A védelem iránti elkötelezettségét hangsúlyozó jelentős lépésként az Európai Unió 500 millió eurós finanszírozási kezdeményezést mutatott be a lőszergyártást támogató törvény (ASAP) részeként. Súlyos fegyverkezésbe kezdett Brüsszel – derül ki a Politico beszámolójából.
Hamarosan megkezdődik a KKV Technológia Plusz Hitelprogram társadalmi egyeztetése, amely több mint 155 milliárd forintnyi, 0 százalékos uniós hitelt biztosít a legalább 5 főt foglalkoztató és egy lezárt üzleti évvel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A 10 és 100 millió forint között igényelhető, Budapesten kívül felhasználható hitelből finanszírozott projektek elszámolható költségének legalább a fele eszközbeszerzés kell, hogy legyen.
A magyar kormány minden olyan bizonyítékot benyújtott, amelyet az Európai Bizottság kért az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és mivel szigorú határidő kötötte a brüsszeli testületet a helyzet értelmezésére, ezért kötelessége is volt elfogadni azt a határozatot, amely tavaly karácsony előtt kimondta, hogy teljesült az igazságügyi horizontális feljogosító feltétel – lényegében ezt jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője a Portfolio-nak az Európai Parlament jogi szakbizottságában hétfőn este született döntés láttán. A szóvivő azt is hozzátette: "A Bizottság úgy véli, hogy az uniós joggal teljes összhangban járt el, és meg fogja védeni döntését az uniós bíróságok előtt".
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött szinte egyhangúlag úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak - értesült a Politico. A lap "bombaként ható", "történelmi lépésnek" írta le a döntést, ez azonban a Portfolio értelmezése szerint csak akkor helytálló, ha azonnali hatást vált ki az uniós forrásainkra nézve, ez viszont szinte biztosan nem történik meg, mert rengeteg a bizonytalanság az új fejlemény körül. Az uniós intézményrendszer már több formában próbálta "megfegyelmezni" a magyar kormányzatot, ennek egy része hatékonynak bizonyult (jogállamisági eljárás), más része viszont továbbra is inkább üres fenyegetésnek hat (7. cikk). Így tehát a mostani döntés jelentősége igazából akkor fog látszódni, ha kiderül, hogy az érintett szereplők miként reagálnak rá. Frissítés! Időközben befutott az Európai Bizottság szóvivőjének reakciója a Portfolio-hoz a friss EP-beli fejleményre.
A zöld és digitális átállásra fordítható számlákat fogadott be az Európai Bizottság, így újabb 30 milliárd forintot hívhat le Magyarország a kohéziós forrásokból – derül ki Varga Mihály bejelentéséből.
A magyarországi és a közvetlen brüsszeli kiírású uniós pályázatok tapasztalatairól, a szükséges idő- és energiabefektetésről, sikerekről, kudarcokról, a konzorciumi tapasztalatokról beszélgettünk öt cégvezetővel, illetve pályázati szakértővel a mai EU Források 2024 című konferenciánk záró panelbeszélgetésében. Az egyik fő üzenet az, hogy a tudatos pályázás ott kezdődik, hogy előre fel kell mérnie a cégeknek azt, hogy a saját lehetőségeik, pályázati érettségük mit tesznek lehetővé, illetve szükségessé. Az is lényeges másrészt, hogy az ingyenpénz logika helyett a várható előnyöket és a pályázással járó kihívásokat együtt kell mérlegre tenni és hosszú távú, a vállalat valódi versenyképesség növekedését szem előtt tartó szemléletre van szükség.
A hazai közbeszerzési rendszer hiányosságai lehetővé teszik a korrupciós kockázatok nagy fokú jelenlétét. Fontos lenne, hogy a közpénzt mindenki úgy költse, mint a sajátját – mondta Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke a Portfolio, EU Források 2024 konferenciáján. Arról is beszélt, hogy a lombkoronasétány ügyét 10 hónapon át vizsgálta a hatóság.
Elisa Ferreira, az Európai Bizottság (EB) kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosa a Portfolio EU Források 2024 című konferenciáján elhangzott videóüzenetében kiemelte Magyarország figyelemre méltó 20 éves uniós tagságának történetét, és ambiciózus terveket mutatott be az ország európai alapokból történő jövőbeli fejlesztésére. Vázolta, hogy milyen feladatokra kell koncentrálnia a magyar kormánynak a fejlesztési programoknál, valamint azok végrehajtásánál.
Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálatot folytat az Európai Beruházási Bank (EBB) által a Budapest Airportnak 2018-ban nyújtott 200 millió eurós hitel kapcsán felmerült súlyos kötelezettségszegés ügyében - írtuk meg pénteken délután a Politicóra hivatkozva. A Budapest Airport most állásfoglalásban reagált a hírre.
Magyarország a már decemberben feloldott 10,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás mellett újabb közel 2 milliárd eurót szabadíthatott ki a fejlesztési forrásokból – tudtuk meg kormányzati és uniós forrásoktól. A hivatalos bejelentésre még várni kell az Európai Bizottságtól, de ez hamarosan megtörténhet.
Az Európai Bizottság zöld utat adott Lengyelországnak, hogy hozzáférjen a jelentős, 137 milliárd eurós uniós finanszírozáshoz. A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), valamint a kohéziós támogatásokra vonatkozó döntés azt követően érkezett, hogy Lengyelország jogállamisági reformokat és az igazságszolgáltatás függetlenségének növelését célzó intézkedéseket fogadott el. Magyarország esetében még messze lehet a tárgyalások vége.
A lengyel helyreállítási és ellenállóképességi tervben (RRP) felvázolt 56 beruházásból 43-at fenyeget az a veszély, hogy 2026 augusztusának végéig nem zárul le – derül ki a CRIDO üzleti tanácsadó cég által nemrégiben végzett elemzésből. Ezzel pedig bukják az uniós támogatásokra való jogosultságot is. Magyarország számára ez rossz előjel, mert míg Varsó hamarosan lehívhatja a helyreállítási támogatásokat, addig a magyar kormány még messze van attól, hogy teljesítse a szükséges 27 szupermérföldkövet. Ez pedig azt jelentheti, hogy elveszíthetjük az RRF-pénzek egy jelentős részét.
A második negyedévben indul 130 milliárd forintos keretösszeggel az uniós forrásból finanszírozott KKV Technológia Plusz Hitelprogram a beruházások támogatására a GINOP Plusz program keretében. A 0%-os kamatozású, 10 és 100 millió forint közötti összegben felvehető MFB-hitel az MBH Bank és a Gránit Bank által üzemeltetett MFB Pontokon lesz elérhető.
Két főbb ok miatt példátlan összegben, csaknem 5,2 milliárd euróval új történelmi csúcsra, 46,57 milliárd euróra ugrottak decemberről január végére Magyarország nemzetközi tartalékai – közölte hétfőn reggel a Magyar Nemzeti Bank.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány, és a vállalkozásfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó hitelnél nulla százalékos kamatlábról határoztam – jelentette be egy kedd reggeli sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a 84 ezer milliárd forintos éves GDP-hez képest a 910 milliárdos tétel már „érzékelhető nagyságrend”.
Az Európai Unió megfenyegeti Magyarországot, amennyiben a magyar kormány az uniós vezetők legközelebbi ülésén megvétózza az Ukrajnának szánt segélycsomagot - írja vasárnap késő este megjelent cikkében a Financial Times egy birtokába jutott tanácsi jelentésre hivatkozva. Lényegében az szerepel a dokumentumban, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest nem szavaz a többségnek megfelelően. Ezt a hazánknak járó uniós források visszatartásával érné el, ami az anyag szerint elbizonytalanítaná a magyar gazdaság iránt érdeklődő pénzügyi befektetőket és nemzetközi vállalatokat, és egy ilyen büntetés a magyar állampapírhozamok további emelkedését és a forint gyengülését okozná. Az ügy gyors értelmezése cikkünk végén már olvasható!
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Egyértelműen fogalmazott.
Két hónapig sem bírta.
Jelentős emelést jelentett be az alapító.
Harminc százalékos visszaesés.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
