A külföldi vállalatok Magyarországon sokkal jobban teljesítenek, mint a hazaiak. Igaz, hogy számuk és arányuk eltörpül a magyarokhoz képest, mégis kiemelkedően nagy hozzáadott értéket teremtenek - derült ki a KSH friss adataiból.
A túlóra elleni verejtékes küzdelem magyar szemmel talán kissé nevetségesnek tűnhet, de a japánok néhány éve folyamatosan új intézkedéseket vezetnek be a munkaidő csökkentése érdekében. Japánban ugyanis a 12 órás munkanap teljesen normálisnak számít, ami nemcsak a dolgozók fizikai és lelki állapotára káros, hanem az ország gazdaságára is. De hogyan lehetséges az, hogy a japánok kivételesen sokat dolgoznak, mégis évtizedek óta stagnál a gazdaság? Azt is megnéztük, hogy mitől válhatott szélmalomharccá a kormány által elindított munkareform.
Az idei óriási emelés hatására jelentősen nőtt a minimálbér összege Magyarországon, ami ráadásul januártól újabb 8 százalékkal növekszik. Ám a hazánkban most beindult béremelési folyamat még semmi ahhoz képest, mint amit Romániában és Bulgáriában láthatunk. A legkisebb bér drasztikus emelését sehol sem előzte meg hasonló mértékű hatékonyságjavulás, azonban míg a románoknál legalább látványosan nő a termelékenység, Magyarországon leginkább csak stagnál.
Nagyon érdekesre sikerült a BNP Paribas bank ma közzétett "hét grafikonja", amely az elmúlt 15 év termelékenység változása és aszerint sorolta be az országokat, hogy a következő 15 évben nő, vagy csökken a munkaerőpiacon aktív társadalmi réteg mérete. Ezekből ugyanis már következtetni lehet arra, hogy a hét országnak (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Japán) milyen lehet a potenciális gazdasági növekedése. Egyetlen ország a feketebárány közülük. Na vajon melyikük az?
2010-2011 óta semmivel sem lett termelékenyebb a magyar munkaerő, miközben a többi visegrádi országban mindenhol nőtt a hatékonyság. A tőkét és a munkát is figyelembe vevő teljes tényezőtermelékenységünk ráadásul még jóval a válság előtti szint alatt helyezkedik el, amivel szintén egyedül vagyunk a V4-ek között - derült ki az MNB új Inflációs jelentéséből.
Többek között a kormányzat, az üzleti szféra és az oktatás hatékonyabb együttműködésére lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedését fel lehessen pörgetni az új digitális világban - hangzott el a McKinsey keddi sajtóbeszélgetésén. A cég szakértői szerint továbbra sem az a baj, hogy a magyarok kevesen vagy keveset dolgoznának, sokkal inkább az, hogy amit teszünk, abban nem vagyunk elég hatékonyak.
Nőtt a gyermekvállalási hajlandóság Magyarországon: a termékenységi arányszám 2015-ben 1,44 volt, 15 százalékkal magasabb, mint négy évvel korábban - közölte a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerdán Kaposváron, egy fórumon.
Fordulóponthoz érkezett a közép-európai régió, az elmúlt két évtized növekedési modellje ugyanis a végéhez ért - kongatták meg a vészharangot a térség döntéshozói számára legfrissebb átfogó elemzésükben a Citibank közgazdászai. A szakértők szerint strukturális reformokra van szükség, hogy a leszakadást megállítsák a kormányok, különben az ördögi körből nem tudnak kiszakadni ezek az országok. A lesújtó üzenetek mellett kedvező hír, hogy Magyarország viszonylag jól áll a többi régiós országhoz képest.
A munkaerőhiány hatására jóval gyorsabban emelkedtek a reálbérek a versenyszektorban az elmúlt negyedévekben, mint a termelékenység - mutat rá munkaerő-piaci elemzésében az OTP.
Magyarországon a válság óta nem igazán tudott javulni a munka termelékenysége, és valószínűtlen, hogy ez a közeljövőben nagyot változna, így a munkaerőhiány erősödése közepette a bérnövekedés egyre inkább lehagyhatja a termelékenység bővülését - írják az Erste Group szakértői a közép- és kelet-európai országokra vonatkozó munkaerő-piaci elemzésükben. Hazánk mellett Romániában és Lengyelországban is felgyorsult a bérkiáramlás, míg Szlovákiában a termelékenység sokkal többet javult az elmúlt másfél évtizedben, mint amennyit a bérek nőttek.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára szerint Magyarország leküzdötte a válságot, biztosította a növekedés feltételeit és sikerült csökkenteni az ország sérülékenységét is, ugyanakkor a fenntartható növekedéshez nagyon sok munkára és kemény politikai döntésre lesz szükség.
Az angolszász pénzügyi sajtóban továbbra is recoveryként, vagyis kilábalásként szokás jellemezni a (világ)gazdasági ciklus mostani szakaszát. A növekedés ugyanis törékeny, ennek pedig sokak szerint a termelékenység elégtelen szintje az egyik legfontosabb oka. Egy mai cikk a közösségi médiában eltöltött munkaidőnek a kívánatosnál alacsonyabb termelékenységben betöltött szerepét feszegeti.
A foglalkoztatás élénkítése érdekében Magyarországnak folytatnia kell a munkára rakodó terhek csökkentését, különösen az alacsony jövedelműek esetében, valamint többet kell áldoznia a humántőkére és a kutatás-fejlesztésre ahhoz, hogy javítani tudja a termelékenység területén tapasztalt lemaradását a fejlett OECD országokhoz képest - állapította meg a szervezet nem rég megjelent időközi jelentésében, melyben a már korábban azonosított reformprioritások terén elért eredményeket szedte össze.
A hatékonyság javulása nélkül a gyorsuló munkaerő-kivándorlás miatt kialakuló bérnyomás keményen megterheli a cégek nyerseségességét, beruházási képességet, illetve néhol a működési képességet is - fejtette ki Bod Péter Ákos a Világgazdaság hasábjain. A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora szerint éppen ezért nem kerülhető el a versenyszféra, de főleg nem a közszféra hatékonysági nyomás alá helyezése.
A munkaképes korú népesség előrelátható csökkenése mellett a termelékenység bővülése lehetne a jólét növekedésének a záloga a következő évtizedekben. A közgazdászok azonban aggódnak: az utóbbi időben egyre több jel utal arra, hogy a munka hatékonysága már nem tud olyan gyorsan növekedni, mint a válság előtt. Ez azt jelentheti, hogy az életszínvonal stagnálni vagy egyenesen csökkenni fog a világban. Mások szerint viszont a modern gazdaságok annyira máshogy működnek, mint régebben, hogy egyszerűen már rosszul mérjük a jólétet.
Hogyan érhetjük el, hogy gyorsabban növekedjen Magyarország? Sokan gondolják és hangoztatják, hogy az exportvezérelt növekedés hozza majd el a csodát. Nos, leginkább akkor lesz fenntartható gazdasági növekedésünk, ha növeljük vállalataink termelékenységét. Vagyis önmagában a nemzeti össztermék felhasználási oldalát nézni nem elég, a kínálat az, ami igazán számít. Friss kutatások szerint viszont a növekedés importvezérelt is lehet! Az importálásba kezdő vállalatok termelékenysége ugyanis megnő, ahogy a külföldi tulajdonba kerülő vállalatoké is - tudtuk meg Koren Miklóstól, a Közép-európai Egyetem docensétől, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének (közismertebb nevén az ELTECON) tanévnyitóján adott elő.
Kedden folytatódnak az egyeztetések.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
