A jelenlegi helyzetben a leglogikusabb döntés az, ha elfogadjuk a felajánlott vakcinát. A későbbiek folyamán derül majd ki, hogy melyik vakcina miben jobb és általában véve melyik a legjobb - osztotta meg Boldogkői Zsolt molekuláris biológus a közösségi oldalán.
A koronavírus-járvány miatti lépcsőzetes újraindítással kapcsolatos kérdésekre válaszolt Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szerdán a Facebook-oldalán.
A világon 146 110 536 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 096 693, a gyógyultaké 84 123 195 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint. Miközben a világ fejlettebbik részén haladnak az oltások, és egy sor ország jelenti be a korlátozások fokozatos feloldását, Indiában sosem látott szinten az új fertőzések száma, ez pedig aggodalomra ad okot.
A külföldön oltottakról a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem vezet nyilvántartást, így számukra nem is tudnak védettségi igazolványt kiállítani.
Miután a kínai járványügyi vezető gyengébb hatásosságról beszélt a kínai vakcinák esetén, a múlt héten a magyar hatóságok nem igyekeztek eloszlatni azoknak az aggodalmait, akik már megkapták a kínai oltást, most viszont kiszivárgott egy hír, ami sok százezer magyarnak jelenthet majd megnyugtatást. A Népszava információi szerint ugyanis elindult egy egyetemi reprezentatív kutatás, amely a beadott oltások, köztük a Sinopharm által is kiváltott védelem bizonyosságát igyekszik meghatározni.
A Pfizer vezére, Albert Bourla szerint valószínű, hogy azoknak, akik kaptak koronavírus elleni vakcinát, egy éven belül újabb adag megerősítő dózisra lehet szükségük, aztán pedig évenkénti oltásra – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
Beszélnünk kell a negyedik hullámról, ugyanis egyáltalán nem zárható ki, hogy be fog következni. Most kell beszélni róla, ugyanis az érkezését a jelenlegi folyamatok is nagymértékben meghatározzák. A vírus szezonalitására egyre biztosabb, a globális vakcinációs program pedig aligha éri el addigra a kívánt hatást. Nem mindegy azonban, hogy miként várjuk majd! Így nem tehetünk mást, mint felkészülünk a rosszabb esetben határainkon belül fellángoló járványra, de jobb esetben is egy határon kívül kialakuló hullámra, amelyet hatékonyan kint kell majd tartanunk. De mégis hogyan nézhet ki ez a jövőkép és melyek a fő hatóerők? Ezeket vesszük most sorra.
Egyre többen kapják meg a koronavírus elleni oltást Magyarországon, de sokan nem tudják, hogy mikor alakul ki a védettségük. Ferenci Tamás biostatisztikus, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja segít a Portfolio olvasói számára eligazodni a kérdésben. Ferencit arról is kérdeztük, hogy mekkora lehet a vírus reprodukciós rátája Magyarországon és hányan lehetnek már immunisak. Azt is elmondta, hogy várhatóan a vírus mutálódása lesz a döntő a járvány elleni harc jövőbeli sikerességében.
Egy új brit kutatás szerint a Pfizer vakcinájának egy dózisa olyan immunválaszt vált ki a szervezetből, mintha valaki átesett volna a koronavírus-fertőzésen, emellett olyanoknak is védettséget nyújthat, akik korábban megfertőződtek a vírussal.
Megkezdték a szibériai Vector Institute által gyártott vakcina, az EpiVacCorona tömeges tesztelését – számol be a Reuters híréről a The Guardian.
Június közepéig a teljes felnőtt lakosság beoltására elegendő koronavírus-vakcina érkezhet Magyarországra, így az oltási stratégia minapi felpörgetésével már május második felére be lehetne oltani a 7,8 millió felnőttet, a védettek körének becslése alapján pedig - optimista forgatókönyv mellett - már akár április második felétől is meg lehetne kezdeni a gazdaság fokozatos nyitását – derül ki a Portfolio számításaiból. Rengeteg múlik persze például a harmadik hullám letörésének sikerességén, a magyarok oltási hajlandóságán, illetve azon is, hogy a különféle mutációk mellett a lakosság mekkora körének kell védettnek lennie a biztonságos nyitáshoz. Mindenesetre egyre kevésbé lesz igaz az a kijelentés, hogy az itthon elérhető vakcinák mennyisége szab korlátot az átoltottság növekedésének. A csütörtöki Kormányinfón várhatóan majd megtudunk részleteket a harmadik hullám elleni korlátozások és a nyitási lépések jövőjéről is.
Összesen több mint 114 millió fertőzöttet, közülük 2,53 millió halálos áldozatot tartanak számon a világon a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli adatai szerint.
Kevésbé hatékony lehet elhízottak esetében a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni oltása egy olasz tanulmány szerint, amely kimutatta, hogy mintegy felével kevesebb antitestet termel szervezetük, mint az egészséges embereké.
A Portfolio legfrissebb számításai szerint a koronavírus-járvány miatt leginkább veszélyeztetett bő 3 millió fős kör beoltása április végéig eltart, így leghamarabb akkortól reális a gazdasági nyitás a szélesebb rétegek számára. Ez tehát azt is jelenti, hogy az oltási folyamat a jelenlegi ismereteink szerint valószínűleg nem tud olyan gyorsan haladni, hogy az önmagában képes legyen elfojtani a most drámai ütemmel berobbanó harmadik járványhullámot. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a járványt nagyobb valószínűséggel újabb szigorítással kell megfékezni, mielőtt az oltás hatni kezd.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
