, hogy kedden közös asztalhoz ül az ország legfőbb politikai szereplőivel egy "társadalmi egyezség" kidolgozása érdekében.
Az alábbiakban összefoglaltuk a Bloomberg cikke alapján, hogy az olajpiac évtizedek óta nem látott legizgalmasabb napjait hogy élték meg a profik. Karrierek törtek ketté, mesés vagyonok képződtek egyik pillanatról a másikra, miközben a szakma nem aludt túl sokat vasárnapról hétfőre virradóan.
