mnb

Ritkaságszámba menő hét bő esztendő

Előző cikkünkben (Magaslati levegőn - avagy honnan érkeztek a magyar gazdaság növekedési tartalékai) bemutattuk, hogy 2018-ban dinamikus növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, melynek eredményeként folytatódott a 2013 óta megfigyelhető reálgazdasági konvergencia. Sorozatunk második részében a 2013 óta tartó felzárkózási időszakot történelmi kontextusba helyezzük és az elmúlt hetven év növekedési periódusaival vetjük össze. Az adatok azt mutatják, hogy aktuális növekedési időszakunk az egyetlen a második világháború óta, amire egyszerre jellemző a felzárkózás és a makropénzügyi fenntarthatóság is, vagyis az immár hetedik évébe lépő konjunktúraciklus kivételes a magyar gazdaságtörténetben. Ezt igazolja az is, hogy 2019 az első olyan év lehet a rendszerváltás óta, amikor sikerült elérnünk az 1989-es relatív fejlettségi szintünket Ausztriához viszonyítva. Előretekintve a versenyképességi reformok végrehajtása biztosíthatja a felzárkózási pálya fenntarthatóságát, valamint az osztrák fejlettségi szint 80-90 százalékának elérését.

Meghosszabbítják a CFD-k és a bináris opciók tiltását

Egységes európai intézkedés keretében az ESMA ismételten korlátozza, illetve tiltja a fogyasztóknak kiemelten kockázatos bináris opció és CFD tőkepiaci termékeket, ami hozzájárulhat azok visszaszorulásához - írja az MNB sajtóközleményben.

Tovább faragja csodafegyverét az MNB

Újabb 22,6 milliárd forinttal 1909 milliárd forintra csökken az MNB devizaswap-állománya - közölte a jegybank hétfő délután. Most hosszú futamidőn kötöttek újabb üzleteket a bankokkal.

Megjelent a mai MNB-tender eredménye

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert (devizacsere-tendert) tartott hétfőn, amelyeken együttesen 12,2 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A jegybank által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 22,6 milliárd forinttal, 1909 milliárd forintra csökken.

Itt az MNB ajánlása: fix törlesztőrészletbe terelnék a hiteleseket

Itt az MNB ajánlása: fix törlesztőrészletbe terelnék a hiteleseket

Már régóta szó van arról, vajon mit fog tenni az MNB a változó kamatozású hitelek kockázatainak enyhítésére, hiszen a lakáshitelek 60%-át még ma is ezek alkotják. Ma megjelent a Magyar Nemzeti Bank ajánlása erre vonatkozóan: a jelzáloghitellel rendelkezők jelentős része évente tájékoztató levelet fog kapni bankjától a kamatperiódus-váltás lehetőségeiről.

Szabálytalanul hitelezett a Cetelem - Jókora bírság az MNB-től

Az MNB 81,6 millió forint bírsággal sújtotta a Magyar Cetelem Bankot az adósságfék-szabályok, továbbá a kapcsolódó belső szabályozási és adatszolgáltatási előírások megsértése miatt. A jegybank valamennyi intézményi vizsgálatában kiemelten kezeli és szigorúan szankcionálja a jövedelemarányos törlesztőrészlet számításával kapcsolatos szabályszegéseket.

Újra napirenden a lakásáfa - Megszólalt az MNB

Az új lakások áfája körül a bizonytalanság ugyan megszűnt, de a hosszú távú, megfelelő szint megtalálása még nem került le a napirendről - mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Banai Ádám, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóság igazgatója. A szakértő a falusi CSOK esetleges árfelhajtó hatásáról is beszélt, valamint arról, hogy miért fontos, hogy a jegybank egyre nagyobb figyelmet fordítson az ingatlanpiacra.

A rövid héten kiderül, kell-e félnünk Kínától

A szokásosnál unalmasabb hétre számíthatunk a makroadatok szempontjából, amiben persze az is közrejátszik, hogy a Nagypéntek miatt csak négynapos lesz a hét. Elsősorban külföldről várhatók fontos adatok, Kína megkezdi az első negyedéves GDP-statisztikák sorát és jönnek az áprilisi konjunktúramutatók is.

Pénzforgalmi árazási problémák: lépniük kell a bankoknak

Pénzforgalmi árazási problémák: lépniük kell a bankoknak

A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy a magyar lakossági ügyfelek relatív pénzforgalmi költségei nemzetközi összehasonlításban magasak, a másodikban azt, hogy milyen kedvezőtlen árazási szerkezeti sajátosságok figyelhetők meg a hazai bankszektorban, a harmadikban pedig azt, hogy miért probléma mindez, különösen az azonnali fizetés idei bevezetése fényében. Utolsó cikkünkben az általunk javasolt megoldást vázoljuk fel.

Azonnali fizetés Magyarországon: több bank halasztaná az éles indulást

Azonnali fizetés Magyarországon: több bank halasztaná az éles indulást

Az OTP Bank lapunkkal közölte: a Bankszövetség azt javasolja az MNB-nek, az azonnali fizetési rendszer a kitűzött július elsejei induláskor csak pilot-üzemmódban induljon el, és maradjon is így mindaddig, míg "minden egyes rendszertag megbizonyosodik a saját rendszere biztonságos működését illetően". A Giro készen áll az indulásra, az MNB rövid válaszában annyit közölt, figyelik a piacot, a határidőt rendelet rögzíti, Matolcsy György jegybankelnök is ezt mondta el egy képviselői kérdésre. A többi nagybankot is megkérdeztük, hogy állnak a felkészüléssel, egyelőre nem tűnik drámainak a helyzet.

Megkérdezték Matolcsy Györgyöt, csúszik-e az azonnali fizetés

Ha a bankok nem készülnek fel időre, akkor az MNB meg fogja hozni a szükséges döntéseket az azonnali átutalás elindításával kapcsolatban - válaszolta Matolcsy György jegybankelnök a parlament honlapján egy írásbeli kérdésre. Az utóbbi hetekben a sajtóban egyre több hír jelent meg arról, hogy néhány bank nem fogja tudni bevezetni az új rendszer a júliusi indulásra.

Nagy Márton: öt nagybank kell csak, ami eddig történt, az semmi

A globális bankszektor egésze nem nyerte vissza a befektetők bizalmát, de Magyarország és a régiónk jól áll. Mégse kényelmesedhetnek el a magyar bankok: a hitelpenetrációnak duplázódnia, a szektornak konszolidálódnia kell, a drága termékeket el kell felejteni, radikálisan javítani kell a hatékonyságot és fokozni kell az innovációt, emellett zöld és családbarát működést kell kialakítani - határozta meg a szektor házi feladatait előadásában a Portfolio Hitelezés 2019 konferenciáján Nagy Márton, az MNB alelnöke.

Piaci heccnek indult, 4,5 milliós bírságot kapott az MNB-től egy kereskedő

MNB 4,5 millió forint bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A kereskedő egyes tőzsdei részvényekre vonatkozóan több - az indikatív árat jelentősen befolyásoló - gyanús megbízást adott, amelyeket a teljesülés kizárása érdekében még a tényleges kereskedés előtt visszavont vagy módosított - derül ki az MNB közleményéből.

Itt a bizonyíték, milyen durván szétszakadt Magyarország - Hihetetlen különbségek az emberek között

Óriási a vagyoni szakadék a szegényebb és gazdagabb magyar háztartások között, az MNB friss mikroelemzése szerint a leggazdagabb 50%-ba tartozó háztartások kezében van a vagyon 91%-a, ráadásul ez három év alatt semmit sem csökkent. A lenti cikkben 10 érdekes ábrán mutatjuk be, hogy a gazdag és szegény magyar háztartások körében mennyire jellemző a saját lakás és kocsi, kik veszik az állampapírokat, melyek a leggazdagabb és legszegényebb régiók és hogyan alakul a vagyon azokban a háztartásokban, ahol a családfő idős vagy fiatal.

Mi lesz velünk, ha beüt a válság? - Kevés fegyverrel menne harcba Magyarország

Elsősorban a további nem konvencionális jegybanki eszközökkel tudná élénkíteni a gazdaságot Magyarország egy komolyabb válság esetén - derül ki az ING elemzéséből. Hagyományos jegybanki kamatcsökkentésre nincs tér, a költségvetés helyzete pedig első ránézésre kényelmes, de ha jön egy komolyabb gazdasági lassulás, akkor könnyen elfogyhat a mozgástér. Vagyis, ha most jönne egy komolyabb globális válság, akkor nem sok eszközünk lenne, hogy tompítsuk annak következményeit.

MNB: a magyar háztartások feléé a vagyon 91 százaléka

2017 végén 27 millió forint volt a magyar háztartások átlagos nettó (vagyis adóssággal csökkentett) vagyona, a medián viszont csak 12 millió forintra rúgott - mutatják az MNB ma közzétett mikrofelmérésének eredményei. A nettó vagyon 91 százaléka tartozott a családok gazdagabb és 9 százaléka a szegényebb feléhez, ugyanakkor a szegények, az alföldi régiókban élők és a 66-75 évesek jobban gyarapodtak három év alatt, mint a többiek.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Főpolgármester-választás: Karácsony Gergely győzött, de új választás jöhet Budapest vezetéséért
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.