Csehországban minden régióban apadnak a folyók, gyakorlatilag megszűnt az árvízveszély, s már csak néhány helyen van magasabb szintű készültség – jelentette pénteken reggel a közszolgálati rádió.
Hastífusz, hepatitisz A, szalmonella – ezek és még sok más fertőzés is veszélyeztetheti az áradások nyomán a vízzel elöntött területeken élők egészségét. Az árvíz ugyanis rengetegféle szennyező anyagot magával sodor a szeméttől az emberi fekálián át az állattetemekig, és ezekkel együtt számtalan, betegséget okozó baktériumot, vírust, parazitát is. S ha mindez nem lenne elég, az ár levonulását követően akár tömeges szúnyoginvázió is megkeserítheti az érintett településen lakók életét, amennyiben marad a kora őszies idő. A Közép-Európát és ezen belül Magyarországot sújtó áradások miatt az egészségügyi veszélyekre legalább annyira fontos figyelmet fordítani, mint az árvízzel szembeni védekezésre.
Orbán Viktor miniszterelnök az árvízhelyzetről tartott Árvízinfót, amelyen elmondta, csütörtökig kell kitartanunk. A kormányfő kijelentette, Budapesttől délre is vannak feladatok, de itt sem fogja meghaladni az árszint a korábban mért legmagasabb szintet. Bajánál még meg kell emelni a védművet a következő napokban. Felhívta a figyelmet, az apadás időszakában szokott előfordulni gátszakadás, most erre kell nagyon figyelni.
Szerda reggelre elöntötte a rakpartot a víz Budapesten, Kisoroszit elzárta az árhullám több napra, Szentendrén pedig van, ahol már csak a házak kerítésének teteje látszik ki a Dunából. A fővárost fokozatosan éri el a kiugró árhullám, amelyre több mint 10 éve nem volt példa. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság előrejelzése szerint nem lesz második árhullám, de az első elhúzódik. Orbán Viktor ma reggel sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta, hogy jövő hét közepén hagyhatja el az árhullám tetőzése Magyarországot. Karácsony Gergely főpolgármester jelentése szerint Budapestet sikerült 9 méteres magasságig felkészíteni az árvízi tetőzésre. Az árvízhelyzetről szóló pénteki híreket itt találod meg.
Lassú emelkedés várható Budapestnél, majd a szombat esti tetőzést követően lassú apadásnak indul a folyó - jelentette Láng István országos vízügyi főigazgató.
A nyári hőség végével jelentős lehűléssel és rendkívül csapadékos időjárással indult a szeptember Közép-Európában. A múlt hét elején a meteorológiai modellezések már előrejelezték, hogy az óceáni és a mediterrán térségben tapasztalható rendhagyó légköri jelenségek jelentős áradásokat is okozhatnak Európában. A tartós esőzés rekordközeli árvízhelyzethez vezetett Közép-Európában, ahol már több emberéletet is követelt az árhullám. A Budapesten várhatóan szombaton tetőző árvíz az előrejelzések szerint megközelítheti a fővárosban az eddigi legmagasabb vízállást eredményező, 2013-as dunai áradást is. Megnéztük, a szakemberek szerint milyen meteorológiai folyamatok vezettek a jelenlegi árhullámhoz, valamint, hogy az elmúlt évtizedek tendenciáit elnézve mi várhat Európára az árvizek szempontjából. A globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbá váló extrém időjárás világszerte egyre több helyen vezet természeti katasztrófákhoz, és a szakemberek szerint a jövőben egyre nagyobb kihívás elé állítják majd az ennek kitett régiókban élőket.
Mindenütt megfeszített munka folyik a Duna mentén, a Szigetközben már az árvízi jelenségeket figyelik a vízügyes szakemberek, a Dunakanyarban pedig gyakorlatilag befejezik a homokzsákos erősítéseket - mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője.
Két árvízvédelmi kapu is védi az Országházat - mondta Horváth Gábor, az Országgyűlés Hivatala gépész művezetője az Országház épületének hivatalos Instagram oldalán közzétett videóban.
A Magyar Posta minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a küldemények megérkezzenek az árvíz sújtotta területekre is – írja közleményében a Posta.
Budapesten 88 km a fővédvonal, ennek a három legkritikusabb helyszíne a Margit-sziget, a Római-part, valamint az újpesti Duna-part néhány pontja írja az Index. A Margit-szigeten a legmagasabb előre jelzett vízálláshoz képest nekünk 20-30 centiméterrel magasabban kell védekeznünk, úgyhogy 9, 9,2 méterig kiépültünk
Egy évtizede nem látott árvíz pusztít Magyarországon, az utóbbi időszakban tapasztalt heves viharok után a biztosítók lakásbiztosítási kártérítési kötelezettsége már most meghaladhatja a tízmilliárd forintot, és ebben még nincsenek benne az árvíz okozta károk. Kérdés persze, hogy az árterületen lévő ingatlanok helyreállítási költségeire honnan lesz pénz, ugyanis a biztosítóknak legtöbb esetben ezekre nincs kárfizetési kötelezettségük. Megkérdeztük a Magyar Biztosítók Szövetségét, milyen esetben fizet a biztosító, kinek jár kártérítés, és mire kell odafigyelni árvíz idején. Emellett megnéztük a nemzetközi adatokat is, mekkora emelkedést mutatnak globálisan az árvízkárok.
Az árvízi védekezés miatt lezárták a Pók utcát, emiatt terelik a 106-os autóbuszjáratot, holnaptól a metró nem áll meg a Batthyány téren - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csütörtökön.
Tetőzésközeli szinten van a Duna vízszintje Nagybajcsnál; vonul lefelé az árhullám az országban, minden érintett területen folyik a védekezés - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) csütörtökön az MTI-vel.
Szentendre nagy részét mobilgát védi az ártól, néhány mélyebben fekvő területen azonban súlyos a helyzet, az Időkép videót tett közzé arról, hogy milyen állapotok uralkodnak ezeken a részeken.
A százezreket megmozgató márciusi lakásbiztosítási kampány ellenére az első félévben mindössze 13 ezerrel nőtt a lakásbiztosítások száma Magyarországon. A rendkívüli időjárási események idején azonban megugrik a biztosításkötések száma, így van ez a mostani árvíz idején is. Noha az ártéri ingatlanokra jellemzően nem köthető biztosítás, a biztosítók így is több milliárdos kártérítésre készülhetnek.
A pusztító Boris ciklon kialakulásáért az idei nyári hőhullámok és rekordmeleg tengervíz a felelős, és jöhetnek még meglepetések, az északi hideg légtömegek és a meleg tenger randevújából hasonló légörvények bármikor keletkezhetnek – írja Facebook-posztjában Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa, amit a Hungaromet osztott meg.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!