Elveszítette stabilitását az atlanti-óceáni áramlatrendszer, összeomlásának korai jelei mutatkoznak egy új kutatás szerint. Ha ez megtörténik, annak világszerte pusztító következményei lehetnek, de elsősorban az európai klímára lehet súlyos hatással.
Az idén mért eddigi legsúlyosabb jégolvadás zajlik Grönlandon az északi-sarkvidéki hőmérséklet emelkedése nyomán: mindössze egyetlen nap alatt annyi jég olvadt el a szigeten, amennyi öt centiméter vízzel borítaná be egész Florida államot.
A szélsőséges időjárási viszonyokról, így a kínai és a németországi áradásokról kezdett tanácskozást az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete(IPCC) hétfőn. A felszólalók az elmúlt napok tragédiáit felidézve felszólították a nemzetközi közösséget, hogy az események tükrében haladéktalanul és egységesen lépjen fel a klímaváltozás ellen.
Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna. Az összes megtermelt élelmiszer körülbelül 40 százaléka megy kárba a korábban becsült 33 százalékkal szemben - olvasható a Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentésben, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Tesco rendelt meg.
Károkat és közlekedési fennakadásokat okoz Németország több térségében a hosszan tartó heves esőzés, amelyre másfél évtizede nem volt példa a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió szerdai összeállítása szerint.
Valószínűleg a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is - írta Kis Anna meteorológus kedden közzétett cikkében.
Bár már épp boldogok vagyunk, hogy lassan magunk mögött hagyhatjuk a pandémiát és visszatérhetünk a normális életünkhöz, mielőtt azonban teljesen elfelejtenénk, nagyon fontos, hogy elgondolkodjunk a járvány tanulságain. Lehetséges, hogy a pandémia az (egyik) utolsó vészharangkondítás volt, hogy az életmódunk fenntarthatatlan, és magunk alatt vágjuk a fát. A járvány és a vele járó gazdasági válság azt üzeni, hogy a civilizációnk fennmaradása komoly veszélyben van. Ugyan a koronaválság a második világháború óta a legnagyobb gazdasági válságot okozta, eddig a hivatalos adatok szerint legalább 3 millió életet követelt és nagyságrendekkel több ember testi és mentális egészségét nyomorította meg hosszú távon – mégis sok szempontból „szerencsénk” volt a SARS-CoV-2 vírussal. Egy nagyon fertőzőképes és sokszor sunyin, tünet nélküli állapotban, tehát észrevétlenül fertőző kórokozóról van szó, viszont más történelmi járványokhoz képest relatív alacsony a halálozási aránya, valamint soha nem fejlesztettek még ki egy járványra ilyen gyorsan több oltást is. Mivel évente már 4-5 új járvány jelenik meg az emberiségben, csak idő kérdése, hogy egy olyan kórokozó üsse fel a fejét, amelynek a fertőzőképessége vetekszik a SARS-CoV-2-ével, de kombinálja pl. az Ebola halálozási arányát vagy a HIV oltás fejlesztési nehézségeit.
Az évszázad végére 2,4 Celsius-fokkal fog melegedni a Föld a legújabb becslések szerint, ha minden tervezett klímavédelmi intézkedés megtörténik. Ez jóval magasabb érték, mint a kitűzött 1,5 Celsius-fokos emelkedés.
A klímaváltozás, illetve a magzati korban történő magas hőmérsékletnek való kitettség hatására az átlagos születési súly csökkenése és az alacsony születési súlyú újszülöttek arányának emelkedése várható a 21. század közepére - hangzott el a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HUPCC) Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferenciáján.
A hazai bankok még nincsenek felkészülve a fenntarthatósági kockázatok kezelésére, az MNB ma közzétett zöld ajánlása azonban segít nekik, hogy felkészüljenek a zöld területen várható új nemzetközi és hazai szabályozási változásokra – mondta az MNB mai online konferenciáján Kandrács Csaba alelnök. A bankok vezetőinek kellő ismerettel és felelősséggel kell rendelkezniük a zöld kockázatok területén, és a vállalatirányítás átalakítása mellett külön, a vezető testület alá rendelt szervezeti funkcióval kell rendelkezniük a bankoknak. A kockázatokat többek között érzékenység- és forgatókönyvelemzés, illetve stressztesztelés elvégzésén keresztül kell értékelniük.
Alaposan meg fog ugrani azoknak az éjszakáknak a száma a magyar városokban, amikor a hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá. Budapest legsűrűbben beépített részein a trópusi éjszakák éves száma a 60-at is meghaladhatja a 21. század végéhez közeledve, ezeken a területeken nyáron már most is több mint 5 fokkal melegebb van, mint a városkörnyéki területeken - derült ki a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HUPCC) Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferenciáján.
A Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) alelnöke és klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána azt mondta az első országos interdiszciplináris éghajlatváltozási tudományos konferencia sajtótájékoztatóján, hogy sürgősen és gyökeresen változtatnunk kell a természethez fűződő "viszonyunkon". A HuPCC által szervezett négynapos rendezvényen több mint háromszáz szakértő vesz részt, melynek célja, hogy összefogja az éghajlatváltozással foglalkozó magyar tudományos életet.
A Nyugat és Kína közötti rivalizálás fokozódása várható a következő húsz évben, amelyet a katonai erőviszonyok változása, a demográfia, a technológiai verseny és a "kormányzati modellek közötti, egyre erősödő megosztottság" is táplál - hangsúlyozta friss jelentésében az amerikai hírszerző szolgálatokat összefogó Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC).
Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.
A beton, illetve ennek a kötőanyagaként használt cement az éghajlatváltozás egyik nagy "bűnöse". A cementgyártás a globális széndioxid-kibocsátás 7%-át tette ki 2018-ban, és ez az arányszám nem látszik csökkenni a következő évtizedekben sem, hiszen továbbra is a beton a Föld egyik leggyakrabban használt erőforrása. Éppen emiatt vált szükségessé az a technológia, amely megakadályozza, hogy nagy mennyiségű szén-dioxid kerüljön a beton öntése során a légkörbe - szerepel a World Economic Forum cikkében.
Noha az ingatlanpiacon az elemzők mostanában elsősorban a világjárvány hatásaira koncentrálnak, a hosszú távú ingatlanpiaci tendenciákat egy másik tényező, a klímaváltozás is erősen befolyásolja. Az éghajlatváltozás okozta problémák mértékét ma még nehéz pontosan megbecsülni, de az biztos, hogy a mindennapi életünk mellett az ingatlanjaink érétkére is hatással lesz. Hogy mely területek vannak leginkább veszélyben és mi lehet a megoldás, arról a Colliers megszólalása alapján a Property Forum tett közzé információkat.
A világ vezető vállalatai számára a klímakatasztrófa elkerülése az egyik legfontosabb cél, mivel ez egyszerre veszélyezteti az ökoszisztémát és a jelenlegi gazdasági és társadalmi stabilitást. A KPMG legfrisseb nemzetközi tanulmánya, a Towards Net Zero rámutatott, hogy amíg a világ 250 legerősebb gazdasági vállalkozásának már közel fele bejelentette, hogy 2050-ig vagy azt megelőzően klímasemleges lesz, az odáig vezető út még rettentően bizonytalan. Mindez a COVID-19 világjárványnál is jelentősebb pénzügyi kockázatokat rejt magában minden vállalkozás számára. A KPMG IMPACT fenntarthatósági szakértői szerint a célok vállalati szintű lebontására, az intézkedések pontosabb és mérhető meghatározására, és ezek hitelt érdemlő, nemzetközi standardokon alapuló, folyamatos bemutatására lenne szükség - írja elemzésében Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásaiért felelős szenior menedzsere.