A külföldi vállalatok Magyarországon sokkal jobban teljesítenek, mint a hazaiak. Igaz, hogy számuk és arányuk eltörpül a magyarokhoz képest, mégis kiemelkedően nagy hozzáadott értéket teremtenek - derült ki a KSH friss adataiból.
A túlóra elleni verejtékes küzdelem magyar szemmel talán kissé nevetségesnek tűnhet, de a japánok néhány éve folyamatosan új intézkedéseket vezetnek be a munkaidő csökkentése érdekében. Japánban ugyanis a 12 órás munkanap teljesen normálisnak számít, ami nemcsak a dolgozók fizikai és lelki állapotára káros, hanem az ország gazdaságára is. De hogyan lehetséges az, hogy a japánok kivételesen sokat dolgoznak, mégis évtizedek óta stagnál a gazdaság? Azt is megnéztük, hogy mitől válhatott szélmalomharccá a kormány által elindított munkareform.
Az idei óriási emelés hatására jelentősen nőtt a minimálbér összege Magyarországon, ami ráadásul januártól újabb 8 százalékkal növekszik. Ám a hazánkban most beindult béremelési folyamat még semmi ahhoz képest, mint amit Romániában és Bulgáriában láthatunk. A legkisebb bér drasztikus emelését sehol sem előzte meg hasonló mértékű hatékonyságjavulás, azonban míg a románoknál legalább látványosan nő a termelékenység, Magyarországon leginkább csak stagnál.
Nagyon érdekesre sikerült a BNP Paribas bank ma közzétett "hét grafikonja", amely az elmúlt 15 év termelékenység változása és aszerint sorolta be az országokat, hogy a következő 15 évben nő, vagy csökken a munkaerőpiacon aktív társadalmi réteg mérete. Ezekből ugyanis már következtetni lehet arra, hogy a hét országnak (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Japán) milyen lehet a potenciális gazdasági növekedése. Egyetlen ország a feketebárány közülük. Na vajon melyikük az?
2010-2011 óta semmivel sem lett termelékenyebb a magyar munkaerő, miközben a többi visegrádi országban mindenhol nőtt a hatékonyság. A tőkét és a munkát is figyelembe vevő teljes tényezőtermelékenységünk ráadásul még jóval a válság előtti szint alatt helyezkedik el, amivel szintén egyedül vagyunk a V4-ek között - derült ki az MNB új Inflációs jelentéséből.
Többek között a kormányzat, az üzleti szféra és az oktatás hatékonyabb együttműködésére lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedését fel lehessen pörgetni az új digitális világban - hangzott el a McKinsey keddi sajtóbeszélgetésén. A cég szakértői szerint továbbra sem az a baj, hogy a magyarok kevesen vagy keveset dolgoznának, sokkal inkább az, hogy amit teszünk, abban nem vagyunk elég hatékonyak.
Nőtt a gyermekvállalási hajlandóság Magyarországon: a termékenységi arányszám 2015-ben 1,44 volt, 15 százalékkal magasabb, mint négy évvel korábban - közölte a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerdán Kaposváron, egy fórumon.
Fordulóponthoz érkezett a közép-európai régió, az elmúlt két évtized növekedési modellje ugyanis a végéhez ért - kongatták meg a vészharangot a térség döntéshozói számára legfrissebb átfogó elemzésükben a Citibank közgazdászai. A szakértők szerint strukturális reformokra van szükség, hogy a leszakadást megállítsák a kormányok, különben az ördögi körből nem tudnak kiszakadni ezek az országok. A lesújtó üzenetek mellett kedvező hír, hogy Magyarország viszonylag jól áll a többi régiós országhoz képest.
A munkaerőhiány hatására jóval gyorsabban emelkedtek a reálbérek a versenyszektorban az elmúlt negyedévekben, mint a termelékenység - mutat rá munkaerő-piaci elemzésében az OTP.
Magyarországon a válság óta nem igazán tudott javulni a munka termelékenysége, és valószínűtlen, hogy ez a közeljövőben nagyot változna, így a munkaerőhiány erősödése közepette a bérnövekedés egyre inkább lehagyhatja a termelékenység bővülését - írják az Erste Group szakértői a közép- és kelet-európai országokra vonatkozó munkaerő-piaci elemzésükben. Hazánk mellett Romániában és Lengyelországban is felgyorsult a bérkiáramlás, míg Szlovákiában a termelékenység sokkal többet javult az elmúlt másfél évtizedben, mint amennyit a bérek nőttek.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára szerint Magyarország leküzdötte a válságot, biztosította a növekedés feltételeit és sikerült csökkenteni az ország sérülékenységét is, ugyanakkor a fenntartható növekedéshez nagyon sok munkára és kemény politikai döntésre lesz szükség.
Az angolszász pénzügyi sajtóban továbbra is recoveryként, vagyis kilábalásként szokás jellemezni a (világ)gazdasági ciklus mostani szakaszát. A növekedés ugyanis törékeny, ennek pedig sokak szerint a termelékenység elégtelen szintje az egyik legfontosabb oka. Egy mai cikk a közösségi médiában eltöltött munkaidőnek a kívánatosnál alacsonyabb termelékenységben betöltött szerepét feszegeti.
A foglalkoztatás élénkítése érdekében Magyarországnak folytatnia kell a munkára rakodó terhek csökkentését, különösen az alacsony jövedelműek esetében, valamint többet kell áldoznia a humántőkére és a kutatás-fejlesztésre ahhoz, hogy javítani tudja a termelékenység területén tapasztalt lemaradását a fejlett OECD országokhoz képest - állapította meg a szervezet nem rég megjelent időközi jelentésében, melyben a már korábban azonosított reformprioritások terén elért eredményeket szedte össze.
A hatékonyság javulása nélkül a gyorsuló munkaerő-kivándorlás miatt kialakuló bérnyomás keményen megterheli a cégek nyerseségességét, beruházási képességet, illetve néhol a működési képességet is - fejtette ki Bod Péter Ákos a Világgazdaság hasábjain. A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora szerint éppen ezért nem kerülhető el a versenyszféra, de főleg nem a közszféra hatékonysági nyomás alá helyezése.
A munkaképes korú népesség előrelátható csökkenése mellett a termelékenység bővülése lehetne a jólét növekedésének a záloga a következő évtizedekben. A közgazdászok azonban aggódnak: az utóbbi időben egyre több jel utal arra, hogy a munka hatékonysága már nem tud olyan gyorsan növekedni, mint a válság előtt. Ez azt jelentheti, hogy az életszínvonal stagnálni vagy egyenesen csökkenni fog a világban. Mások szerint viszont a modern gazdaságok annyira máshogy működnek, mint régebben, hogy egyszerűen már rosszul mérjük a jólétet.
Hogyan érhetjük el, hogy gyorsabban növekedjen Magyarország? Sokan gondolják és hangoztatják, hogy az exportvezérelt növekedés hozza majd el a csodát. Nos, leginkább akkor lesz fenntartható gazdasági növekedésünk, ha növeljük vállalataink termelékenységét. Vagyis önmagában a nemzeti össztermék felhasználási oldalát nézni nem elég, a kínálat az, ami igazán számít. Friss kutatások szerint viszont a növekedés importvezérelt is lehet! Az importálásba kezdő vállalatok termelékenysége ugyanis megnő, ahogy a külföldi tulajdonba kerülő vállalatoké is - tudtuk meg Koren Miklóstól, a Közép-európai Egyetem docensétől, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének (közismertebb nevén az ELTECON) tanévnyitóján adott elő.
Hétfőn hallgatja meg jelöltként a Parlament Gazdasági Bizottsága.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Döntöttek a rendelete sorsáról.
Társadalmi konzultáció, majd népszavazás jöhet róla.
Sikeresnek nevezte a csapásokat.
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
