A fővárosi munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezetek közös nyilatkozatban szólították fel a képviselőket, hogy fogadják el a 2025-ös budapesti költségvetést, amely tartalmazza a szükséges béremelést. A szakszervezetek figyelmeztetnek: ha nem születik döntés, sztrájk vagy demonstráció formájában válaszolhatnak a helyzetre.
Az idei, közel 10%-os reálbéremelkedés után jövőre sokkal visszafogottabb mértékben nőhetnek a fizetések. Hogyan harcoljunk ki akkora fizetést, amekkorával tényleg elégedettek lennénk? Mivel érvelhetünk a magasabb béremelés mellett?
Magyarország az Európai Unió egyik vezető víziszárnyas-termelője, azon belül is az egyik legnagyobb pecsenyekacsa-beszállítója, amelyből a magyar piac egyik legnagyobb termelője, a Bács-Tak Cégcsoporthoz tartozó Hunent Zrt. a főbb nyugat-európai piacokon kívül például Kanadába és Japánba is exportál. Az ágazatnak azonban az elmúlt években olyan kihívásokkal kellett megküzdenie, mint a jelentős károkat okozó madárinfluenza vagy az egyre nagyobb mérteket öltő kínai dömping, amelynek bekerülési árával lehetetlen versenyezni, miközben az infláció, az emelkedő bérköltségek, a stagnáló európai környezetben visszaeső fogyasztás hasonlóképpen sújtja az ágazatot, mint a gazdaság más szereplőit. A cégcsoport igazgatóságának elnöke és résztulajdonosa, Kiss István szerint a további növekedés és a piaci pozíciók megőrzése korszerű állattartó telepek megépítésével, és ezen keresztül az állatjólét növelésével érhető el, mert az ilyen módon piacra kerülő termék minőségével nem tudnak versenyezni a kínai kacsák. Az első ilyen telepet már át is adták, a második átadását pedig jövőre tervezik.
Ismét elkészítette a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO) negyedéves hangulatjelentését. Az index ezúttal 51 pontot ért el, ez enyhe növekedést vetít előre, amely az év végi szezonális hatásnak köszönhető.
Az Elon Musk által vezetett Tesla új videót tett közzé az Optimus névre keresztelt humanoid robotjáról, amelyen változatos, egyenletlen terepen tesztelik a szenzorok és egy neurális hálózat segítségével tájékozódó eszköz mozgási képességeit - írta meg az Interesting Engineering.
Hogy milyen gondokkal küzd jelenleg a magyar gazdaság, azt jól jelzi, hogy az iparban kevesebb munkavállalóra volt szükség az elmúlt egy évben. A külföldi munkavállalók sem özönlenek már az országba, az elmúlt hónapokban stagnált a létszámuk. Az autóiparban pedig harmadik országbeli munkavállalóktól is kénytelenek voltak megválni egyes cégek. A kormány idei szigorítása is fékezte a külföldi munkaerő behozatalát.
A jövő évi várható inflációnál jóval nagyobb mértékben, egységesen 8 százalékkal emelkedik a fizetés a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott intézményeknél és a közszolgáltatási szerződéssel bíró többségi tulajdonban lévő cégeinél – jelentette be a Budapest-család dolgozóit reprezentáló szakszervezetekkel szerdán aláírt bérmegállapodást Karácsony Gergely. A főpolgármester és a szakszervezetek megállapodtak abban, hogy 2026-ban és 2027-ben legalább évi 5%-os reálbéremelést tartanak indokoltnak. A megállapodás arra is kitér: nem támogatható irány a harmadik országból, így például a Fülöp-szigetekről, származó kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása a Fővárosi Önkormányzat által működtetett közszolgáltatások esetében.
Noha a gazdasági növekedés újbóli beindulásával kapcsolatban még sok a bizonytalanság, a foglalkoztatási tervek alapján hazai cégek pozitív várakozással tekintenek a következő évre. 2025 első negyedévében a hazai munkáltatók 35 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 21 százalékuk tervez – derül ki a Manpower Magyarország frissen közzétett előrejelzéséből.
Igen ambiciózus célt tűzött ki maga elé a kormány, amikor 85 százalékos foglakoztatási ráta elérését jelentette be 2030-ra. A feladat nehézségét nem csupán az adja, hogy ehhez az inaktívak olyan rétegeit is mobilizálni kell, akiket eddig nem sikerült visszatéríteni a munka világába, hanem az is, hogy a technológia fejlődése – elsősorban a robotizáció és a mesterséges intelligencia (AI) – jó eséllyel épp ez alatt az öt-hat év alatt forgatja majd fel alapjaiban a munkaerőpiacot. Széles körű képzési programok azonnali beindítása nélkül ez a csata már most vesztésre van ítélve.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. Bemutatjuk a kormány, a banki és kutatóintézeti elemzők, illetve a vállalati képviseletek várakozásait a 2025-ös magyar béremelések kapcsán.
A 2025-re vonatkozó kilátásaikat tekintve a munkáltatók inkább optimisták, de egyelőre óvatosan nyilatkoznak a létszámbővítési terveikről. A legnagyobb kihívásuk jelenleg megtalálni azokat a szakmailag megfelelő jelölteket, akik beillenek a cégkultúrába, miközben meg kell birkózniuk a jelentkezők magas bérigényeivel is – derült ki a Profession.hu elemzéséből.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. A reálbérek emelkedése 2024-ben rekordközeli lehetett, ám jövőre a bérek vásárlóerejének növekedése is lassabb lesz. Mennyivel nőhet jövőre az átlagbér, mekkora lehet az infláció, ennek tükrében pedig mennyivel nőhet a bérek vásárlóereje?
A norvégiai vállalkozások számára a betegség egyre nagyobb problémát jelent. A munkavállalók több betegszabadságot vesznek igénybe, mint bárhol máshol Európában, és a hiányzások száma 15 éves csúcson van - írja a Bloomberg. Kiderül az is, hogy a magyarok hol vannak a betegszabadságot kivevők listáján.
Sem a munkavállalók, sem a vállalatok nem lehetnek maximálisan elégedettek a 3 éves bérmegállapodással. Mindenkinek engednie kellett az eredeti elképzeléseiből. De vajon elérhető a kormány nagy terve, az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos bruttó átlagbér? Mekkora béremelésre számíthat az „átlagember” Magyarországon? Mi lesz a szakképzetteknek járó garantált bérminimummal?
Soha nem látott sebességgel következnek be a munka világának változásai, miközben a technológiai innovációk, a munkaerőpiaci elvárások és a globális kihívások folyamatosan formálják a HR szerepét. Milyen trendek uralják majd a humánerőforrás-menedzsment világát 2025-ben?
A Startos Magasépítő Zrt. három éve van jelen a hazai ingatlanpiacon generálkivitelezőként. A cég kezdetben családi házakat épített, de mára olyan beruházások kötődnek a nevükhöz, mint a Tesco-áruházak felújításai vagy a Visual Europe Group fóti virtuális filmstúdiójának építése. De milyen építőipari tendenciákat lát egy generálkivitelező? Mik az ingatlanpiac legnagyobb kihívásai jelenleg? Hogyan alakítják át a külföldi trendek a hazai beruházásokat? Többek között erről kérdeztük Papp Gábort, a Stratos Magasépítő Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját.
A minimálbér-emelések nemcsak az alacsonyabb keresetűek jövedelmét növelik, hanem az egész bérskálát felfelé mozdítják, bérfeszültségeket generálva a magasabb kategóriákban is. Az elmúlt években a kékgalléros dolgozók bérei gyorsabban emelkedtek, részben a minimálbér-növekedés és a munkaerőhiány okozta túlkereslet miatt. A következő években a béremelkedés folytatódhat, különösen az alacsonyabb bérkategóriákban - írta a Humán Centrum HR-szolgáltató közleménye.
A német gazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdéssé vált a bevándorlás mértéke. Egy friss tanulmány szerint az országnak évente több százezer migránsra lesz szüksége az elöregedő társadalom negatív hatásainak ellensúlyozására. A jelentés megjelenése tovább élezi a témáról folyó, egyre hevesebb vitát - írta a Bloomberg.
A hatékonyság nem tartozik az építőipar erősségei közé, éppen ezért kiemelten fontos, hogy az ágazat szereplői felismerjék és orvosolják a termelékenység növelését hátráltató problémákat. A PlanRadar 10 európai országban – köztük hazánkban – 450 szakértő bevonásával végzett átfogó kutatást, hogy azonosítsa az okokat és bemutassa a megoldási lehetőségeket. A felmérés magyarországi résztvevői három termelékenységi problémát emeltek ki, ami komoly szerepet játszik abban is, hogy az itteni építőipari bérek jelentősen elmaradnak a svájci, ausztriai és németországi szinttől.
A régiós versenyben nem nagyon tudunk majd az utolsó előtti helyről elmozdulni a bérmegállapodás után sem - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. Jelenleg csak Bulgáriát tudjuk megelőzni a minimálbért tekintve, ebben pedig jövőre nem igazán várható változás. Ennek pedig az az oka, hogy nemcsak Nyugat-Európa küzd munkaerőhiánnyal, hanem a környékbeli országok is, amelyek átlagban 10%-os fizetésemeléssel reagálnak a helyzetre. Palkovics Imre szerint éppen ezért szükséges a magyar bérek gyors növelése.
Trump szerint ő nem felelős a helyzetért.
Vlagyimir Putyin a Kremlben fogadta Donald Trump különmegbízottját.
Az alap verzió eléggé fapados lesz.
Gediminas Simkus szerint tovább kell csökkenteni a kamatokat.
Szó szerint kell venni, amit az amerikai elnök mond.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
