A héten elindult élesben is Ausztráliában egy olyan azonnali átutalási rendszer, amely nálunk majd 2019 közepén lesz használható. Igaz, a mi rendszerünkhöz minden bank csatlakozik majd, az ausztrál rendszer csak három nagybanknál használható egyelőre.
Magyarország sikeres gazdasági felzárkózása érdekében szükséges, hogy a fejlődés mennyiségi tényezőiről a hatékonyságra és a minőségre kerüljön át a hangsúly. Ehhez szemléletváltásra és innovációkra van szükség nemcsak a magánszektorban, hanem az állami szférában is. Utóbbi területen több sikeres reform történt, például az adórendszer átalakítása és az adóelkerülés visszaszorítása, de a szabályozások, ügyintézések még számottevően egyszerűsíthetőek lehetnének, ami erőforrást szabadítana fel a magánszektor és az állam részéről is. A vállalati szektorban a fő kihívás a termelékenység javulása és a kkv-k versenyképességének, exportképességének fejlesztése. Mindkét szférában a megoldás egyik kulcsa a digitalizáció lehet, ami kisebb ráfordítással (de magas szintű humán tőke bevonásával) hatékonyságugrást eredményezhet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált határozatában ötmillió-ötszázezer forintra bírságolta a Takarékbank Zrt.-t. A hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján április végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.
Még 2016 februárjában indult útjára az MNB értékpapír-lekérdező alkalmazása, az ÉSZLA, amelyet a 2015 tavaszi brókerpiaci események hívtak életre. Ahhoz képest, hogy a rendszer már két éve üzemel, nem bővült érdemben a látogatóinak köre. Az MNB Portfolio-nak adott válaszaiból kiderült, hogy mindeddig összesen 93 esetben jelezték a befektetők, hogy valamilyen eltérés van az értékpapír-egyenlegükben.
"Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását" - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának január 30-ai üléséről most kiadott rövidített jegyzőkönyvben. A tanácstagok véleménye szerint a monetáris politikai keretrendszerben nem várható lényegi változtatás, ugyanakkor az eszköztár finomhangolására sor kerülhet a jövőben is. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy mind a kibővített monetáris politikai eszköztár működését, mind a monetáris kondíciókat kiemelt figyelemmel kell követni.
Az MNB ma közzétett határozatában 10 millió forint bírsággal sújtotta a budapesti székhelyű Első Magyar Befektetői Szövetkezetet, mert engedély nélkül visszafizetendő pénzeszközöket gyűjtött. A jegybank egy másik ügyben 13 millió forint megfizetésére kötelezte a fővárosi Skylite Reklám és Piackutató Kft.-t bejelentés nélkül folytatott függő ügynöki tevékenység miatt - írja a felügyelet sajtóközleményében.
A tranzakciós illeték miatt durván harmadával drágább a bankolás Magyarországon, mint amennyi egy torzításmentesen versenyző piacon lehetne, de nem ez a legnagyobb gond vele. Hanem az, hogy készpénzhasználatra ösztönöz, és kőkeményen keresztbe tehet a pénzügyi innovációnak, amit az azonnali átutalási rendszer gyorsíthat fel jövő év közepétől a fizetéseknél. Óriási öngól lenne a kormányzat részéről, ha nem vizsgálná felül a tranzakciós illeték mai formáját, ráadásul minél hamarabb. Az idő ugyanis fogy, a bankoknak (és a PSD2-vel a piacra engedett fintech cégeknek) pedig kellene már valamiféle jelzés arra, mire számíthatnak, üzletileg megéri-e új szolgáltatásokat indítani a rendszerre.
Nem tárt fel jelentős hibát az MNB független pénzpiaci közvetítőknél végzett témavizsgálata, amely egyebek közt áttekintette, hogy a jelzáloghitel-közvetítés jutalékai nem lépik-e át a törvény szabta 2%-os jutalékmaximumot - közölte a jegybank. Egyéb szabálytalanságok miatt azért 1,2 millió forintos bírságot kiszabott a felügyelet.
Decemberben négy éve nem látott összegben adtak el állampapírt a hitelintézetek, ami kicsit rontotta a 2017-es képet - derül ki az MNB friss adataiból. Persze még így is több mint 500 milliárd forinttal nőtt a bankok állománya tavaly, vagyis bármennyire is várjuk a roham végén, vannak még tartalékok a szektorban.
Összesen több mint 9600 milliárd forint volt tavaly a háztartások kezében lévő értékpapírok állománya, ennek több mint 55%-át az állampapírok adják. Az élénk lakossági kereslet ellenére a lakossági állampapírok tavalyi állománynövekedésének így is csak kevesebb mint feléért felelnek a magyar háztartások.
A Magyar Nemzeti Bank a Popovics-díjat Banai Péter Benő államtitkárnak ítélte oda. Azt már tavaly november óta tudjuk, hogy az idei Lámfalussy-díjat Zhou Xiaochuan kínai jegybankelnök kapta.
Az MNB összesen 53 millió forint bírságot szabott ki a Signal Iduna Biztosító Zrt.-re, egyebek közt ügymenet kiszervezési, vállalatirányítási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, számviteli, ügyféltájékoztatási, illetve a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt. Precedens értékű, hogy az MNB a 2017. január 1-ével hatályba lépett új etikus szabályozás megsértését is megállapította a biztosítónál. A bírságösszeget az egyes jogsértések súlyossága, a feltárt hiányosságok száma és a biztosító piaci részesedésének mértéke alapozta meg.
Az MNB az elmúlt időszakban összesen 20 jelentősebb pénzügyi intézmény - hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások - általános szerződési feltételeit tekintette át a fogyasztókra hátrányos egyes szerződéses gyakorlatok megszüntetése érdekében. A jegybanki fellépés révén a piaci szereplők több mint 150 ezer fogyasztói kölcsönszerződésből törölték további jogi lépések nélkül az ügyfelekre hátrányos vagy nem egyértelmű kikötéseket - írja a jegybank legfrissebb közleményében.
Azt már eddig is tudtuk, hogy mobilszám, e-mail cím alapján valószínűleg utalhatunk majd a jövőre induló azonnali átutalási rendszerben, de most a Figyelő cikkéből kiderült, hogy az adószám is bekerült a másodlagos azonosítók körébe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tíz éves stratégiai tervet rakott össze, melyben többek közt olyan számokat vázolnak fel, mint hogy ideális esetben 80%-ra növekedne az életbiztosítási és nyugdíjpénztári szerződések arányszáma az aktív dolgozók körében, GDP-arányosan pedig 10% fölé menne az életbiztosítási díjtartalékok és nyugdíjpénztári fedezeti tartalékok aránya. A megtakarítási termékek TKM értékei tartósan 0,5 és 5,75% közt maradnának, valamint előretörnének a kisebb biztosítási szereplők, akik a nagy biztosítók jelenlegi, 60%-os piaci részesedését leszoríthatják 55%-rav- hangzott el az MNB mai sajtótájékoztatóján.
A nemzetközi környezet változásának köszönhetően intenzív emelkedésnek indultak a magyar hozamok, a tízéves referenciaérték már 70 bázispontot ugrott az év elejéhez képest. Pedig az MNB épp most venné fel a harcot a hosszú hozamok ellen, de ha ez így folytatódik, akkor kénytelenek lesznek visszakozni, aminek máris látszanak a jelei. Persze az egész bűvészkedés a hosszú hozamok lebeszélésével alapvetően egy másik, ki nem mondott célt szolgál: a forint erősödésének mindenáron történő megakadályozását. Kis túlzással történhet addig bármi a hozamokkal, amíg a forint árfolyamát féken tudja a jegybank tartani. Innen nézve pedig az MNB eddig nem bukta el a háborút, sőt inkább nyerésre áll benne.
Egyelőre nem aggódnak túlságosan a piaci korrekció és a hozamok emelkedése miatt az elemzők. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a globális gazdaság jó állapotban van, és a cégek is kedvezően teljesítenek, ugyanakkor a kamatok normalizálódhatnak. A hozamok emelkedése annyira nem fog tetszeni az MNB-nek, és van, aki már a jegybak hitelességét félti, ha fennmaradnak a kedvezőtlen piaci tendenciák.
Alaposan megrázta a világ tőkepiacait a globális hozamemelkedés, és könnyen lehet, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a nagyon ambiciózus gazdaságélénkítési terveit félre kell raknia. Ennél nagyobb baj azonban egyelőre nem látszik. Amíg a forint meg sem rezdül, a jegybank alapvetően hátradőlve nézheti az eseményeket.
Egy és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott ma a Magyar Nemzeti Bank, amelynek keretében 25 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. Ezzel összességében az előző heti 1586 milliárd forintról 1511 forintra, 75 milliárddal mérséklődött a bankrendszer forintlikviditása.
Bár az új biztosításközvetítési EU-s irányelv, az IDD jelen állás szerint a korábban tervezett február 23. helyett csak október 1-jén lép hatályba, a piac szereplőinek meg kell tartaniuk a benne előírt 15 órás képzést a közvetítőknek - írja a Világgazdaság.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadásával vádolják.
Informatikai berendezéseket, telefonokat foglaltak le.
Hamarosan szavaz a Szenátus a segélycsomagról.
Óriási lehet az adatközpontok energiaigénye.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
