Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma a 2025-ös pénzügyi évben mindössze egyetlen Virgin-osztályú atomtengeralattjáró rendelését tervezi. Ez a korábbi tervek megvágását jelenti amerikai haditengerészetnél – számolt be a Nikkei Asia.
A múlt héten Ausztrália fővárosában tartott beszédet ifjabb Ferdinand Marcos, Fülöp-szigetek elnöke. Felszólalásában nagyon komor képet vázolt fel országa számára, amelyben Kínát szerepét a második világháborús Japánéhoz hasonlította – írja a South China Morning Post.
Aggasztó kémügy van kirobbanóban az Egyesült Államok és Kína között, miután kiderült, hogy az amerikai hadsereg egyik aktív katonája és hírszerzési elemzője több mint egy évig adott át érzékeny információkat Pekingnek – írta meg a CBS News.
Régóta ismert tény, hogy India és Kína nem ápol egymással túl jó viszonyt. A rivalizálásnak számos területe van, a tengeri hajózási útvonalak ellenőrzésétől kezdve a hegyvidéki határvitákon át egészen az alapvető természeti erőforrásokhoz való hozzáférésig. Ez utóbbi az, amely egy kevésbé ismert pontja a két nagyhatalom közötti versenyfutásnak, pedig egyre fontosabb szerepet kaphat a jövőben. Peking eddig még nem villantotta meg az összes lehetőségét a tibeti és himalájai vízkészletek elzárásával, de ennek már csak a veszélye is arra kényszeríti Újdelhit, hogy alternatív megoldásokat keressenek. Ebben pedig egyelőre nem állnak túl jól.
Beszédet tartott Vang Ji kínai külügyminiszter csütörtök reggel, amelyben Kína külpolitikájáról beszélt. A tárcavezető számos témakört érintett és elhangzott néhány erősebb kijelentés is – számolt be a South China Morning Post.
Kína hamarosan bemutatja a negyedik repülőgép-hordozóját, amellyel hatalmas lépést tehet az amerikai hadiflotta utolérése felé – számolt be a kínai állami Global Times.
Az Egyesült Államok a Szovjetunió összeomlásával megkérdőjelezhetetlenül a világ elsőszámú politikai, gazdasági és katonai hatalmává emelkedett. Ez a trend az elmúlt években megváltozott, mivel Kína ereje kezdett felérni az amerikai lehetőségekhez. A The Conversationon megjelent írás szerint ez a kép viszont néhány pontban hibádzik.
Dél-Korea az elmúlt években leginkább a globális kulturális súlyának növekedése miatt került a figyelem középpontjába, pedig Szöulnak más tervei is vannak az ország nemzetközi jelenlétének emelésére. A távol-keleti hatalom történelmi és biztonsági okokból is kényszerűen jelentős figyelmet fordított a fegyverek gyártására, az elmúlt években viszont igazi nagyhatalommá vált az üzletágban. Fontos kérdés, hogy hogyan robbant be ennyire Dél-Korea a világ védelmi iparának élmezőnyébe és pontosan milyen potenciál van az szektorban. Ezeket a szempontokat vizsgáljuk elemzésünkben.
Kína és a Fülöp-szigetek egyre hidegebb kapcsolatot ápol egymással, miután a két ország több alkalommal is éles vitába keveredett egymással a Dél-kínai-tenger területeinek ellenőrzése felett. Az Asia Times riportja szerint Manila egyre nagyobb figyelmet fordít a szigetvilág északi részére, ami egy potenciális ütközőzónává alakulhat át a jövőben.
A napokban tartják a Szingapúri Légishowt, ahol több ország is megvillantja a legfontosabb katonai fejlesztéseit. 2024-ben Kína sem maradt adós a szenzációs leleplezéssel, először mutatta be külföldön a Z-10ME típusú harci helikopterét – közölte a South China Morning Post.
A tajvani kormány szerint pánikot váltott ki a helyi lakosság körében, hogy a Csinmen-szigetek közelében kínai parti őrök rövid időre felszálltak egy tajvani hajóra. Ez az esemény nem sokkal Peking korábbi bejelentése után történt, miszerint megerősítik a térségben folytatott járőrözést – tudósított az Al Jazeera.
A Japán Tengeri Önvédelmi Erők (JMSDF) új tengeri drónokkal (UUV) és nagy hatótávolságú víz alatti akusztikus kommunikációs rendszerekkel fogják megerősíteni a képességeiket a kínai katonai fenyegetésre válaszul – számolt be az Asia Times.
India kifejlesztette az első kutatóhajóját az INS Sandhayakot – írja az EurasianTimes. A lépés egyértelműen a kínai terjeszkedés ellen szól, ám egyelőre Újdelhi jelentős lemaradásban van szomszédjától.
Január közepén váratlan események borzolták a kedélyeket az iszlám világban: egy pillanatra felvillant egy kiterjedt háború rémének a lehetősége Irán és Pakisztán között. A hirtelen fellángoló ellentétek azóta teljesen elcsendesültek, sőt, úgy néz ki, hogy tovább mélyítik a kapcsolataikat a felek. Több lehetséges magyarázat is felmerült, hogy pontosan mi állhat az események hátterében, Teheránban azonnal Szaúd-Arábiát vélték felfedezni a bajkeverő szerepében. Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mi oka lehetne a gazdag arab olajországnak megkavarni az amúgy kifejezetten békés, baráti kapcsolatot a muszlim hatalmak között. Pedig akad néhány szempont.
Tajvan bejelentette, hogy egy több mint 20 millió dolláros bővítést hajtanak végre a sziget egyik fő légi támaszpontjának számító Hualien reptéren. A fejlesztés további hat reptéren is végrehajtják a jövőben – számolt be a South China Morning Post.
Tavaly nyáron váratlanul kellett távoznia a posztjáról Csin Kang kínai külügyminiszternek. Utódja az a Vang Ji lett, aki korábban már vezette az ország külügyi tárcáját, így most visszatérhetett a pozíciójához. A háttérben viszont felemelkedni látszik a kínai politika egy új csillaga: Liu Csiencsao, a Kínai Kommunista Párt Nemzetközi Kapcsolattartási Osztályának (ILD) vezetője. Az ő szerepe pedig nagyon súlyos geopolitikai feszültségek kezelésére terjed ki.
A kínai belpolitika vizsgálata mindig egy kifejezetten nehéz terep a politikai elemzők számára, mivel Pekingben kínosan ügyelnek arra, hogy szinte semmilyen belső ügy ne jusson el a nemzetközi közvéleményhez. Ennek ellenére időről időre kiszivárognak olyan információk, amelyek bemutatják, hogy a keleti nagyhatalomnál is turbulensen változik a helyzet, folyamatos hatalmi harcok dúlnak a legfontosabb politikai helyekért.
A Wall Street Journal több – névtelenséget kérő – forrása szerint az Egyesült Államok titokban előre figyelmeztette Iránt, hogy az Iszlám Állam (ISIS) terroristái merényletre készülnek az országban. Január elején több mint 80 ember halt meg robbantásokban az országban, melyet a terrorszervezet vállalt magára.
Kína csütörtökön bírálta az Egyesült Államokat, amiért az szerinte visszaél a nemzetközi joggal és „bajt okoz és provokál”, miután az amerikai haditengerészet a tajvani választások óta tegnap először hajózott át hadihajóval a Tajvani-szoroson.
Japánban végezhetik el az Egyesült Államok hadihajóinak javítását a jövőben. A két hatalom ezzel a lépéssel is erősítené egymással a kapcsolatát, hogy közösen lépjenek fel a kínai katonai erősödés ellen – számolt be a Nikkei Asia.
Balesettel ért véget a látványos bemutató.
Sikeresek voltak az első próbák.
De mi lesz az, ami kimozdítja a holtpontról?
Meghosszabbíthatnak egy korábbi megállapodást.
Az amerikai kötvényhozamok meredeken emelkednek.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
