Az etatizmus 50 árnyalata
Mostani írásomban éppen ezért döntően statisztikai adatokra támaszkodok, a politikai elfogultsággal nehezen vádolható nemzetközi online AMECO adatbázist használva. Viszonyítási alapként bevonom a 2010 előtti évek hosszabb, rövidebb időszakát, valamint közvetlen versenytársainkat a régióból, Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot és Szlovéniát. Azt gondolom, hogy így mindenki maga is végiggondolhatja az ábrák alapján, hogy mi jellemző napjaink Magyarországára, és ha kedve van akár saját maga is bővebb vizsgálatokat is végezhet a mindenki számára könnyen elérhető AMECO adatbázis alapján.
A 2010-ben hatalomra került politikai erők nagyarányú politikai felhatalmazással, de egy gazdaságilag nem könnyű helyzetben lévő országban kezdhettek hozzá a kormányzáshoz. A rendszerváltás utáni éllovasból az új évezred első évtizedében a saját térségében is egyre jobban lemaradó Magyarország gazdaságpolitikai hibák sorozatán keresztül egyre rosszabb helyzetbe kerül. A felelőtlenül túlköltekező kormányzatot 2006-ban az Európai Unió tudta csak valamennyire visszafogni, és így született meg a 2006-os konvergencia program, jelentős megszorításokkal. Ez azonban hatásaival visszafogta a korábban is mérsékelt gazdasági növekedést már a 2008-as recessziós hullám előtt. A válság viharában az államcsődtől csak az igen jelentős és gyors nemzetközi hitelcsomag mentette meg Magyarországot, majd a Bajnai-kormány rövid időszakában sikerült stabilizálni az ország helyzetét. Így 2010-ben már a legrosszabb éveken túl volt Magyarország, de számos gonddal küzdött, amelyek megoldása az új kormányra várt.
"Elmúlt4év" A Portfolio.hu az "Elmúlt4év" sorozatának keretében üzletembereket, egyetemi oktatókat, piaci elemzőket, gazdasági szereplőket kért fel, hogy mondják el, milyennek látták a mögöttünk hagyott kormányzati ciklus négy évét, illetve értékeljék a kilátásainkat. Mindezt műfaji megkötöttség és szorosabb témamegjelölés nélkül. Az írások ezen az oldalon kezdenek gyűlni.
Egy kormányzat helyzetét, mozgásterét, lehetőségeit alapvetően befolyásolja az adott ország gazdasági helyzete, nemzetközi versenyképessége, növekedési potenciálja és tényleges üteme. Az 1. ábráról, amely az egy főre jutó GDP alakulását mutatja be, jól érzékelhetjük, hogy Magyarországon, - a szükségszerű, bár nem legjobb összetételű konszolidációs intézkedéssorozatok következtében, - a régióban egyedi módon, már a válság előtt stagnálás körüli állapot alakult ki, amikor is a többi országban még jelentős növekedés volt megfigyelhető. A válság mindenkit visszavetett, de nem mindegy, hogy milyen szintről. Hazánk teljesítménye egyértelműen a legrosszabb a térségben, 2009 óta mindvégig a 2006-os szint alatt található az egy főre jutó GDP szintje, még 2013-ban is. Jelenleg is csak alig 2 százalékkal haladja meg a magyar egy főre jutó GDP szintje a 2010-es értéket. Ezzel szemben Szlovákia és Lengyelország fejlettsége 2013-ban, a válság ellenére, már egyötödével, 20 százalékkal meghaladta a 2006-os szintet.
Brüsszel ragaszkodott a korábbi kormány által megígért stabilizációs pálya sarokszámaihoz, az államháztartási deficit 3 százalék alá csökkentéséhez. Ez azt jelentette, hogy a kormánynak más módszerekkel kellett forrásokhoz jutnia, mint a korábbi évtizedekben szokásos hiányon keresztüli finanszírozás. Ugyanis a 2010-ben hatalomra került politikai erők is kulcsszerepet szántak a kiterjedt állami eszközrendszernek elképzeléseik megvalósításában. Ehhez azonban más módon kellett forrásokat összeszednie. Az elmúlt évek gazdaságpolitikai lépéseinek a megértésében kulcsfontosságú annak felismerése, hogy a mélyben az egyik legfontosabb mozgatóerő, hogy milyen formában lehet a kormányzat mozgásterét bővíteni, hogyan és honnan lehet forrásokat szerezni. Abban azonban tartalmi folytonosság van, hogy az állam kiemelt jelentőségű terep a magyar politikusok számára, akármilyen színű is a nyertes párt.
Elfogyott Brüsszel türelme: példátlan csapás készül Oroszország ellen
Még sosem használták ezt az eszközt, senki ellen.
Otthon Start program: egységes reklámot írt elő a kormány
Rendeletben, a bankoknak, ingatlanhirdető portáloknak és ingatlanközvetítőknek.
Megjött a figyelmeztetés: katonai járművek lépnek be Magyarországra
Három napig halad majd át a konvoj hazánkon.
Megdicsérte Oroszországot a világ egyik legerősebb vezetője
Úgy látják, példátlanul erős a kötelék.
Már csak ez hiányzott, kimondták: újabb válság ütötte fel a fejét a németeknél
Ez is a gyenge gazdaság hatása.
Nem áll le a Rheinmetall: hamarosan a hadihajó-bizniszbe is beszállhatnak
Az NVL megvásárlása iránt érdeklődnek.
Építkeznél az Otthon Starttal? Rád speciális szabályok vonatkoznak, amikről tudnod kell!
Jó hír, hogy az Otthon Start Program nemcsak lakásvásárlásra, hanem építkezésre is felhasználható. Ám aki házat szeretne építeni a 3%-os hitelből, annak számolnia kell azzal, hogy ez jóva
Az USA adósság mögötti árnyékkereslet felemelkedése
Az amerikai államkötvények piacán a hedge fundok és a stabil érmék kibocsátói egyre fontosabbá válnak a napi árazásban. Ezek a szereplők gyakran a rövid távú profitra és piaci feltételek
A világ legnagyobb kibocsátói
A világ szén-dioxid- és metánkibocsátásának jelentős részéért csupán néhány vállalat tehető felelőssé. Mai bejegyzésünkben velük foglalkozunk.
Tartozik-e nekünk az állam, ha van pénzünk?
Egy modern bankjegy tulajdonosa nem követelhet semmi "értékesebbet" az államtól a pénzéért cserébe. Miért sorolják a készpénzt mégis az államadóssághoz a statisztikák? És számít-e ez
Trump Signs Stablecoin Law - But Can We Stabilize the Stablecoin?
In a landmark move, the United States has passed a long-awaited law regulating stablecoins, signalling a turning point for digital assets pegged to the U.S. dollar. What if making stablecoins more stable o
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

Indul a verseny a jövő energiájáért - Megnyílt az EKFI 2025 pályázat!
Olyan energetikai problémáról tudsz, amit csak te vagy képes megoldani? Ha igen, akkor most itt az idő, hogy megmutasd.


Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Nagy pofont kaptak a boltok - Mi jön most?
Örülhetnek a vásárlók ennek?
Az európai sikerország is lecsap a bankokra, mégis mi folyik itt?
Mi történik a pénzzel Lengyelországban?
