Bejött Izlandon a négynapos munkahét
Számos előnnyel jár az Izlandon bevezetett „négynapos” munkahét, és ezért mostanra az izlandi munkavállalók 86 százaléka már szintén átállt a rövidebb munkahétre – derül ki a BBC összefoglalójából.
Számos előnnyel jár az Izlandon bevezetett „négynapos” munkahét, és ezért mostanra az izlandi munkavállalók 86 százaléka már szintén átállt a rövidebb munkahétre – derül ki a BBC összefoglalójából.
Ki ne örülne annak, ha 20%-kal nőne a fizetése egyik napról a másikra? A megdöbbentő válasz az, hogy alig valaki. Ilyen mértékű béremelésnek ugyanis három veszélye van a válság után: a megtépázott mérlegű cégeknél megjelenik vagy még jobban terjed a fehér boríték, a kevésbé termelékeny vállalatok csőd közelébe kerülhetnek, illetve a már most is vészesen magas infláció miatt ár-bér spirál alakulhat ki. Persze sokan szívesen aggódnának ezeken a problémákon 20%-kal magasabb fizetésért cserébe. Ugyanakkor ezek a feszültségek hosszabb távon a munkahelyeket és a megélhetést veszélyeztethetik, vagyis ha a bérek tartósan és gyorsan emelkednek, akkor abból kevesebbet profitálnak a dolgozók, mint gondolják.
Az irodapiacon egy nagyon pozitív trendet tört meg a koronavírus, az irodapiaci kihasználatlanság Európa legtöbb fővárosában lefelé haladt, ami a mostani egészségügyi krízis hatására emelkedni kezdett, de még mindig jelentősen alacsonyabb, mint a 2008-as válság után volt. Budapesten ez jelenleg 8,93 százalék. A piac jövőjét nézve indokolt az optimizmus, de a fenntarthatóság kérdése kapcsán még számos tennivaló akad. Hogy mi várható az irodapiacon a következő években és hogyan érvényesül a fenntarthatóság, arról a Portfolio FM & Hybrid Office 2021 konferenciáján Borbély Gábor MRICS, a CBRE kutatási igazgatója és Buday-Malik Adrienn, az ÉMI Nonprofit Kft. innovációért felelős vezérigazgató-helyettese beszélt.
A koronavírus-válságot megelőzően a kínálati korlátok domináltak az építőiparban, azóta azonban az elégtelen kereslet korlátozza a termelést. Az Európai Bizottság által közzétett felmérés keretében megkérdezett építőipari vállalatok az elmúlt években a munkaerőt tekintették leginkább szűk keresztmetszetnek, ami a koronavírus gazdasági hatásai következtében enyhült. Ezzel párhuzamosan relatíve jelentősebbé váltak a pénzügyi korlátok, az alapanyag- és felszereléshiány, valamint az elégtelen kereslet - olvasható az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentésében.
A versenyképesség növelésére irányuló újabb támogatási programot indít a kormány 30 milliárd forint értékben - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán vasárnap.
Az elmúlt időszakban élénk szakmai diskurzus alakult ki a multinacionális vállalatok hazai gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatban. Legutóbb Braun Erik és Sebestyén Tamás mutatta be a hazai gazdaság külföldi függőségével és az „összeszerelő üzemek” alacsony beágyazottságával kapcsolatos eredményeit, reflektálva Palócz Éva korábbi gondolataira. Jelen cikkben egy feldolgozóipari vállalat beszállítói körének elemzésére támaszkodva szeretnénk betekintést nyújtani, hogy mekkora a hazai szereplők lemaradása beszállítói hozzáadott értékben.
Az Egyesült Királyság piaci részesedést veszített az Egyesült Államokban, Németországban és Kínában a koronavírus-válság idején a globális kereskedelmi káosz, a brexit, valamint a romló termelékenység miatt - derül ki egy hétfőn publikált kutatásból.
Gazdaságtörténeti tapasztalatok szerint a hosszú távú eredményes felzárkózás alapja a termelékenység növelése. A cikksorozat előbbi részeiben foglalkoztunk a munkatermelékenységgel, az innovációs és a digitalizációs hatékonysággal, most a cikksorozat záró részében az ökológiai hatékonyságot tekintjük át. Míg korábban szinte kizárólag a munkatermelékenységet vizsgálták a termelékenységi elemzésekben, addig mára egyértelmű, hogy a környezeti erőforrások korlátai miatt szükséges kiterjeszteni a vizsgálódást az ökológiai hatékonyságra is. Ebből a megfontolásból foglalkozik a Magyar Nemzeti Bank új kiadványában, a Termelékenységi jelentésben a gazdasági fejlődés ökológiai hatásával. Magyarország kedvező helyen áll régiós összehasonlításban az ökológiai hatékonyságban, azonban van tér a további fejlődésre.
A digitalizáció és az ezáltal gerjesztett technológiai fejlődés új lehetőségeket jelent, de alkalmazkodást is kíván minden gazdasági szereplőtől. A negyedik ipari forradalom vívmányainak kiaknázásával olyan versenyelőny szerezhető, amely tartós termelékenységjavulást eredményezhet, tehát fenntartható módon emeli a jólétet. Ezért az MNB Termelékenységi jelentését bemutató cikksorozatunk 4. részében a magyar gazdaság digitális hatékonyságát vizsgáljuk.
Az MNB idén megjelent első Termelékenységi jelentése Magyarország innovációs rendszerének hatékonyságát is vizsgálja. A jegybank elemzői rámutatnak arra, hogy az innovációs célú kiadások emelkedtek Magyarországon, azonban ezek felhasználásának hatékonysága mérséklődött. Különösen a szabadalmazási tevékenységekben, illetve a (hazai) tudásintenzív szolgáltatások használatában rejlenek kiaknázatlan lehetőségek. Az innovációs együttműködések javítása, valamint a külföldi tulajdonú vállalatok fejlesztési tevékenységeinek országhatáron belüli megerősítése is javíthatja a hatékonyságot. Minden fejlesztendő területre nézve kulcsfontosságú, hogy a kkv-k innovációs hajlandósága javuljon.
Gazdaságtörténeti tapasztalatok szerint a hosszú távú eredményes felzárkózás kulcstényezője a termelékenység növelése. Korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások mellett kizárólag ez képes biztosítani a hosszú távú, fenntartható fejlődést egy gazdaság számára. De mi is pontosan az a termelékenység? A termelékenység azt mutatja meg, hogy egységnyi erőforrás felhasználásával mennyi hasznos eredményt tudunk létrehozni. A Magyar Nemzeti Bank új kiadványának, a Termelékenységi jelentésnek a célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről. Ennek érdekében a termelékenységnek 4 pillérét különbözteti meg: a munkatermelékenységet, az innovációs-, a digitalizációs- és az ökológiai hatékonyságot. Valamennyi termelékenységi pillérben jelentős növekedési tartalékok vannak hazánk esetében, amik megfelelő szakpolitikával felszabadíthatóak, hozzájárulva ezáltal a hosszú távú fenntartható növekedéshez.
Csökkent, de még mindig jelentős a hazai kis- és középvállalati szektor termelékenységének lemaradása a nagyvállalalatokhoz képest - állapítja meg az MNB ma megjelent Termelékenységi jelentése. A jegybank új kutatása az innováció, a digitalizáció és az ökológia szemszögéből vizsgálja a magyar gazdaság helyzetét.
A kkv-k utóbbi két évben látott gyors ütemű fejlődésének eredményeként enyhült a dualitás, azaz a nagyvállalatokhoz viszonyított lemaradás, azonban mind termelékenységben, mind bérekben kifejezve számottevő még a különbség - állapítja meg az MNB héten megjelent Versenyképességi jelentése. Tennivaló még van bőven, a kkv-szektornak bizonyos területeken még regionális összevetésben is is érdemi lemaradása van.
Múlt év végén nagy szakmai figyelmet kapott az a felfedezés, miszerint Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek gyors fejlődésének köszönhetően cégeink ledolgozták lemaradásukat a visegrádi országokhoz képest. A fejlődés azért óriási meglepetés, mert abban korábban erős konszenzus volt a közgazdászok között, hogy a hazai fejlődés egyik legfontosabb gátja a magyar cégek (különösen a kkv-k) makacs és óriási termelékenységi lemaradása. Szepesi Balázs és Pogácsás Péter a meglepő adatok ismertetése után annak járt utána, hogy mi lehet az oka a hirtelen javulásnak.
Két évvel ezelőtt Pócsik László, egy hernádi autórestauráló-műhely ügyvezetője úgy gondolta, megérett a helyzet arra, hogy bevezesse a négynapos munkahetet. A miértre prózai a válasz: Hernád Kecskemét és Budapest között fekszik félúton, mind a két településnek jelentős munkaerő-elszívó hatása van. „A kkv-szektor nehezen tud versenyezni egy multinacionális cég juttatási rendszerével, ezért ki kellett találnom valamit, hogy megtartsam a munkaerőt” – mondta a Portfolio-nak. A rendszer bevált: a munkáltató és a munkavállalók is elégedettek, a munka hatékonysága miatt nőtt a profitabilitás. Az utóbbi években egyre többet hallani arról, hogy a rövidebb munkahét és a rugalmas munkavégzés a jövő, ezek segíthetnek a munkaerő-megtartásban és a gazdaság felpörgetésében. Utánajártunk, van-e esély arra, hogy a négynapos munkahét jobban elterjedjen Magyarországon és milyen hatásai lennének.
Bizonyos feldolgozóipari ágazatokban már csökken a foglalkoztatás, kifejezetten gyors beruházás- és termelésnövekedés mellett, derült ki az MNB friss jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőhiány közepette a vállalatok elkezdték a munkát tőkével helyettesíteni.
Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek gyors fejlődésének köszönhetően cégeink ledolgozták lemaradásukat a visegrádi országokhoz képest. Mi lehet a háttérben? Az alábbiakban Szepesi Balázs és Pogácsás Péter írását mutatjuk be.
A kínai gazdaság minden ismert fejlődési logika ellenében mutat fel óriási gazdasági növekedést - állítja Dominique Dwor-Frecaut közgazdász. A korábban az IMF-nél, Világbanknál, Fednél is dolgozó szakember szerint a világ második legnagyobb gazdaságának növekedése valójában a válság óta gyorsan csökkent, és mára alig több, mint fele lehet a hivatalosnak.
Ha a dolgozók napi negyedórával többet sétálnának, az akár évente 100 milliárd dollárral (30 ezer milliárd forinttal) is többet hozhatna a világ gazdaságának egy új elemzés szerint.
Négynapos munkahetet tesztelt a Microsoft japán leánya, és azt tapasztalták, hogy óriási termelékenység-növekedés következett be a dolgozóiknál – számol be a hírről a CNBC.
Előrelépés történt a vámháborúban.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Felpörgetné a gyártást.
Komoly feszültséget okozott a kérdés.
Hirtelen aggasztó lett a helyzet.
Hatalmas szállítmányokat füleltek le.
Megérkeztek a friss inflációs adatok.
Régi tabut döntött le a kormány.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
