Nyeste Orsolya

2025. január 24. 15:00 | Nyeste Orsolya

Mi vár a magyar kötvénypiacra?

Újabb izgalmas év jöhet a kötvénypiacon, nemcsak itthon, hanem a régió egészében, sőt valószínűleg globálisan is. Miután a kamatszintek az inflációs hullámok lecsengésével 2023-2024-ben többé-kevésbé normalizálódtak, az államháztartási mérlegek alakulása, a deficitek GDP arányos mértéke, az államadósságok fenntarthatósága, illetve az adósságok finanszírozásának szerkezete kerülhet ismét az adósságpapírok befektetőinek fókuszába. Már csak azért is, mert pár év szünet után tavaly az EU ismét élesítette a túlzottdeficit-eljárásokat (EDP), ami talán csökkenti majd a fiskális politikák már-már természetesnek tekintett túlköltekezési hajlamát.

2024. augusztus 30. 15:00 | Nyeste Orsolya

Mi a gond a magyar iparral?

A magyar ipari termelés gyenge teljesítménye továbbra is visszafogja a gazdasági növekedést, és az év eddigi adatai alapján nem várható fordulat 2024-ben sem. A külső kereslet visszaesése, különösen a német gazdaság gyengélkedése és az elektromos autóipar stagnálása jelentős kihívást jelent, a belső keresletet pedig az energiaárak és a háborús bizonytalanság is rontotta. A "zászlóshajó" ágazatok – mint a jármű- és akkumulátorgyártás – teljesítménye is gyengélkedik, tovább mélyítve az ipar problémáit. Javulás főként a német gazdaság helyreállásától és alacsonyabb kamatkörnyezettől várható.

2024. március 07. 06:10 | Nyeste Orsolya

Tényleg legyőzte Magyarország az inflációt?

Nagyot ment a magyar dezinfláció a tavalyi év második felében. Bár 2023 első hónapjaiban még 20 százalék feletti éves indexeket regisztrált a KSH, októberben már egyszámjegyű volt az infláció, decemberre pedig 5,5 százalékra csökkent. A kedvező tendencia januárban is folytatódott: az év elején az infláció visszakerült a jegybanki célsávba. Ez egyelőre azonban még csak átmeneti győzelmet jelent, a megemelkedett árak tartósan velünk maradtak. Cikkemben egyrészt bemutatom, hogy az elmúlt időszakban a bérek emelkedése miként alakult az inflációhoz képest, másrészt kitérek arra, hogy melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek az inflációt leginkább befolyásolják az év további részében.

2023. december 19. 11:00 | Nyeste Orsolya

A lakosság mentheti meg jövőre a gazdaságot?

A nemrégiben publikált harmadik negyedéves GDP adatok lényegében megerősítették a korábbi várakozásunkat, hogy az év egészében 0,6%-kal esik vissza a hazai gazdaság teljesítménye. 2023-at lassan magunk mögöttünk hagyva a figyelem most már egyre inkább a 2024-es kilátásokra terelődik, melyeknek a leírása kapcsán továbbra is a bizonytalanság tűnik a legjobb szónak.

2023. április 28. 06:10 | Nyeste Orsolya

Magyarországnak már sosem lesz hivatalosan eurója?

Könnyen támadhat az az érzésünk, hogy Magyarország vezetői nem szeretnék bevezetni az eurót, miközben a közös valuta számos előnnyel rendelkezik. Az elmúlt időszak hazai eseményei alapján pedig már az is nyilvánvaló, hogy milyen hátrányok érhetnek bennünket a kimaradással.

2022. szeptember 28. 06:10 | Nyeste Orsolya

A közelítő tél - Milyenek a növekedési kilátások Magyarországon?

Az elmúlt hetekben sok elemzést olvastam Európa és Magyarország helyzetéről, növekedési kilátásairól, melyek nagyjából közös nevezőre jutottak abban, hogy mennyire rendkívüli, hogy egy adott év első és második félévi teljesítménye között ennyire markáns legyen a különbség. Míg az első félév GDP-jét az orosz-ukrán háború február végi kitörése ellenére is lendületben tartotta a Covid-válságot követő újranyitás, a második félév kapcsán – jórészt az energiakrízisnek köszönhetően – a bizonytalanságokat hangsúlyozzuk és a gazdaságok földbeállása miatt aggódunk. Tavasz és a nyár után ősz és tél jön, és ez sajnos most a gazdasági kilátásokra is igaz. Analógiaként Berzsenyi közismert verse jutott az eszembe.

2022. június 05. 12:30 | Nyeste Orsolya

Milyen hatásuk lesz a magyar gazdaságra a különadóknak?

Meglepetést hozott a május végén bejelentett várva várt fiskális kiigazító csomag, leginkább a méretének köszönhetően. A kormányzat már korábban jelezte, hogy ragaszkodik az idei évi GDP arányosan 4,9%-os, jövőre pedig 3,5%-os államháztartási hiánycél eléréséhez. A frissen bejelentett csomag mérete pedig mind 2022-ben, mind 2023-ban bőven meghaladja majd a 2000 milliárd forintot, ami több, mint 3%-a az éves várható GDP-nek. Szerintünk az idénre a fele is elég lett volna – ha pedig figyelembe vesszük, hogy a családok részére kiutaltalt SZJA visszatérítés eredményszemléletben nagy valószínűséggel a tavalyi évet terheli – az eredményszemléletű deficitcél elérése akár kisebb kiigazítással is teljesíthető lett volna. Mindenesetre összességében a kiigazító csomag nagysága azt sugallja, hogy a tervezett hiánycél kényelmesen elérhető lesz mindkét évben. Mivégre mégis a kedvezőtlen piaci reakció?

2022. január 25. 06:15 | Nyeste Orsolya

Milyen hatással lehet a magyar gazdaság növekedésére a magasabb kamatszint?

Jelentősen emelkedett az irányadó kamatszint Magyarországon tavaly, és nagyon úgy látszik, hogy a kamatemelési ciklusnak nincs vége. Milyen hatással lesz ez a gazdasági növekedésre? Befolyásolja-e a hitelezést, a belső keresletet és az exportot? Cikkemben erre keresem a választ.

2021. szeptember 28. 06:01 | Nyeste Orsolya

Tartósan helyreáll-e a hazai munkapiac?

A magyar gazdaság az idei első félév végére elérte a válság előtti kibocsátási szintjét, amit a legtöbb elemző későbbre várt. Mivel a gazdasági helyreállás gyorsabban következett be, ebből a szempontból nem meglepő a munkapiaci statisztikák mostani javulása sem. Ahogyan korábban a romlás, az újranyitást követő javulás sem feltétlenül a munkanélküliség ráta változásában, hanem ismét csak az aktivitási ráta elmozdulásaiban mutatkozott meg. A gazdaság magához térésével párhuzamosan számos szektorban pedig ismét megjelent a munkaerőhiány. De mit várhatunk a jövőben?

2021. május 05. 11:00 | Nyeste Orsolya

A kilépési stratégiák dilemmái a magas globális eladósodottság tükrében

A Covid-válságra másképp reagáltak a gazdaságpolitikai döntéshozók, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válságra. Ez segített abban, hogy a világgazdaság visszaesése kisebb legyen, mint akkor volt, azonban az adósságszintek jelentősen megemelkedtek. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy miként terelődik át a figyelem a kilábalás időszakában a kilépési stratégiákra a megemelkedett adósságok közepette. Mindez azért különösen fontos, hogy a Covid-válságból - sarkosan fogalmazva - ne váljon pénzügyi válság.

2021. március 16. 15:05 | Nyeste Orsolya

Magyarországot is elérték a piaci turbulenciák - Mire számíthatunk a hazai kötvénypiacon?

Az Európai Központi Bank nem tart az infláció emelkedésétől, miután az eurózónában még a koronavírus-válság miatti gyenge növekedési kilátások vannak a középpontban. Ugyanakkor az Egyesült Államokban egyre többen a pénzromlás érdemi növekedéséről beszélnek. Az inflációs várakozások növekedése turbulenciákat okoz a nemzetközi piacokon, amelynek a hatásai a magyar kötvénypiacon is érzékelhetők.

2021. február 01. 07:00 | Nyeste Orsolya

Mit várhatunk a forinttól az idei évben?

Az elmúlt években a forint euróval szembeni árfolyama fokozatosan gyengült. Míg a 2018-ban és 2019-ben nagyjából 4, illetve 3%-os gyengülést regisztrálhattunk, a tavalyi évben a folyamat látványosan felgyorsult, s az év végén az euró/forint mintegy 10%-kal állt magasabban az év elején látott szintjénél. A régiós devizák általában gyengültek tavaly az euróval szemben, a leértékelődés mértéke azonban a forintéval összehasonlítva kisebb mértékű volt, sőt a román deviza kifejezetten stabilnak bizonyult. A 2021-es év kezdetével a forint árfolyamának alakulása továbbra is vezető gazdasági téma, s az, hogy mire számíthatunk - folytatódik-e az árfolyam leértékelődésének az elmúlt években látott tendenciája, stagnálunk, vagy pedig van esély az erősebb forintra - örökzöld téma marad.

2020. december 21. 09:02 | Árokszállási Zoltán, Nyeste Orsolya

Milyen mélységű a magyar munkapiaci válság valójában?

A koronavírus járvány és az általa okozott gazdasági válság a munkapiacra vonatkozó előrejelzéseket sem hagyta érintetlenül. A lezárások első körének bejelentése után a frissített várakozások a munkanélküliségi ráta jelentősebb megugrását vizionálták, azonban a hivatalos statisztikák a negatív várakozásokat végül nem igazolták. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a járványnak nem voltak kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai; a vártnál alacsonyabbnak bizonyuló munkanélküliségi ráta ugyanis részben az alkalmazott statisztika módszertanának volt köszönhető.

2020. november 13. 14:00 | Árokszállási Zoltán, Nyeste Orsolya

Ismét lezárták Magyarországot a koronavírus miatt – Mire számítsunk?

Nehéz megmondani, hol van az a pont, amikor egy folyamatosan romló vírushelyzetben végül már egyszerűen muszáj szigorú lezárásokat bevezetni. Szétnézve Európában, sajnos még mindig a gazdaságok közel teljes lezárása látszik az egyedüli olyan biztos eszköznek, amivel a vírus terjedését hatékonyan gátolni lehet. Ugyanakkor ez a gazdaság számára pokoli hatásokkal jár.

2014. március 26. 16:09 | Árokszállási Zoltán, Nyeste Orsolya

Az unortodoxia régiós mérlege

Ezt ígérték? Nem ezt ígérték? Esetleg nem ezt ígérték, de közbeszólt az "élet", vagy túl terhesnek bizonyult az "örökség"? Vagy talán valami más történt? Elemzésünkben megvizsgáljuk, hogy az elmúlt négy év unortodox kormányzása után hogyan változtak meg a legfontosabb, több esetben a kormány által is célzott gazdasági mutatószámok, mindezt régiós összevetésben. A felszínen látható (akár kedvező, akár kevésbé kedvező) számokat érdemes tovább elemezni, mélyebben vizsgálni, mivel sok esetben az egyszerű összehasonlítás tévútra vezethet. Az összkép eléggé ellentmondásos, a jövőre nézve pedig az mondható el, hogy a gazdaság kilátásai igen bizonytalanok.