A nemzetgazdaságért felelős miniszterként belső harcot vív a kormányban a magyar kis- és középvállalkozások támogatása érdekében Nagy Márton - derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Termelékenységi Konferencia 2025 című rendezvényen. A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy más irányba kellene elmozdulni a gazdaságfejlesztés terén, sokkal kevésbé emberi erőforrás- és energiaintenzív iparágakra kellene fókuszálni, példaként említette a gyógyszeripart, az élelmiszeripart és a turizmust. Az elmúlt 2-3 évben értékelése szerint nőtt a magyar gazdaság függősége a német gazdaságtól, ami a növekedési esélyek szempontjából nem előnyös, és elmondása szerint a dél-koreai vagy kínai akkumulátorgyárak megjelenése a magyar gazdaságban csak tovább növeli a német gazdaságnak való kitettséget. A tárcavezető elismerte, hogy a bérek tekintetében a magyar gazdaság le van maradva, ezért természetes a bérnyomás. Amellett érvelt, hogy nem kell félni a minimálbér emelésétől, de a béremeléseknek igazodnia kell a gazdaság teljesítőképességéhez.
Magyarországon a megtermelt jövedelemből jóval kisebb arányban részesednek a dolgozók, mint a fejlett országokban – állapítja meg Boda György, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus docense legújabb tanulmányában (pdf). A jövedelem egyensúlytalan felosztása rámutat a visegrádi régió gazdaságmodelljének korlátaira, melyek az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységből és az elmaradt fejlesztésekből származnak. A kiutat a tudástőke és a termelékenység fejlesztése jelentheti, mely utat nyithat a reálbérek felzárkózásának és a gazdaság szerkezeti átalakulásának.
A forrásoldalon nem múlhat: a Széchenyi Kártya Program 10 évre 3 százalékon elérhető beruházási hitele csak egy azon vonzó konstrukciók közül, amelyek segítségével a hazai kkv szektor új lendületet kaphat. A Portfolio és a KAVOSZ országjáró körútjának kecskeméti állomásán a helyi szakemberek ugyanakkor megállapították: az általános gazdasági bizonytalanság, az egyre égetőbb munkaerőhiány, valamint az uniós pénzek elapadása érzékenyen érinti a vállalatokat, amit hatékonyságnöveléssel és átképzésekkel igyekeznek ellensúlyozni.
A vártnál alacsonyabb lett az új munkanélküli segélykérelmek száma. Viszont az első negyedéves termelkenységi adatok a vártnál rosszabbak lettek, miközben az egységnyi munkaerőköltség nagyon durván emelkedett. Igazi stagflációs adatok ezek.
A GE Aerospace megerősítette éves eredményvárakozását, miközben áremelésekkel és költségkontrollal igyekszik ellensúlyozni a vámok hatását.
Gyümölcsnapok, meditációs appok, irodai wellness ide vagy oda, egy friss tanulmány szerint fejenként 7,5-8 millió forintba kerül évente egy-egy kimerült vagy a kiégés szélére sodródott munkavállaló. Miért kezelik rosszul a cégek a burnout problémáját, ami pedig rengeteg pénzükbe kerül a termelékenységkiesés miatt?
Az európai autógyártóknak és beszállítóiknak nagy kihívás jelent a termelékenység, a költséghatékony termelés. Digitalizálni, robotizálni, automatizálni nem egyszerű, viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy felvehessék a versenyt az új létesítményekkel, ahol már a teljes gyártás nagyon magas szinten automatizált. Ki hol tart a technológiai fejlesztésekben és milyen lehetőségeket tartogat még az előremenekülésben? Erre keresték a választ a Portfolio-MAGE Járműipar 2025 konferencia III/B szekciójának előadói.
Ha megkérdezünk egy tetszőleges bankvezetőt, minden bizonnyal kiemelten fontosnak fogja tartani a termelékenységet, a hatékonyságot és a költségek leszorítását bankjánál. Azt is elismerheti viszont, hogy e területeken gyakran ütközik akadályokba: a hatékonyságnövelő intézkedések rendre megrekednek, az eredmények pedig csak ideig-óráig tartanak ki. A McKinsey tanácsadócég új tanulmányában mutatta be a világszerte ismert problémát és annak lehetséges megoldásait.
Az OECD legfrissebb jelentése szerint a világgazdaság 2024-ben ellenállónak bizonyult, azonban egyre több jel utal arra, hogy a növekedés lassulhat a tartós infláció és a bizonytalan gazdaságpolitikai környezet miatt.
Az Európai Unió versenyképességi problémái továbbra is meghatározzák a gazdaságpolitikai vitákat Brüsszelben, miután az európai gazdaságok több mint 20 százalékkal elmaradnak az Egyesült Államoktól az egy főre jutó jövedelem tekintetében. A termelékenységi lemaradás nem a ledolgozott munkaórák számából, hanem az alacsonyabb óránkénti munkaerő-termelékenységből fakad, amit az innovációs és szerkezeti akadályok súlyosbítanak. Az európai vállalatok – különösen a technológiai szektorban – alulteljesítenek amerikai versenytársaikkal szemben, részben az alacsonyabb R&D-beruházások és a korlátozott tőkefinanszírozás miatt. A belső piac széttagoltsága tovább nehezíti a növekedést, míg a humántőke fejlesztése és a tőkepiaci reformok elengedhetetlenek lennének a versenyképesség javításához – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss, az európai versenyképesség problémáit elemző jelentéséből.
Az ülőmunka túlterjedése új kihívások elé állít sok munkáltatót, munkavállalót, amelyek messze túlmutatnak az egyéni egészségen. Ez a tendencia nemcsak a munkavállalók fizikai és mentális jóllétére van negatív hatással, hanem jelentős pénzügyi és társadalmi következményekkel is jár. A világ multinacionális vállalatainak egészségprogramjainál nagyobbrészt prioritás a mozgás, a világ bármely régiójában a legfontosabb problémák egyike az inaktív munkavállaló. Nem meglepő hát, hogy egyre több munkahelyen jelenik meg a well-being menedzseri, well-being vezetői, sportnagyköveti új szerepkör, már akár 50 fő feletti munkahelyeken is, hogy az életmóddal összefüggő, munkahelyi kockázatokat kezeljék ott, ahol a probléma keletkezik. A munkahelyen!
A vasárnapi választások eredményeképpen két hónapon belül felállhat az új német koalíciós kormány, amelynek számos komoly gazdasági problémával kell szembenéznie. Jelen írásomban e kihívások munkaerőpiaci aspektusait veszem számba, és röviden kitérek arra is, hogy ezeknek milyen hatása lehet a hazai munkaerőpiacra.
A mesterséges intelligencia térnyerése és a négynapos munkahét bevezetése közötti összefüggéseket vizsgálja egy új felmérés. Az eredmények szerint a fiatalok többsége támogatja a rövidebb munkahetet, miközben az AI-eszközök segíthetnek a termelékenység növelésében - írja a Cnbc.
Szegény Rachel Reeves brit pénzügyminiszter! Még mielőtt január 29-én elmondta volna a várva várt „növekedési beszédét”, a kritikák elárasztották a közösségi médiát és az étert. Egyesek szerint megközelítése túlságosan szétszórt, és túlságosan olyan intézkedésekre támaszkodik, amelyek hatása csak hosszú távon lesz érezhető. Mások szerint egyes programok ellentétesek a kormány környezetvédelmi vállalásaival, és nem egyenletesen oszlanak el az országban, valamint az egész programcsomag túl sokba kerül. Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója odáig is elment, hogy nyilvánosan Reeves-t olyan embernek írta le, mint akinek „fogalma sincs a dolgokról”.
219 ezer főre emelkedett az új munkanélküli segélykérelmek száma, miközben nagy meglepetésre a munkaerő termelékenysége a vártnál kisebb ütemben bővült. Utóbbi az inflációs kilátások szempontjából is kedvezőtlen, ami így a kamatok alakulásának sem jó hír.
A hosszú Covid sok milliárd dollárjába kerül a nemzetgazdaságoknak a termelékenység csökkenése, valamint a megnövekedett egészségügyi és szociális jóléti költségek miatt. Összefoglalójában konkrét számokat tett közzé erről a Reuters.
Több fronton törnek előre Moszkva csapatai.
Több mint három hónapja nem volt ilyen erős a forint.
A kérdés: sikerülhet?
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
