• Megjelenítés

választás

Az unortodoxia régiós mérlege

Ezt ígérték? Nem ezt ígérték? Esetleg nem ezt ígérték, de közbeszólt az "élet", vagy túl terhesnek bizonyult az "örökség"? Vagy talán valami más történt? Elemzésünkben megvizsgáljuk, hogy az elmúlt négy év unortodox kormányzása után hogyan változtak meg a legfontosabb, több esetben a kormány által is célzott gazdasági mutatószámok, mindezt régiós összevetésben. A felszínen látható (akár kedvező, akár kevésbé kedvező) számokat érdemes tovább elemezni, mélyebben vizsgálni, mivel sok esetben az egyszerű összehasonlítás tévútra vezethet. Az összkép eléggé ellentmondásos, a jövőre nézve pedig az mondható el, hogy a gazdaság kilátásai igen bizonytalanok.

Sakk volna ez, nem póker

Írásomban a kormányzati ciklus néhány jelentős, karakteres intézkedését tekintem át. Arra törekszem, hogy az egyes intézkedések kapcsán feltárjam, milyen konkrét problémák oldását célozták, miként illeszkedtek ezek a tágabb gazdaságpolitikai célrendszerbe. A lépések hatásait értékelve közelebb kerülhetünk annak megértéséhez, miért nem sikerült az ország növekedési kilátásaiban fordulatot elérni, miért vallott kudarcot az adósság elleni harc. Az biztosan kirajzolódik, hogy a kormány jobban bízik a közvetlen állami beavatkozásban, mint a piac folyamatokban, a hosszú távú intézményépítésben, a tartós megoldásokban és a szabályozásban. A növekedés-elmélet és az intézményi közgazdaságtan főárama szerint így nehéz lesz tartós prosperitást elérni.

Az adórendszerről madártávlatból

Az adórendszer jelentős változásokon ment át az elmúlt négy évben, szinte nincs olyan gazdasági szereplő, akire nézve az adószabályok ne változtak volna. Cikkemben azt tekintem át néhány sztenderd mutató és korábbi elemzés segítségével, hogy az elmúlt évek során hogyan alakult az adóbevételek szintje és összetétele, továbbá hogy hogyan változott az adórendszer hatékonysága és egyéb alapvető jellemzői.

Ahol fát vágnak...

Irigylésre méltó helyzetben vannak a közgazdászok: a gazdasági adatokból mindent be tudnak bizonyítani, sőt akár annak az ellenkezőjét is. Látszólag a politikusoknak még könnyebb, nekik még adatokra sincs szükségük ehhez a mutatványhoz. Viszont ellentétben a közgazdászokkal, ők - ha semmi rendkívüli nem történik - négyévente megmérettetnek. Ez egy elég meghatározó különbség, az utóbbi négy évben pedig különösen az volt.

Mit ígérnek a pártok? Így adózunk a választások után

Az adórendszer az, amivel kapcsolatban szinte minden párt ígér valamit a választások utánra. Többkulcsos adó, visszahozott kedvezmények és érdekes áttranszferálások, vagy éppen még alacsonyabb egykulcsos adó? Mégis mennyi pénzt jelentene nekünk a Fidesz, a baloldali összefogás, a Jobbik vagy éppen az LMP adóprogramja? Mi a helyzet a sokat kárhoztatott különadókkal? A cikk végén szavazhat is az egyes programokra.

Forradalom a status quo-ért: megérte?

2010. áprilisban a Fidesz-KDNP egy új korszak ígéretével kapott kétharmados felhatalmazást. Radikális változások sorát hajtották végre kormányzásuk kezdetétől, és a gazdaság átalakításának ígéretével a jogállamiság korlátait feszegették. Írásom fő kérdése, hogy vajon mennyiben lett sikeres ez az átalakítás. Az értékelés során a költségvetési politika minőségét a növekedési szempontok alapján értékelem hat dimenzióban - annak tudatában, hogy a növekedés nem a költségvetési politika egyetlen mozgatója, hiszen egyéb szempontok, mint pl. méltányosság, egyenlőség, stb. szintén fontos szerepet játszanak. Referenciaként egyrészt a megelőző négy év másrészt a többi kelet-közép-európai EU tagállam (EU-10) adatait használom. Az adatokból eredő következtetés, hogy a felszínen zajló radikális átalakítások meglepő módon konzerválták a korábbi időszak gyengeségeit, mely tükröződik a szinte változatlan növekedési teljesítményben, azaz a régiós lemaradás folytatódásában.

Jobban élünk, mint négy év múlva

A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen alacsony a beruházási ráta, mint az Orbán-kormány négy éve alatt. Az álom, hogy utolérjük Ausztria fejlettségi szintjét, egyre távolabbinak látszik.

Az etatizmus 50+ árnyalata

A túlterjeszkedő, mindenbe beavatkozó állam, az etatizmus nemcsak az elmúlt négy év problémája Magyarországon, hanem sokkal, de sokkal hosszabb történet következménye, része és eleme. Ezt értékelő írásom első része elsősorban az elmúlt négy év állami szerepvállalásának gazdasági körülményeivel foglalkozott, ezúttal pedig a magyar állam kiterjedésének trendjeit elemzem. Az írásban rámutatok: ha az elosztható eszközök stagnálnak, vagy éppen szűkülnek, akkor az etatista gondolkozást követve csak fokozódó újraelosztással lehet a híveket megnyerni és jutalmazni, és stabil és tartós hatalmi bázist teremteni.

Mi lesz az OTP-vel a választások után?

Egyre közelebb kerülünk a parlamenti választásokhoz, így a Portfolio.hu a hagyományokhoz híven megkérdezte a hazai piacon aktív elemzőket és alapkezelőket az egyes választási kimenetelek lehetséges piaci hatásairól. Az összkép azt mutatja, hogy a szakértők véleménye nagyot változott 2010-hez képest, akkor szinte megváltásként tekintettek a Fideszre, míg most valamennyi Fidesz formáció esetén kedvezőtlen piaci hatásokkal számolnak. Egyedül a baloldaltól várnak pozitív tőzsdei hatásokat, ezt talán az magyarázhatja, hogy bíznak az ágazati különadók ilyen esetben történő kivezetésében, vagy legalább az adóterhelés mértékének csökkentésében.

Az etatizmus 50 árnyalata

Amikor az elmúlt négy év állami szerepvállalásának alakulásának néhány jellemzőjét próbáljuk végiggondolni, igen széles elméleti és gyakorlati ismeretekre támaszkodhatunk a történelem és a világgazdaság tapasztalataiból. Ugyanakkor ez a kérdéskör Magyarországon is hosszú évtizedek óta a szakemberek figyelmének a középpontjában állt, így itt is van mire támaszkodnunk. Ez is jól érzékelteti, hogy a túlterjeszkedő, mindenbe beavatkozó állam, az etatizmus nemcsak az elmúlt négy év problémája Magyarországon, hanem sokkal, de sokkal hosszabb történet következménye, része és eleme. Kétrészes irásomban az állami túlterjeszkedés hazai folyamatait tekintem át.

Lesz-e ebből magyar elszigetelődés?

A piacról érkező jelzéseket sokszor hamisnak feltételező, a hatalom erős politikai legitimációját a gazdaságpolitikában is megjelenítő centralizált megoldásokat korábban Latin-Amerika és a mediterrán térség jelentős hatalmi koncentrációjú rendszereiben alkalmaztak. A mérleg pedig vegyes volt: az akár jelentősnek is mondható felzárkózási/modernizációs sikereket - a nemzetközi pénzügyi, sőt helyenként a kereskedelmi elszigetelődés mellett - számos országban a regionális és jövedelmi egyenlőtlenségek komoly növekedése kísérte.

Az államháztartás egyensúlyáról

A felkérés lehetőségével élve, - maradva a "kaptafánál" - az államháztartás egyensúlyi helyzetéről szeretnék írni. A Költségvetési Tanács (KT, Tanács) dokumentumaiban foglaltakra támaszkodom, de írásom újabb kutakodásaimnak, a KT titkársága elemzéseinek is összefoglalja arról, hogy a közelmúltat és a belátható jövőt magam miként látom.

Az elmúlt négy év egy vállalkozó szemével

Első ránézésre elégedettnek kellene lennem. Azok közé tartozom, akiknek a jövedelemadója jelentősen csökkent, személyesen is, és az érdekkörömbe tartozó cégeknél is. Bevételeink devizában érkeznek, költségeink jelentős hányada forintban merül fel, tehát a gyenge forintnak is haszonélvezői vagyunk. Devizahitelem soha nem volt, a Graphisoft Park eurohiteleinek törlesztésére pedig biztos fedezetet nyújtanak az euróban rögzített bérleti díjak. Azt is megértem, ha sokaknak imponál az a határozott célratörés, amivel a törvénykezés dolgozik. Félretolja a felesleges egyeztetgetéseket, nem köt elvtelen kompromisszumokat, leépíti a korábbi ellenzékek által többnyire csak betartásra használt fékeket és ellensúlyokat, lenyűgöző tempóval alkot törvényeket, sarkalatos törvényeket, sőt Alaptörvényt is. Biztosan sokan vannak, akiknek ez imponál, nekem nem.

Kiábrándult a piac a Fidesz-kormányzásból

Négy éve megváltásként várták, most viszont az egyik legrosszabb forgatókönyvként tartják számon a piaci szereplők a kétharmados fideszes kormányzást. A Portfolio.hu ezúttal is elkészítette a hagyományos választások előtti felmérését, amiből az is kiderül, hogy nincs igazán olyan, kormányzásra is esélyes alakulat, amitől sokat várnának a tőkepiaci elemzők.

Így állnak a pártok a finisben

A februári felmérés volt az első, amikor a három nagy közvélemény-kutató egyaránt közölte az Összefogás néven induló pártszövetség népszerűségi mutatóit. Az összesített eredményekből kiderül, hogy érdemben nem tudott közelebb kerülni az ellenzéki tömörülés a Fideszhez. A nagy nyertes a Jobbik.

Idén is lesz "Mit ígérnek?" - Ezek a legfontosabb témák

Az alkotmányos rend, a jogszolgáltatás és a közoktatás az a három téma a megkérdezett közéleti személyiségek szerint, amelynek mindenképpen szerepelnie kell egy párt választási programjában. Ezért a felmérést készítő Mitígérnek.hu civil kezdeményezés résztvevői ezek alapján fogják megvizsgálni, hogy a Parlamentbe készülő pártok választási ígéretei valóban fontos kérdéseket érintenek-e. Emellett annak is utánajárnak, hogy pártok ígéretei mennyire megalapozottak, miként viszonyulnak saját meghirdetett céljaikhoz.

Nem lesz zöld a német koalíció

Két forduló után eredménytelenül zárult Németországban a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a Zöldek egyeztetése a közös kormányzás lehetőségeiről, a parlamenti választásokon győztes konzervatív pártok így csak a szociáldemokrata párttal (SPD) tárgyalnak tovább a kormányalakításról.

Hajszálnyira az abszolút többségtől Merkelék

Az Angela Merkel vezette konzervatívok győztek a németországi parlamenti (Bundestag-) választáson, és csupán öt mandátummal maradtak el az abszolút többségtől a hétfő hajnalban kihirdetett előzetes hivatalos végeredmény szerint. Korábban, az exit pollok adatai alapján az abszolút többség sem volt kizárt.

A szélsőbal és egy új jobboldali erő is bekavarhat Merkelnek

Németországban a vasárnapi parlamenti (Bundestag-) választások előtt egy nappal megjelent utolsó felmérések alapján rendkívül szoros végeredmény várható, a kormánypártok és a parlamenti ellenzék támogatottsága nagyjából egyenlő.

Merkel: hiba volt Görögország felvétele az euróövezetbe

Elhibázott döntés volt Görögország felvétele az euróövezetbe 2001-ben, és ezért az akkori német kormány, a szociáldemokrata párt (SPD) és a Zöldek koalíciója a felelős Angela Merkel jelenlegi német kancellár szerint.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben megindultak a kirúgások Magyarországon, és még nincs vége a leépítési hullámnak
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility