Németország a Csehországgal szomszédos határára is kiterjesztette a héten újraindított határellenőrzést, hogy megállítsa az embercsempészetet, és jobban meg tudjon birkózni a bevándorlók növekvő áradatával - jelentette be a német szövetségi rendőrség csütörtökön.
Nem igazak azok a sajtóhíresztelések, miszerint a Bizottság elveti a kötelező kvótarendszerre tett javaslatát a menekültválság kapcsán - közölte Mina Andreeva, a Bizottság szóvivője a Twitteren. Közben az Európai Parlament megszavazta a javaslatot, amit a Bizottság már üdvözölt is.
A 2010-es évek az Európai Unió súlyos válságáról szólnak. Az első fele az adósságkrízissel, és ennek kapcsán az eurózóna fenntarthatóságának kérdésével telt, a másik fele pedig a menekültválsággal indul. A két válság között látványos párhuzamokat találhatunk, amelyek rávilágítanak az Európai Unió intézményrendszerének tökéletlenségeire, illetve arra, hogy jelen formájában az integráció számos esetben inkább csak egy üres jelkép, mintsem nemzetek együttműködése.
Miközben a magyar-szerb határon erőszakba hajló feszültség alakult ki a menekültek és a rendőrség között, Európa országai, köztük szomszédaink sorra jelentik be a határellenőrzések bevezetését, szigorítását. Zajlottak az események szerdán is a menekültügyben.
Szinte nem létezik komolyan vehető nyugati hírportál, amely ne az első helyek valamelyikén számolna be a menekültügy legfrissebb magyarországi fejleményeiről. Két fontos magyar hír uralja a címlapokat: a szerb-magyar határon kibontakozott fizikai agresszió és Orbán Viktor bejelentése a horvát határ egyes pontjain építendő kerítésről.
A következő két évben összesen 25 milliárd euróba kerülhet a német államnak évi 1 millió menekült befogadása - tette közzé becslését a japán Mizuho befektetési bank. A DIW gazdaságkutató szerint a német GDP-növekedést 0,25 százalékponttal dobhatja meg a menekültek beáramlása.
Az Európai Bizottság kész arra, hogy elvessék a kötelező kvótarendszer bevezetését a tervekben szerepelt 120 ezer menekült Európán belüli újraosztására - tette közzé a nap talán legfontosabb menekültügyi hírét a Reuters. A 120 ezres számot nem vetnék el, de a kötelező rendszer helyett valami mást találnának ki.
Nem csupán a szerb határon és a román határ Szerbia felőli részén, hanem Horvátországnál is kerítés felépítését tervezi a magyar kormány - derül ki abból az interjúból, amelyet a Die Presse közölt a magyar miniszterelnökkel. Ha lesz kvótarendszer, bár nem támogatjuk, Magyarország teljesíteni fogja kötelezettségeit, a kohéziós forrásokkal való fenyegetőzés azonban a miniszterelnök szerint mélységesen igazságtalan.
Alapvetően sérülhetne a magyar gazdaság következő évekbeli növekedési modellje, ha az egyre keményebb osztrák, illetve német fenyegetések valósággá válnának és a menekültkvóta miatt a Magyarországnak járó EU-támogatások egy részét elvennék, illetve befagyasztanák. Jó ugyanis tudni, hogy Magyarország az egyik legnagyobb nyertese volt és lesz az EU szolidaritását jelző kohéziós politikának. Közben pedig a közös kassza legnagyobb befizetői között találjuk azokat az országokat, akik az Európai Bizottság kvótarendszere szerint a legtöbbet vállalnák magukra a menekültügy kapcsán is. Részben tehát érthető a háborgásuk, de a téma a pénzügyi vonatkozásoknál sokkal összetettebb, belpolitikai megfontolások is sok esetben szerepet játszanak az eldurvult nyilatkozatokban, illetve döntésekben. Azt sem szabad elfelejteni azonban, hogy Magyarország a menekülthullám frontországa, így vajmi keveset segít rajtunk az 54 ezer fős, brüsszeli áthelyezési javaslat.
Szeptember 22-re, vagyis jövő hét keddre hívta össze az unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának következő rendkívüli ülését a menekültválság miatt Jean Asselborn luxemburgi miniszter. Angela Merkel szerint ez nem elég.
A következő hetekben nem nyilatkozhatnak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) migrációkutatói, amíg a migrációt vizsgáló bizottság kutatási eredményeit nem teszik közzé - értesült a Népszabadság.
Rendezett és követhető módon kell eljárni a menekülthelyzet kezelésében, s ebben a német szövetségi kormány támogatni fogja az ország tartományait - közölte Angela Merkel kancellár kedd este a tartományi elöljárókkal tartott megbeszélését követően.
Magyarország üdvözli, hogy az európai menekültválsággal kapcsolatban megfogalmazott német javaslatok között kettő olyan is van, amelyet a magyar kormány is az első számú teendők közé sorol - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon nyilatkozva kedden. Szijjártó Péter Sigmar Gabrielnek arra a négypontos javaslattervére reagált, amelyet a német alkancellár az Európai Unióra háruló bevándorlási nyomás hatékony kezelése érdekében vázolt fel.
A magyar-román határon, a magyar-szerb-román hármashatártól "ésszerű távolságig" húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a kormány - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Németország és Ausztria egy rendkívüli EU-csúcs összehívását kérte jövő hétre a menekültválság miatt - jelentette be a német és az osztrák kancellár kedden a Reuters szerint. Angela Merkel szerint Németország, Ausztria és a Svédország hárman nem tudják viselni a menekültválság teljes terhét.
Németország helyesli, hogy az uniós támogatások segítségével gyakoroljanak nyomást azokra az országokra, akik nem akarják elfogadni a 120 ezer menekült kvóta alapján történő újraosztását a tagországok között - nyilatkozta a ZDF televíziónak Thomas de Maiziere német belügyminiszter.
Hegyeshalomnál az M1-es autópálya végén lévő határátkelőhelyen az osztrák hatóságok feloldották határzárat - írja a Magyar Közút Zrt. A korlátozás tegnap délután 2 órától ma 10 óráig volt körülbelül érvényben.
Orbán Viktor szerint ma kihirdetik a válsághelyzetet - erről a TV2-nek adott interjúban beszélt, amelyet teljes terjedelmében keddre virradó éjszaka sugárzott a csatorna.