A jövőbeli járványok fertőzőbbek és halálosabbak lehetnek, mint a koronavírus-járvány, ezért nagyobb mértékű finanszírozásra van szükség a pandémiára való felkészüléshez – figyelmeztetett az Oxford-AstraZeneca vakcina egyik megalkotója a brit BBC beszámolója szerint.
Az állam által bejelentett jövő évi szja-visszatérítés miatt a pénztári szakma azzal kalkulál, hogy 10%-kal eshetnek vissza a bevételek - többek között erről is szó volt a Prémium Önkéntes Pénztárak mai sajtóbeszélgetésén.
Ma ismertette friss, 2021-re vonatkozó Öngondoskodási Indexét az OTP Bank, ebből kiderül, hogy valamelyest javult a magyarok öngondoskodási hajlandósága, de készpénzt még mindig sokan tartanak otthon. Kovács Antal, az OTP Bank Retail Divíziójának vezetője úgy véli, ha eltörölnék az ingyenes készpénzfelvételt itthon, az sokat segíthetne a készpénztartás visszaszorításában. A felmérésből kiderül az is, hogy a magyarok továbbra is az államtól várják a nyugdíjas megélhetésük biztosítását.
Hangsúlyozza a koronavírus elleni oltás fontosságát a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a kormány döntését, amely a munkáltatókra hárítja dolgozóik kötelezését az oltásra - közölte az érdekképviselet csütörtökön az MTI-vel.
Mágikus szinthez, 200 ezermilliárd euróhoz ért a háztartások vagyona a világon, a koronavírus a megtakarítási ráta éles emelkedését hozta magával. A „kikényszerített megtakarításokról” szóló tavalyi évben azonban nem a részvények voltak a nagy nyertesei a visszafogott fogyasztásnak, pedig sokan ezt gondolhatják. A versenyt a bankbetétek nyerték, nem is kevéssel.
Az infláció az utóbbi három hónapban már meghaladta az 5%-ot, és semmi jele annak, hogy alacsony szintre csökkenjen. Nem véletlen, hogy egyre több nyugdíjas szervezet követeli a nyugdíjemelés mai módszerének megváltoztatását. De mi a baj a mostani rendszerrel?
Ha az infláció alacsony, miközben a nemzetgazdasági átlagbér növekedése magas, akkor a nyugdíjak inflációs emeléstől függő vásárlóértéke az aktív korúak keresetének vásárlóértékéhez képest folyamatosan zuhan, emiatt minden nyugdíjas a relatív elszegényedés csúszdáján siklik egyre lejjebb. Ráadásul Magyarországon nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér, és a nyugati országokhoz képest erőtlen az önkéntes megtakarítások pillére is, ezért az állami nyugdíjrendszernek szinte kizárólagos szerepe van az időskori anyagi ellátás biztosításában - így egyértelműen kulcskérdés a nyugdíjemelés módszere.
Kiábrándítóan hathat a Világgazdasági Fórum egyik friss tanulmánya azokra, akik esetleg azt gondolták, hogy a koronavírus után végre fellélegezhet a világ. Pont, hogy a koronavírus hozott el egy sor olyan negatív változást, amelyek 10 éven belül komoly kockázatokat jelenthetnek. A tanulmány szerint a klímavédelmi harc pengeélen táncol, a jövedelmi egyenlőtlenségek az emberek között, a digitális fejlődés elcsúszása az országok között épít lassan már átugorhatatlan akadályokat. És ott vannak azok a fiatalok, akik most, a foglalkoztatás jégkorszakában készülnek belépni a munka világába.
A 2021-es évre vonatkozó minimálbér-tárgyalások különösen hosszú ideig tartottak, és szakszervezeti nézőpontból felemás eredménnyel zárultak. A felemásság abban is megnyilvánult, hogy a munkavállalói oldal egyik fajsúlyos képviselője végül nem írta alá a megállapodást. A tárgyalások elhúzódása persze érthető. A két oldal, a munkaadók és a munkavállalók egyaránt a járvány veszteseit igyekeztek képviselni, és a harmadik féltől, a kormánytól várták a konfliktus megoldását. Utóbbi végül passzív szemlélő maradt, így jóval nehezebb volt kompromisszumra jutni, és munkavállalói oldalról talán nem is beszélhetünk jó szívvel vállalt kompromisszumról, legfeljebb valamiféle kármentésről. Lássuk, miért!
Kilenc hónap alatt visszaszerezte a koronavírusban elvesztett vagyonát a világ 1000 leggazdagabb embere az Oxfam friss becslései szerint, miközben ugyanez a művelet a világ szegényebbik részének évtizedekbe kerülhet – számol be a hírről a CNBC.
Az elmúlt évtizedben elkényeztettük a munkavállalókat. A növekvő gazdaság lehetővé tette, hogy az infláció felett több százalékponttal növekedjenek évente a bérek. A munkaerőhiány pedig még feljebb tekerte a jó munkaerőért való versenyt, hiszen a cégek egymásra licitáltak a szakemberekért. A kormány pedig „segített” a minimálbér emelésével, nem utolsósorban annak reményében, hogy több adóbevétel kerüljön az államkasszába.
A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának délutáni online rendezvényének nyugdíjpaneljében a szakértők egyetértettek abban, hogy mielőtt elindulnának a jóléti alapok, érdemesebb lenne helyreállítani a munkáltatók kedvező adózását a cafeteria keretein belül, és érdemes lenne időt adni az embereknek arra, hogy hozzászokjanak a jelenlegi nyugdíj-megtakarítási eszközökhöz, mielőtt egy új terméket dobnak piacra. A szakemberek abban is egyetértettek, hogy sosem állt még rendelkezésre ilyen széles körű termékpaletta az öngondoskodásra, mint most.
A legtöbbünk számára az, hogy mennyit keresünk lényegében adott, nehezen tudunk rajta jelentősen változtatni. Ugyanígy az is erősen véges, hogy jobb befektetéssel mennyi hozamot tudunk szerezni a pénz- és tőkepiacokról. De az, hogy mire mennyit költünk, már egyértelműen a saját kezünkben van, és ez egy sokkal erősebb fegyver, mint gondolnánk. A durván fogyasztástúlsúlyos életünk átalakításával megsokszorozhatjuk a jövőben elérhető vagyonunkat, sőt, akár a szó azon értelmében gazdagok is lehetünk, hogy nem fogunk tovább rászorulni a munkára. Ebben a cikkben a személyes pénzügyek kezelésének egy újhullámos trendjéről, a pénzügyi minimalizmusról fogunk beszélni. Bemutatjuk, hogy miért is kulcsfontosságú a legtöbbünk számára, hogy újragondoljuk a saját költségvetésünket.
Az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítására - közölte Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke szerdán.
Elfogadhatónak tartják a szakszervezetek a Fővárosi Önkormányzat tervét az újraindítási adó bevezetéséről, amennyiben az abból származó plusz bevétel garancia arra, hogy a főváros nemcsak megőrzi a munkahelyeket a saját cégeinél, közintézményeinél, hanem bért is emel - közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) csütörtökön az MTI-vel.
A kormány támogatja a budapesti taxisokat - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára csütörtökön a Facebookon.
Csaknem félmillió magyar került nehéz helyzetbe a koronavírus-válság közepette a KSH friss gyűjtése szerint. Sokan elveszítették az állásukat, mások a vállalkozásuk szüneteltetésére kényszerültek, és vannak, akik csak részmunkaidőben tudnak dolgozni. A jó hír az, hogy a részmunkaidősök száma csökken, azonban a munkanélkülieké nem.
Az amerikai statisztikai hivatal friss adatai szerint az elmúlt évtized gazdasági fellendüléséből minden amerikai profitált, de a gazdagok tudták a legtöbbet kihozni belőle – írja a Bloomberg.
A nyugdíjkiegészítés azonnali, 4,3 százalékra való emelését, de személyenként minimum egyszeri 10 ezer forintos juttatást követel a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután a KSH legfrissebb előrejelzése is alátámasztotta a szövetség nyugdíjas tagozatának márciusi aggályait: az infláció el fogja érni a 4 százalékot - derül ki a szövetség közleményéből.
Tartalékaik vége felé járnak; dolgoznának, de a környezet ezt nem teszi lehetővé - mondta az InfoRádióban a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke.
Az átláthatóságról szóló törvényjavaslat verte ki a biztosítékot.
Keményet üzent az amerikai elnök.
Egyetlen célja van ennek a narratívának.
A dollárt is megmozgatta az amerikai elnök üzenete.
A milliárdos saját MI-chatbotját használja kormányzati adatok elemzésére.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
