Menekültválság és eurókrízis: megmenthető-e Európa?
Látszólag minden rendben
Pedig milyen jól indult minden, a 2000-es évek első felében a gazdasági prosperitástól elbódulva hirdethettük a közös piac, a közös pénz, a határok nélküli Európa diadalát. Az euró már készpénzként is funkcionálva szolgálta az árak összehasonlíthatóságát, az egységes pénz- és tőkepiac fejlődését - no és a gazdasági növekedést. A hozzá tartozó intézmények, a maastrichti egyezmény, az Európai Központi Bank, a gazdaságpolitikák összehangolását célzó szabályok és eljárások válságtünetek nélkül működtek.Eközben a schengeni övezet egyre csak nőtt. A külső határok egyre messzebb tolódtak, és azokat igazából különösebb veszély nem fenyegette, látványos kihívások nem érték. Élveztük a határőrség és útlevél nélküli világot, aminek persze előnyei nemcsak a növekvő kényelemben, hanem az áruk szabad mozgásában és a gazdasági kooperációt ösztönző környezetben is megnyilvánultak.
Mert becsuktuk a szemünket
Valójában persze már ekkor sem volt minden rendben. Az intézményeink zöme alibi volt, amit mutogatni lehetett ugyan, de éles helyzetben sosem lettek tesztelve. Az "apró bosszúságokra" csak úgy tekintettünk mint maguktól megjavuló gyerekbetegségekre. Így aztán nem volt érdekes, hogy a görögök körbehazudozzák a fél világot arról, hogy ők bizony euró-érettek, de nem zavarta Európát az sem, hogy a gyorsan fejlődő országokban ingatlanlufit fújt a közös monetáris politika. Az államadósságokra és a fizetési mérleg hiányokra pedig - dacára, hogy közös költségvetés és közös adósságpiac nem létezik - egyenesen úgy tekintettünk, mint az euróval egy csapásra megoldódó problémákra.Azzal is csak nemzetállami maszatolás szintjén történt valami, hogy nagyüzemi szinten ment az áfacsalás a nem létező határokon keresztüli fiktív áru-utaztatással. A migrációról pedig jószerével tudomást sem vettünk. Éveken keresztül mentek át a menekültek Görögországon láthatatlanul, hogy aztán Magyarországon regisztrálják őket (vagy még itt sem), és már Németországban adják be a menedékkérelmüket. Néha az osztrákok leállítottak egy-egy vonatot, ha már nagyon feltűnő volt a dolog, de igazából senki nem próbálta rendezni a helyzetet.
Aztán eljött az igazság pillanata
A globális pénzügyi válság kirobbanása óriási sokként érte az eurózónát. Kiderült, hogy a görögök tönkrementek, az ingatlanlufik kipukkadtak, a nemzeti fizetési mérleg korlátok léteznek, a bankrendszer súlyos helyzetben van, a reformok elmaradása miatt az eurózóna pedig egyszerűen nem lett optimális valutaövezet. A megrázkódtatás hatalmas veszteségeket okozott elsősorban a periféria országainak, de a divergencia közvetetten a teljes Európa-projekt kudarcának bizonyítéka.A schengeni képződmény szintén az első nagyobb sokkra omlott össze. A menekültek áradata megoldhatatlan feladat elé állította az egységes külső határokat. Görögországot a tehetetlensége folytán egyszerűen kiírták belőle, de a többi országot is felkészületlenül érte az áradat. A kezelhetetlen migráció társadalmi feszültségeket szít, és többek között biztonságpolitikai kérdéseket vet fel. A biztonságos és befogadó Európa mítosza a múlté.
Levizsgáztunk: bukás mindenütt
A válságok okozta károk éppen azért nagyok, mert az uniós intézmények rosszul működnek. A közös költségvetés hiánya, az EKB korlátozott mandátuma, a pénzügyi szabályozó rendszer tökéletlenségei, az amerikainál lényegesen mélyebb és elhúzódóbb válságot hozott Európának.Ugyanez fenyeget a menekültválságban is. A dublini egyezmény életszerűtlen és alkalmazhatatlan, a fizikai infrastruktúra kezdetleges, a kvótarendszer egyelőre csak kósza (és kétséges sikerű, de legalábbis biztosan nem végleges megoldást hozó) ötlet, a bevándorlásnak még az elfogadottságáról sincs konszenzus, nemhogy a kezeléséről. Totális a felkészületlenség.
Keressük a megoldást
Amikor a közösség nem képes hatékony válaszokat szülni, akkor jön az egyénieskedés. Mivel nincs artikulált közösségi érdek, a politikai képviselet pedig kizárólag nemzetállami sikerben/kudarcban méretődik meg, ezért az EU hirtelen önálló országokra "szakad szét". Például az EKB a német befolyástól vezérelve konzervatív, leginkább csak a magországoknak kedvező politikát folytat, és csak olyankor enged, amikor már nagyon nyilvánvaló az eurózóna instabilitása. A nemzeti költségvetések világában pedig nemzetállami szempontok döntenek arról is, hogy ki viselje egy-egy ország csődjének pénzügyi és gazdasági veszteségeit.Nincs ez másként most sem. A menekültválságban Németország csak mazsolázná és szétterítené a migránsokat, Magyarország pedig csak arrébb tolná őket, nehogy ide toloncolják vissza Európa közepéről az ott nemkívánatos tömegeket. A kvótarendszert minden ország egyéni érdekei és hiedelmei alapján támogatja vagy utasítja el, a schengeni övezeten belül pedig újraépülnek a nemzetállamok egyedi biztonságát szolgáló határok.
Kvantumugrás vagy szétesés
Ami az euróválság kapcsán már világosan kiderült, azt a schengeni krízis is szépen igazolja. Félig, vagy félig sem működő európai intézményekkel nem lehet irányítani Európát, és nem lehet közösségi szinten felelni a kihívásokra. Vagy csinálunk rendes gazdaságpolitikai uniót, vagy a következő válság már tényleg kiráz néhány országot a valutaövezetből. Vagy csinálunk egységes menekültpolitikát, schengeni infrastruktúrát, konszenzusos befogadási szabályokat, egységes szempontokat az eljárásokhoz stb., vagy egyesével próbál meg minden ország optimalizálni - rövid távon nyilvánvalóan nagyobb politikai haszonnal, hosszabb távon nagyobb társadalmi költségekkel.Félig üres, félig tele
Az utóbbi évek válságainak létezik egy optimista és egy pesszimista olvasata. A derűlátóbb narratíva szerint természetes lehet, hogy az integráció a válságokra reagálva tökéletesíti az intézményrendszerét, így ezek a fejlődés elengedhetetlen részei. Fájdalmasan, de megtanuljuk, hogyan működhet sikeresen az Európai Unió mint gazdasági és politikai egység.A másik értelmezés szerint a válságok már önmagukban annak a bizonyítékai, hogy az unió egy helyben topog. Érdemi továbblépés csak akkor lesz, ha megérik a helyzet a politikai unióra, és a politikai felelősség európai szintre emelkedik. Addig csak kármentés zajlik, kisebb toldozgatás, foltozgatás az intézményeken, de az új kihívásokra folyton válságtüneteket fog mutatni az integráció, mivel az önfejlesztő képessége zéróhoz közeli.
Számomra nem egyértelmű, hogy melyik felfogás áll közelebb a valósághoz. Talán a menekültkrízisre adott uniós szintű, intézményi reakció egyértelműbbé teszi a helyzetet. Vagy majd a következő válság.
Gőzerővel megy a hatalmi birkózás Prágában: elstartolt az alkudozás
A tegnapi választás után.
Saját szomszédságából rúghatják ki az EU-t, ha nem képes fegyverként használni gazdasági erejét
Erős pozícióban van az EU, de egységes stratégia nélkül gyorsan visszaszorulhat a környező térségekből.
Szomorú hír érkezett a Balatonról, drámai adatot mértek reggel
Idén komoly változás tapasztalható a "magyar tenger" vízszintjében.
Izrael szerint durva hazugság, hogy Greta Thunbergéket bántalmazták volna
Semmilyen panaszt nem nyújtott be az izraeli hatóságokhoz.
Elfoglalta az orosz hadsereg Kuzminivkát
Hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak nyomulni.
Ilyen időnk lesz a jövő héten
A hőmérséklet lassan emelkedik, a hét közepén ismét eléri a 20 fokot.
Netanjahu: Csak a túszok hazatérése után lépünk tovább a tűzszünettel
Izrael fő tőzsdeindexei új történelmi csúcsokat értek el.
Terrortámadás Angliában: lép a kormány, korlátoznák a félelemkeltő tüntetéseket
"Figyelembe kell venni az egyes közösségek jogát is ahhoz, hogy félelem nélkül éljenek."
EU Bíróság ítélete a közösségi értékesítésről
A közelmúltban egy érdekes ítélet született az Európai Unió Bíróságán (EUB), amely iránymutatást adhat a közösségi értékesítések és az exportértékesítések áfamentességének meg

Könnyebben kaphatnak Otthon Start hitelt egyes vállalkozók
Egy társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabály alapján az átalányadózók egy része és az őstermelők könnyebben kaphatnak Otthon Start hitelt. Ugyanis a ezen támogatott hitelnél a bankoknak
Burgonyaválság a láthatáron: így hat a globális felmelegedés az élelmiszer-ellátásra
A klímaváltozás már nem a jövő problémája a mezőgazdaság területén sem. Kína kutatólaboratóriumaiban már most kísérletekkel mutatják ki, hogy milyen következmén
Vidéken még maradt valaki?
E heti vendégünk Móricz Dani és Cser Tamás. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podcast, Google Podcas

Minden jónak vége lesz egyszer?
A világ egyik kellemetlensége, hogy folyamatosan változik. Ugyan sokan örülhetnek is ennek, hiszen kevesen tudják ugyanazt a játékot játszani 40-70-100 éven keresztül, azonban megvan ennek a kom
A rézszektor és a Trump-adminisztráció vámjai
Az Egyesült Államok saját réz kitermelése és újrahasznosítása a belső szükséglet felét fedezi, a fennmaradó mennyiség importból származik.
A kutatói indikátor kritikus pontjai és a biztos megoldás
A GINOP PLUSZ-2.1.1-21 közleménye pontosítja az RCO06 indikátort, és elérhetővé teszi az FTE-nyilatkozat kötelező Excel-sablonját. A benyújtás feltétele a szabályszerűen kitöltött sablon.

Drága a forint vagy csak mi érezzük annak?
Sokan panaszkodnak az utóbbi időben, hogy Magyarország nagyon drága hellyé vált, külföldön a nyaralás alatt olcsóbb volt az élet. Az ilyen típusú észrevételek döntően szubjektív... The p



Megmentették a magyar költségvetést, de mire lesz ez elég?
Egyszeri tételek javították a számokat.
Előttünk hever az aranyat érő termék, de kevesen hajolnak le érte
A terület eddig jobbára kiaknázatlan maradt, aminek egyik oka az összefogás hiánya.
Magyar piactól a világmárkákig: így hangolják újra a BDPST Konceptet
Márton Szabolcs márkafejlesztési és stratégiai igazgatót kérdeztük.
Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa
Fedezd fel az ETF-ek izgalmas világát, és tudd meg, miért válhatnak a befektetők kedvenceivé!
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.