Ahol fát vágnak...
A politikus a megrendelő ("menjenek jól a dolgok"), a közgazdász a kivitelező (megmondja hogyan). A közgazdászt olyan szakmai kérdések foglalkoztatják, mint szabályozás, intézményrendszer, versenyképesség, potenciális növekedés, hosszú-távú fenntarthatóság stb. - ezekre igyekszik megkeresni a legoptimálisabb válaszokat. Ami ezekből megvalósul annak az összefoglaló neve: gazdaságpolitika. Fontosnak érzem itt megemlíteni, hogy természetesen olyan, hogy legjobb recept nem létezik, a bölcsek kövét senki nem tartja a kezében. Egyszerre több érvényes megoldás lehetséges egy adott problémára. Közben pedig az elfogadott, kanonizált nemzetközi gyakorlat is változik: egy-két évtized alatt a mainstream közgazdaságtan egyes elemei akár a felismerhetetlenségig is megváltozhatnak.
A politikust viszont leginkább csak a közvetlen politikai haszonra váltható elemei érdekli a gazdaságpolitikának, legfőképpen az, hogy négy év elteltével újraválasszák.
"Elmúlt4év" A Portfolio.hu az "Elmúlt4év" sorozatának keretében üzletembereket, egyetemi oktatókat, piaci elemzőket, gazdasági szereplőket kért fel, hogy mondják el, milyennek látták a mögöttünk hagyott kormányzati ciklus négy évét, illetve értékeljék a kilátásainkat. Mindezt műfaji megkötöttség és szorosabb témamegjelölés nélkül. Az írások ezen az oldalon olvashatók.
2010-et írunk: adott egy nyakig eladósodott ország, magas államháztartási hiánnyal, svájci frank hitelben úszó lakossággal, megroggyant vállalatokkal, megbénult bankrendszerrel, IMF programmal stb. megáldva. Adott egy, a válság mélypontján éppen csak túljutott Európa. És adott a kétharmados kormánytöbbség a Parlamentben. Az új kormánynak egyszerre kell folytatni a pénzügyi stabilizációt és megfelelni a választói akaratnak. Az embereknek pedig elegük van a folytonos pénzelvonásból, az életszínvonaluk süllyedéséből, és azokból a politikusokból is akiknek ezt köszönhetik. A népszerűtlen kormányzás receptje ismeretes, ennek az ellenkezőjére van igény.Az adott gazdasági korlátok azonban végletesen beszorítják a kormányzat mozgásterét, a játékszabályok betartása egyenesen és rövid úton választói elégedetlenséghez vezet, a politikus szempontjából a sikertelen és eredménytelen kormányzáshoz. Az ettől való félelem szüli meg az unortodox gazdaságpolitikát, a jövedelmek radikális átcsoportosítását, a játékszabályok felrúgását, a gazdasági érdeksérelmeket, a politikai kormányzást a gazdaságban.
A politikus diktál: legyen 16%-os egykulcsos személyi jövedelemadó. Miért ennyi? Mert ennél alacsonyabb nincs a környéken. Legyen összességében 20%-os a lakossági energiaárak csökkentése 2013-ban. Miért ennyi? Mert jól mutat a plakátokon. Ez a szemlélet hatja át az elmúlt négy év gazdaságpolitikáját. A politikai akarat diadala a gazdasági megfontolások felett. A közgazdászokra nem kíváncsi a döntéshozó, nem hallgatja meg őket, nem kéri ki a véleményüket, nem végeztet velük hatástanulmányokat (vagy ha mégis, akkor az nem tűnik fel). Magának sajátítja ki a gazdaságpolitika homokozóját, nem hagyja, hogy a saját sikerességét és eredményességét veszélybe sodorják a közgazdászok. Így tehát a szokványos közgazdasági szempontrendszer alapján rengeteg kritika éri, nem megalapozatlanul. Képletesen szólva a politikus a fát vágja, míg a közgazdász metszegetné azt - ahol pedig fát vágnak, ott hullik a forgács (gazdasági veszteség keletkezik).
De mire is jutott a "favágó" gazdaságpolitikájával a kormány? Ez már csak azért is trükkös, mert szerintem nincsenek érvényes válaszok a "mi lett volna, ha" kérdésfeltevésekre. Mi lett volna, ha nem lép ki Magyarország az IMF programból? Akkor pl. nem lett volna lehetőség a bankadó ás a válságadók bevezetésére, a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolására, és nem lett volna lehetőség az egykulcsos adó bevezetésre. Ezt lehet sejteni. De hogyan sikerült volna mégis 3% alá csökkenteni az államháztartási hiányt? Újabb megszorításokkal?
Ha viszont nem terelt volna kb. 500 milliárd forintot háztartásokhoz az egykulcsos adóval és a családi adókedvezményekkel, akkor hogyan alakult volna a lakossági fogyasztás, megtakarítás, vagy éppen a lakossági hitelportfólió minősége? Ha nem vezette volna be a bankadót és a válságadókat, akkor hogyan alakult volna a banki hitelezés, vagy a szolgáltató ágazatokban a beruházási ráta? Ha nem vezetett volna be újabb és újabb adókat (pl. tranzakciós illeték, telefonhasználati adó, útdíj, chipsadó stb.) az hogyan hatott volna a költségvetésre, és hogyan hatott volna az üzleti környezetre?
Hogyan teljesítene ma Magyarország, ha mainstream gazdaságpolitika valósult volna meg az elmúlt négy évben? Világlátástól, elkötelezettségtől függően mindenki megadhatja erre a kérdésre a saját válaszát, de objektív igazság nincsen. A választási esélylatolgatások tükrében politikai szempontból nem nevezhető kudarcnak az elmúlt négy év unortodox gazdaságpolitikája a kormánypárt számára. Azonban a közgazdasági szempontok érvényesülése optimálisabb kimenetelt (kevesebb veszteséget) eredményezne a gazdaságban: versenyképesebb magánszektort, több foglalkoztatottat, jobb üzleti környezetet, működőképesebb bankszektort stb. Hosszú távon pedig ez számít igazán - még egy politikusnak is. Ha a következő négy évben erre lehetőség nyílna, akkor kevesebb forgács hullana...
NÉVJEGY Török Zoltán (1970) a Budapesti Közgazdasági Egyetemen és a Közép Európai Egyetemen (CEU) szerezte diplomáit. Egyetemi évei alatt Manchesterben és Leuvenben volt ösztöndíjon. Ezt követően a Kopint-Datorgban dolgozott elemző közgazdászként. 1997 és 2004 között a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Zrt.-nél dolgozott makrogazdasági elemzőként. 2004 óta a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Bod Péter Ákos a Portfolio mai befektetői klubján
Közgazdászok értékelik az aktuális magyar gazdasági folyamatokat.
Önműködő csodaanyagot fedeztek fel, ami megoldhatja az energetika legnagyobb problémáját
A most felfedezett bevonat akár 40 százalékkal is csökkentheti az energiapazarlást.
Kockázatvállalóknak áll a zászló: itt évi 20%-os hozamokat is lehetett keresni
Röpködtek a kétszámjegyű hozamok.
Von der Leyen magához rendelte a legfontosabb EU-s szereplőket
Fontos találkozót szervez az Európai Bizottság elnöke.
Bekövetkezhet az, amitől mindenki tart: Trump döntésén áll vagy bukik a folytatás
Egyelőre mindenki kivár.
Nyaralás: készpénz vagy kártya?
Jön a nyaralási szezon, sokan mennek külföldre és ott idegen devizában kell fizetniük. Két lehetőségük van, vagy a bankkártyájukat használják vagy készpénzt használnak. A legtöbb emberne
Kína is tud ám, ha akar...
Kedves Olvasó, nem untatlak az elmúlt néhány hétben lezajlott tőzsdei mozgásokkal egy sokadig cikkben, sőt még napi rekordokkal és \"milyen világot élünk\" szlogennel sem fárasztalak....
The
Zöld energiával meleg otthonokat: új lehetőség a távhőtermelőknek
A 2025/MA/TÁVHŐ/02 kódszámú, társadalmi egyeztetésre bocsátott pályázati felhívás új lendületet adhat a hazai távhőrendszerek megújításának.
Kína AI-ban is leversenyez mindenkit
Peking legutóbbi karácsonyi ajándéka a Nyugatnak a DeepSeek nevű AI-bomba volt, amely komoly felfordulást okozott a Wall Streeten, legalábbis annak techorientált részén. A nyugati féltekén...
T
Új ERP rendszer bevezetése: adózási és számviteli buktatók, amikre figyelni kell
Egy új ERP rendszer bevezetése nemcsak informatikai projekt, hanem a vállalat szinte minden működési területét érintő, komplex átalakulás. Különösen igaz ez akkor, ha az ERP rendszer külfö
Lassan, de zöldül a globális villamosenergia-termelés
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát már a megújuló energiaforrások és a nukleáris energ
Háromszor annyiból enni tízmilliókba kerül!
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek fő oka, hogy a mi családunk költései annyival le vannak maradva a tipikustól (
Zöld hidrogén és ipari kereslet: segíti-e a tagállamok kibocsátáscsökkentését az EU hidrogénstratégiája?
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok lassítják.

Óriási siker az új Duna-parti negyed, itt tart az építkezés (x)
A budapesti átlagot is felülmúlja a Marina City iránti kereslet

- Elképesztő fordulat az autóiparban, az EU a saját fegyverével lő vissza Kínára
- Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
- Mérgező borokkal árasztották el Európát, Magyarországon is súlyos a helyzet
- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Oszkó: jobb idők jöhetnek az európai tőzsdéken, csökken az USA elszívó hatása
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Évtizedek óta nem látott változás az OTP-nél – Mi jöhet most?
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.