Didier Reynders, az Európai Bizottság volt igazságügyi biztosa ellen pénzmosási gyanú miatt indult nyomozás újraéleszti a vitát az uniós intézmények hitelességéről. Ursula von der Leyen bizottsági elnököt mind a Zöldek, mind a konzervatív képviselők arra szólítják fel, hogy indítson vizsgálatot az ügyben.
Az összes felzárkóztatási forrást meg fogja kapni előbb-utóbb Magyarország, erről "semmi kétség ne legyen", különben vétózni fogom a 2028-tól kezdődő uniós költségvetést - hangsúlyozta ma reggeli közrádiós interjújában Orbán Viktor kormányfő, éppen az esti Fitch Ratings döntés előtt néhány órával. Szóba került a beszélgetésben a német ipar nehéz helyzete, a gyárbezárások, és jelezte, hogy éppen olyan megállapodásokat kötött a kormány, amelyek biztosítani tudják, hogy itthon ez ne történhessen meg. A Brüsszellel vívott összecsapások, a minapi vatikáni látogatás, és a tűzszünet-béke kérdése is szóba került többek között, ezek főbb üzeneteit az alábbi hírfolyamban tudósítottuk.
„Nem mondok le, 30 hónapig még tart az elnöki megbízatásom” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök csütörtök esti tévényilatkozatában. Beszédében reagált az ország aktuális politikai helyzetére, különös tekintettel a kormányválságra és a jövőbeli tervekre, azt ígérve, hogy hamarosan egy új miniszterelnököt jelöl az ország élére. Az államfő hangsúlyozta az új kompromisszumok szükségességét, valamint a költségvetési reformok fontosságát a beruházások ösztönzése érdekében. A büdzsé elfogadása miatt egy szokatlan lépésre készül az elnök.
Oroszország politikai beavatkozását sejtő összeesküvés-elméletek, Emmanuel Macron várható bukását előrevetítő helyzetértékelések, az olasz válságdemokrácia franciaországi meghonosodásának vizionálása – nagyon érdekes, mennyire sokféle értelmezése van Brüsszelben a mostani párizsi politikai drámának. Az uniós tisztviselők egy része szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke most gyorsan átverheti a francia diplomácia által eddig akadályozott uniós ügyeket, például a Mercosur-kereskedelmi megállapodást. Egy meggyengült Franciaország azonban hosszabb távon az egész uniós döntéshozatalt boríthatja, főleg az olyan fontos ügyekben, mint a tőkepiaci unió bevezetése, vagy a gazdaságbiztonsági protekcionista lépések átvitele. Helyzetjelentés Michel Barnier kormányának megbuktatása utáni helyzetről a brüsszeli buborék első sokkja után.
Donald Trump megválasztott amerikai elnökhöz közel álló személyek az elmúlt napokban amellett szálltak síkra, hogy át kellene gondolni, ki kérdezhet az elnöktől és a Fehér Ház sajtósától. Azt javasolják, hogy a televíziós csatornák és a magas presztizsű lapok tudósítói helyett podcasterek és a republikánus zászlóvivővel baráti viszonyt ápoló internetes személyiségek kapjanak helyet a Fehér Ház sajtótermének első soraiban - számol be a Hill.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, és az orosz biztonsági tanács regnáló elnökhelyettese nem egy visszafogott politikus: ha éppen olyanja van, gond nélkül vizionálja más országok atombombákkal történő megszórását, politikai ellenfelek eltűntetését, vagy csak úgy általánosságban Oroszország szuperhatalmi státuszát. Az exelnök ma paprikás kedvében lehet, egyszerre négy politikusba is beleszállt.
December 3-án késő este Jun Szogjol dél-koreai elnök váratlanul rendkívüli hadiállapotot jelentett be az országban. Indoklásában viszont nem a külső hatalmakat, vagy valami más veszélyt emelt ki, hanem az ellenzéket ostorozta keményen, mivel szerinte azok „összejátszanak Észak-Koreával”. A helyzet azóta csillapodni látszik, a következmények viszont még hosszú időre meghatározhatják az ország politikáját.
Jun Szogjol dél-koreai elnök közölte: kezdeményezni fogja az általa néhány órával ezelőtt elrendelt hadiállapot feloldását, meghátrálva ezzel a parlamenttel szemben, amely elutasította a politikai tevékenység betiltására és a média cenzúrázására tett kísérletét - írja a Reuters.
A Sky News úgy tudja, a dél-koreai elnök kijelentette, hogy feloldja a hadiállapotot, mindössze néhány órával azután, hogy az ország parlamentje is megszavazta az intézkedés megakadályozását.
Az újvidéki tragédia kapcsán bizalmi szavazást tartottak a helyi polgármester személyéről, a szavazás értelmében a polgármester továbbra is hivatalban marad, írja a Délhír.
Elhagyták a rendőrök és katonák a dél-koreai parlament épületét, miután a politikusok megszavazták a hadiállapot feloldását. Az ellenzéki képviselők azonban az épületben maradtak, és elbarikádozták magukat.
A francia költségvetés körüli vita kormányválsághoz vezetett, ez pedig a piacokon is érezteti a hatását: a francia adósság kockázati megítélése már kedvezőtlenebb, mint Görögországé, és hamarosan Olaszországnál is kockázatosabb országnak ítélhetik Franciaországot a befektetők. A francia kockázati megítélés egyik legfontosabb mutatója 2012 óta nem volt ilyen magas. Ezek elsőre is figyelemfelkeltő fejlemények, ám a teljes képet figyelve látszik, hogy a francia helyzet nem drámai: semmilyen piaci pánikról nincs szó, a fundamentumok stabilak. Franciaország megítélése nem is a makromutatók romlása, hanem a politikai átalakulás miatt romlik. Utóbbi hatásai messzire mutatnak: nem is az adóssággal kapcsolatos nemteljesítés merülhet fel kockázatként, hanem az, hogy a politikai szempontok előtérbe kerülése miatt elmaradhatnak azok a reformok, amelyek elengedhetetlenek a magas növekedés eléréséhez, és ezzel az eladósodottság csökkentéséhez.
A radikális, jobboldali Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National, RN) és a baloldali Új Népi Front (Nouveau Front Populaire, NFP) is bizalmatlansági indítványt indít Michel Barnier mérsékelt centrista miniszterelnök kormánya ellen, miután hétfőn parlamenti szavazás nélkül fogadták el a társadalmi biztosítási költségvetést 2025-re. Az új kormány várhatóan simán elbukik az indítványon, ami fokozhatja az országot sújtó politikai káoszt.
Érvényesítette a román alkotmánybíróság (CCR) az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményét hétfőn, így a december 8-i második fordulóban a többi párt által szélsőségeseknek nevezett pártok által támogatott Calin Georgescu független jelölt és Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke verseng azért, hogy Románia következő elnöke lehessen.
Franciaországban politikai válság fenyeget, miután Michel Barnier miniszterelnök az alkotmány 49.3-as cikkelyének alkalmazásával vállalta kormánya felelősségét a 2025-ös társadalombiztosítási költségvetés elfogadásáért. Az ellenzéki pártok, köztük a Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National, RN) és a baloldali koalíció bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, amely a kormány megbukásával járhat.
Hétfőn a lengyel jegybank igazgatóságának egyik tagját, Piotr Pogonowskit őrizetbe vették a rendőrök, hogy együttműködésre bírják egy parlamenti vizsgálóbizottsággal a Pegasus kémszoftver korábbi kormányzat általi alkalmazásának ügyében.
Jogtiprásnak nevezete Donald Trump megválasztott elnök azt, hogy Joe Biden jelenlegi elnök kegyelemben részesítette fiát, Hunter Bident, és a 2021. január 6-án elfogott republikánusok szabadon bocsátását kérte.
Franciaország politikai és gazdasági krízise olyan mértéket öltött, amely az ötödik köztársaság történelmében példa nélküli: Michel Barnier miniszterelnök kormányának jövője egy hajszálon múlik, miközben az államháztartási hiány, a gazdasági stagnálás és a politikai megosztottság felerősíti a válságot. A kormány költségvetési vitái nemcsak a francia társadalmat, hanem az európai stabilitást is veszélyeztetik, komoly kérdéseket vetve fel az ország hosszú távú fenntarthatóságáról.