A német munkaerőpiacot súlyos kihívások elé állítja a betegszabadságok ugrásszerű növekedése. Az ország az újraegyesítés utáni történetének legmagasabb távolmaradási arányait tapasztalja, ami negatívan hat a gazdasági növekedésre és súlyosbítja a munkaerőhiányt - közölte a Bloomberg.
A gyakran a világ legszorgalmasabb nemzetének tartott Japánban a kormány új kezdeményezéssel próbálja kezelni az országot sújtó munkaerőhiányt. A cél, hogy több vállalat és munkavállaló térjen át a négynapos munkahétre - jelentette a CNBC.
A japán állampolgárok száma több mint 861 ezerrel, 121,6 millióra csökkent a január 1-jével zárult egy év alatt, ezzel folytatva a 15 éves csökkenési sorozatot – írja a Bloomberg a japán belügyminisztérium közlése alapján.
A japán munkaügyi minisztérium egyik tesztülete történelmi döntést hozott: az országos átlagos minimálbért mintegy 5%-kal, óránként 1054 jenre (6,85 dollár) emelik ebben a pénzügyi évben. Ez az eddigi legnagyobb ugrás lenne a minimálbér tekintetében - jelentette szerdán az NHK közszolgálati televízió.
Miközben külföldről olyan hírek érkeznek, hogy megtorpant az önkiszolgáló kasszák terjedése, Magyarországon egyre több az ilyen berendezés. A kasszák ugyanakkor sokak tetszését nem nyerték el és ragaszkodnak a pénztároshoz, ahogy ahhoz is, hogy a vásárlást készpénzzel egyenlítsék ki. Vajon tényleg megkönnyíti a lopást az önkiszolgálás? Mikor jönnek a teljesen automatizált boltok? Szükség lesz még pénztárosokra? Többek között ezekről beszélgettünk Bessenyei Attilával, az önkiszolgáló kasszákat fejlesztő Laurel Kft. ügyvezetőjével.
Az idei év elején kevesebb üres álláshely volt, mint korábban. A fővárosban azonban így is sok dolgozóra lenne szükség.
Az orosz központi bank igazgatótanácsa július 26-án dönthet arról - az elemzői konszenzus szerint -, hogy 200 bázisponttal, 18%-ra emeli az irányadó kamatlábat. A lépés célja az infláció megfékezése és a túlfűtött gazdaság lehűtése.
Minden várakozást felülmúlnak az idei magyar béradatok. A vállalatoknál és az állami szerveknél is magas a bérdinamika, ami azt mutatja, hogy az inflációs válság és a munkaerőhiány miatt mindenkinek újra kellett gondolnia a korábbi bérterveket. Az áprilisi béradatok megérkezése után érdemes áttekinteni a folyamatokat, mert mostanára már azok is emeltek, akik rendszeresen tavasszal rendezik a béreket. Miért okozott ilyen nagy meglepetést a bérdinamika? Milyen bérfolyamatok várhatóak? Mely szektorokban a leggyorsabb az emelkedés?
A sajtóban megszaporodtak azok a híradások, melyek szerint a nyugdíj mellett dolgozók száma tíz év alatt megnégyszereződött. Az elemzők jelentős része szerint a nyugdíjak annyira alacsony összegűek, hogy egyre több nyugdíjas kényszerül a megélhetése érdekében a nyugdíj mellett is dolgozni, és emiatt emelkedik jelentősen a nyugdíjas dolgozók száma. Vajon valóban ez a helyzet? 2. rész.
A japán kormány jelentősen rontotta a gazdaság idei első negyedévi teljesítményére vonatkozó adatát, miután a frissített statisztikákból kiderült, hogy az építőipar kevesebb megrendelést kapott, mint azt korábban gondolták.
Folytatódott a munkaerő-piaci helyzet lassú javulása májusban: a foglalkoztatottság kissé nőtt, így egyre közelebb kerül korábbi csúcsához, a munkanélküliség pedig csökkent.
A feszes munkaerőpiac és a legkisebb bérek jelentős emelése miatt igen magas bérdinamika alakult ki Magyarországon az Európai Bizottság friss jelentése szerint. Az előrejelzés szerint a gazdasági fellendülés várhatóan növeli a munkaerő iránti keresletet és alacsonyan tartja a munkanélküliséget. Mindeközben azonban a bérdinamika le fog lassulni, így a munkaerőköltség növekedése visszafogottabb lehet.
Közép-Európában a bérnövekedés meghaladja az EU átlagos szintjeit, ami komoly problémákat vet fel a monetáris politika normalizálása kapcsán. Nemcsak a kamatcsökkentési ciklusokat lassíthatja le, hanem az infláció újabb felívelésének kockázatát is magában hordozza a bérek gyors növekedése. Egyes szakértők az ár-bér spirál lehetőségét is felvetik.
Megugrott a nyugdíj mellett dolgozók száma. Az év első négy hónapjában több mint 130 ezer 65 év feletti vállalt munkát, négyszer annyian, mint 10 éve - írja az rtl.hu.
Július 1-jétől hatnapos munkahétre is kötelezhetők lesznek Görögországban az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektor bizonyos területein tevékenykedő munkavállalók - írja a Deutsche Welle anyaga alapján a Telex. Bár a hatodik napért 40 százalék extra munkabér jár, a munkaerőhiány mértékét jól mutatja a döntés.
Az átlagos inflációs ráta az Egyesült Államokban 1,9% volt Donald Trump elnöksége idején, míg Joe Biden vezetése alatt a pénzromlás mértéke átlagosan 5,4% volt, ezért sok választó úgy gondolhat Bidenre, mint az "inflációs fickóra" (inflation guy). Elemzői körökben azonban egyre többször láthatjuk ennek a naratívának a fordítottját, egyre több neves befektető véli úgy, hogy a jövőbeli infláció rosszabb lesz, ha Trump nyeri a 2024-es választásokat. Legfrissebb elemzésében a Goldman Sachs négy okot is felsorolt, hogy miért ugorhat meg az amerikai infláció, ha veszít Joe Biden.
Teljesen eltérő nézeteket vallanak.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Kevés konkrétumot tartalmaz.
Új felmérést mutattak be.
A keddi kamatdöntésről és a jegybank frissített növekedési előrejelzéséről Németh Dávidot kérdeztük.
Pedig a németekkel egy platformon vagyunk.
Milyen helyzetben vannak ezek a házak?
