Az unortodoxia régiós mérlege

"Elmúlt4év" A Portfolio.hu az "Elmúlt4év" sorozatának keretében üzletembereket, egyetemi oktatókat, piaci elemzőket, gazdasági szereplőket kért fel, hogy mondják el, milyennek látták a mögöttünk hagyott kormányzati ciklus négy évét, illetve értékeljék a kilátásainkat. Mindezt műfaji megkötöttség és szorosabb témamegjelölés nélkül. Az írások ezen az oldalon olvashatók.
Mi lehet a magyarázat erre a teljesítményre? Nem lenne igazságos, ha nem vennénk figyelembe azokat az adottságokat, amikkel a 2010-es kormányváltáskor az új kabinetnek számolnia kellett, ráadásul a gazdaság gyenge teljesítménye gyakorlatilag az elmúlt évtized közepe óta jól látható volt. Ha ránézünk az AMECO adatbázisára, azt látjuk, hogy a reál-konvergencia folyamata 2008 végétől megállt, azaz az elmúlt években nem sikerült érdemben közelebb kerülni a legfejlettebb EU-s országok átlagához. Itt kell zárójelben megjegyezni, hogy sajnos a 2008-as világgazdasági válság kitörését megelőző években is csak egyensúlyromboló módon, fenntarthatatlanul haladt előre a felzárkózás, amit viszont pontosan a válság által adott pofon tett mindenki számára nyilvánvalóvá és sok esetben fájdalmassá.Visszatérve a fejlett országokhoz való felzárkózás folyamatára, az itt látott kedvezőtlen tendenciákat természetesen érdemben magyarázza a 2008-as világgazdasági válság. A válság kitörése után - a külső finanszírozási források elapadásával - megindult a kényszerű adósságleépítés folyamata, ami mind a privát, mind az állami szektort érdemben érintette, s ez komoly gátja volt a gazdasági élénkülés megindulásának. A megváltozott külső gazdasági, pénz-és tőkepiaci környezet, a folyamatosan zajló adósságleépítés tehát olyan adottság volt, amivel a gazdaságpolitika nem nagyon tudott mit kezdeni. Tegyük hozzá, nem is lett volna sok értelme ezzel a hatással szembe menni - bár volt erre egy kísérlet, hiszen emlékezzünk rá, hogy 2010-ben kormányra kerülésekor a Fidesz a költségvetési lazítást, a "belső motorok" beindítását szorgalmazta. Ezt a gazdaságpolitikai tervet azonban felülírta az államháztartás kiigazításának mind az EU, mind a piacok által előírt kényszere. Eközben az is jól látható, hogy a gazdasági növekedés felpörgetésére tett későbbi kísérletek a legutóbbi időkig kudarcot vallottak (emlékezzünk például a nyugdíjvagyon átvétele apropóján végrehajtott költségvetési lazításra, ami aztán - a 2011-12-es európai adósságválsággal súlyosbítva - komoly kiigazításba és recesszióba torkollott). Másfelől pedig a kormány nem kiszámítható gazdaságpolitikája elég jelentősen rányomta és még mindig rányomja a bélyegét a növekedési lehetőségeinkre.
Összességében a 2010-es és 2011-es kisebb GDP bővülés után a 2012-es év ismét visszaesést hozott. A 2013-as év, illetve annak második fele már biztatóbban alakult, több éves mélypontról fordult a lakossági fogyasztás, illetve a beruházások is. Árnyalja a képet, hogy a legutóbbi impozáns beruházási számok mögött nagyon erős állami beruházási tevékenység látszik, ami nagyrészt az EU-s pénzek beáramlásának gyorsulásával magyarázható. Ugyanakkor a magánberuházások egyelőre lassan mozgolódnak. Mindenesetre a gazdasági kilábalás az idei évben is folytatódhat, s az elkövetkező két évben 2% körüli ütemben nőhet a magyar gazdaság. A távolabbi kilátások azonban bizonytalanok, hiszen a potenciális növekedési ráta szintje továbbra is alacsony.
És itt érkeztünk el ahhoz a részhez, ahol a gazdaságpolitikának már inkább lehetett volna tennivalója, ez pedig a hosszabb távú növekedést meghatározó tényezők javítása. Ha sorba vesszük a növekedés tényezőit (tőke, munka, termelékenység, intézményi tényezők), azt látjuk, hogy a tőkevonzó képessége Magyarországnak romlott az eltelt időszakban. A nettó FDI hosszú negyedévek óta negatív. Ebben az általában véve kedvezőtlennek ítélt gazdasági környezet (a válság utóhatásai) az intézményi tényezők, illetve a kormányzati gazdaságpolitika szerepe is meghatározó volt, amit a piaci szereplők sokszor kiszámíthatatlannak ítéltek. Mostanra egyre bizonyosabbá válik, hogy a vállalati és a banki különadók tartósan fennmaradni látszó rendszere jelentősen rombolja az üzleti bizalmat, a növekedést, illetve növekedési kilátásainkat. Nem segíti a javulást, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer még mindig nem képes teljesen betölteni a funkcióját. A vállalati hitelállomány 2013-ban - a megelőző években látottnál ugyan kisebb mértékben, de - még mindig csökkent. Az idei év talán hozhat némi javulást ezen a téren, részben a jegybanki Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően. Ez utóbbi azonban nem biztos, hogy hosszabb távon meghatározó szerepet tud majd betölteni a tőkeállomány javításában.
Áttérve a másik fontos potenciális növekedést meghatározó tényezőre, a munkaerőre, a kormányzat munkapiaci intézkedéseit meglehetősen kétarcúnak ítéljük meg. A foglalkoztatottak száma bővült, immár stabilan 4 millió fő fölött van, miközben a munkanélküliségi ráta több éves mélypontra került. Ám nem a magánszektor által teremtett munkahelyek száma nőtt meg számottevően, a foglalkoztatottság bővülésnek döntő része a közfoglalkoztatás növekvő súlyához kapcsolható, amit a hosszú távú növekedési kilátások javítása szempontjából nem tekinthetünk meghatározónak. Mindezt fontos észben tartani, amikor azt kívánjuk összehasonlítani, hogy a magyar adatok hogyan néznek ki régiós összehasonlításban. A javulás a többi országhoz képest ugyanis bizonyára nem következett volna be a kormány hathatós segítsége nélkül.

Az oktatás megemlítésével pedig el is érkeztünk az intézményi tényezőkhöz: itt azt látjuk, hogy az amúgy is komoly hiányosságok mellé mintha újabbak zárkóznának fel, amik ronthatják a hosszú távú növekedési lehetőségeket. Az oktatás, és az egészségügy kétségkívül hosszú idő óta "mostoha" területe az állami finanszírozásnak, a pénztelenség itt nem új jelenség. Azonban nem csak ezeken a területeken tapasztalhatók aggasztó jelek. Jól látható, hogy nagyon komoly hiányosságok vannak olyan stabil, normateremtő intézményrendszer létrehozásában, illetve megerősítésében, ami a legújabb ismereteink szerint megalapozza a hosszú távú prosperitást. (Itt az erőforrásokhoz való szabad hozzáférést, az átláthatóságot, az ösztönző, "befogadó" intézményeket kell érteni, szemben a "kizsákmányoló" intézményekkel, ahol egy szűkebb csoport jelentős, esetleg kizárólagos fennhatósággal rendelkezik az erőforrások felett. (Minderről részletesen ír Acemoglu és Robinson a "Why nations fail?" című könyvében.) Később, az az állam kiadási szerkezetének elemzésénél még érinteni fogjuk ezt a területet.
Korábban soha nem exportált annyi cseppfolyósított földgázt az Egyesült Államok, mint augusztusban
Az LNG nagy része Európába érkezik.
A kreminnai csata lehet a modern kor Verdunje? Elképesztő dolgokat tártak fel friss felvételek Ukrajnában
Brutális pusztítás, kevesebb mint 200 négyzetkilométernyi területen.
Lerántotta a leplet Ukrajna a titokzatos fegyveréről: kiderült, mire képes a Paljancija
Új robotrepülőgép, nemzetközi porondon.
Politikai botrány Törökországban - Nagyot esett a török részvénypiac
Aggasztó fordulat Törökországban.
Több tízezer katonát toboroznának Európa egyik legerősebb hadseregébe – Terítékre került a sorkötelezettség visszaállítása
Vajon fel lehet tölteni önkéntes alapon a Bundeswehr állományát?
Durva zuhanás a Tesla eladásaiban, de van egy ország, ahol tarol
Európában szenved, Kínában szorongatják, Indiában drága.
Fenntartási jelentés: a KFI projektek láthatatlan aknái az EPTK-ban
Akinek KFI projektje van, nem dőlhet hátra: itt az idő a fenntartási jelentések világával szembenézni.

Fenntartási jelentés a KFI pályázatoknál: így kerüld el az EPTK buktatóit
Akinek KFI projektje van, nem dőlhet hátra: itt az idő a fenntartási jelentések világával szembenézni.

ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

Az ChatGPT is Redditezik - Az AI ugyanonnan tájékozódik, ahonnan mi
Az AI csak rendszerezi és újracsomagolja azt a kollektív zajt, amit mi nap mint nap a netre hordunk, kicsit ijesztő is nézni, milyen forrásokból dolgozik.... The post Az ChatGPT is Redditezik - Az A

Az UniCreditnél is kedvező kamat mellett érhető el az Otthon Start hitel
Szeptember elsejétől az UniCredit Banknál is elérhető a kedvező kamatozású Otthon Start hitel. A bank kamatkedvezménnyel, jóváírással és díjelengedéssel is várja az érdeklődőket. Az Uni
A bitcoinmágnás finnek
Ott voltam, amikor Kína hatodjára is betiltotta a Bitcoint - áll egy, a kriptós közösségben évek óta keringő mémen. Az ország egykor dominálta a bányászatot,... The post A bitcoinmágnás fi

Az osztalék portfólióm - 2025. augusztus
Emelkedett a portfólióm hozama, egyrészt az Altria osztalékemelése, másrészt a nulla hozamú Walgreens kivezetése miatt. Az utóbbi nem éppen az ideális módszer egy portfólió hozamemelésére.
Novo Nordisk - elemzés
Végre találtam egy európai céget, ami kiszámíthatóan fizeti és emeli az osztalékot. A Finvizen keresgéltem kereskedési célpontok után, és ott találtam rá. Megnéztem a számait és a chartj

Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Másfél millióig húzza a legtöbb lakás árát az Otthon Start - Mi lesz ebből?
Elindult az Otthon Start.
Velünk marad az árrésstop, de mit fizetünk érte valójában?
Utánajártunk, vajon mit mutatnak a számok és mi várható a következő hónapokban
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
