A Marson is hálálkodnak majd érte – Az űrben végzett növénykísérletek csak az egyik izgalmas topik a siófoki agrárcsúcson
Gazdaság

A Marson is hálálkodnak majd érte – Az űrben végzett növénykísérletek csak az egyik izgalmas topik a siófoki agrárcsúcson

Portfolio
Az űrben végzett növénykutatások messze túlmutatnak az egyszerű termesztési kísérleteken, és hosszú távú hatásaik lehetnek a mezőgazdaságra, egészségünkre és a klímaváltozás kezelésére is – mutatott rá a Portfolio-nak Helyes Lajos, az MTA kertészet- és élelmiszertudományi bizottságának elnöke. A professzor, aki a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencia egyik meghívott vendége is egyben, a témával kapcsolatban még számos izgalmas aspektust emelt ki, és azt is elárulta, hogy Kapu Tibor vonatkozó erőfeszítései milyen kézzelfogható hozadékkal járhatnak.

A növénykutatás az űrben sokkal többet jelent egyszerű termesztési kísérleteknél; olyan alapkutatásról beszélünk ugyanis, amelynek hosszú távú hatásai lehetnek nemcsak a mezőgazdaságra, hanem az egészségünkre és a klímaváltozás kezelésére is. Helyes Lajos, az MTA kertészet- és élelmiszertudományi bizottságának elnöke szerint ezek a kísérletek olyan ismereteket adhatnak, amelyeknek akár évtizedekkel később derül ki a gyakorlati haszna.

A szakember elsősorban azokkal az antioxidáns hatású fitonutriensekkel (vitaminok, karotinoidok, polifenolok, stb.) foglalkozik, amelyek a szabad gyököket semlegesítik, ami az egészségmegőrzés egyik alapja. Mint kifejtette, ma már tudjuk, hogy a korábban gondoltnál sokkal kevésbé genetikailag meghatározott, hogy meddig élünk és maradunk egészségesek. Amerikai orvos-kutatók szerint egészségünket 43%-ban az életmódunk-táplálkozásunk, 19%-ban környezetünk, 27%-ban pedig öröklött tulajdonságaink, határozzák meg. A fennmaradó 11% az egészségügyi viszonyok függvénye (WHO, 2018). A növényi táplálkozás egészségünkre való pozitív hatását egypetéjű ikreken végzett amerikai kutatások is igazolták.

Nem mai történet

A NASA és más űrügynökségek már évtizedek óta foglalkoznak űrkertészettel, így az, hogy a nemrég a Nemzetközi Űrállomáson missziót teljesítő Kapu Tibor is „erre adta a fejét”, egyáltalán nem kuriózum. A magyar űrkutató már mintegy 25-30 vizsgálatot végzett, amelyeknek óriási jelentősége lehet a jövő termesztési technológiáinak alakításában, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Helyes Lajos ennek kapcsán megjegyezte, hogy a talaj nélküli termesztés koncepciója egyáltalán nem új keletű. A humusz-elmélet, miszerint a növénynek feltétlenül talajra van szüksége a növekedéshez, már 350 évvel ezelőtt megdőlt. Egy londoni orvos évszázadokkal ezelőtt mentát nevelt tápoldat-kultúrában, míg a NASA évtizedekkel ezelőtt elindította a "holdbéli kert" nevű projektjét, amely azt célozta, hogy a Földön megszokottnál hatékonyabban lehessen növényeket termeszteni.

budateteny06
Helyes Lajos, az MTA kertészet- és élelmiszertudományi bizottságának elnöke

Van hova fejlődni

A talaj nélküli termesztésekben sokkal jobban szabályozható a növények életfolyamata, mert pontosan azt adom oda, ami kell neki, annyi megvilágítást kap, amennyi szükséges,

magyarázta a szakember. Ezzel a szigorúan kontrollálható rendszerrel áll szemben a hagyományos talajművelés, ahol a tápanyagok eloszlása, felvétele bizonytalanabb.

Hollandia példája jól mutatja a talaj nélküli termesztés potenciálját. A Dunántúl méretű országban kb. 11.000 hektáron üvegházban folyik ez a típusú mezőgazdasági tevékenység, (összehasonlításképpen Magyarországon mindössze 200 ilyen hektár van), és ezzel Hollandia a világ harmadik legnagyobb dísznövény- és zöldségexportőre. Ez a technológia különösen fontos lehet a klímaváltozás okozta kihívások kezelésében, ami idehaza is egyre akutabb kérdés, és ennek kapcsán elég az utóbbi időszak aszályai által okozott drámai károkat felidézni.

Jó kis útravaló

Elon Musk az évtized vége körülre tervezi az első emberes Mars-missziót, ahol egy út nagyjából fél évet vesz igénybe. Az ott tartózkodással és a visszaúttal együtt azonban már 2,5-3 éves időtávban kell gondolkodniuk az expedíció tervezőinek, akik számára

ezért kulcsfontosságúak az űrben végzett növénykísérletek különösen fontosak lehetnek az űrhajósok hosszú távú ellátása szempontjából.

Helyes Lajos szerint elsősorban a levélzöldségek (saláta, spenót, mikrozöldek) termesztése lehet sikeres az űrállomáson. Ezek nemcsak friss táplálékot biztosítanak, hanem élelmi rostot is, ami nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra fenntartásához. Ennek megfelelően mikrobiom kutatások is zajlanak az űrben, hiszen a bélflóra állapota alapvető fontosságú egészségünk megőrzése szempontjából.

Az űrben végzett növénykísérletek eredményei tehát nemcsak a jelenlegi űrhajósok ellátását segíthetik, hanem a jövőbeli Mars-expedíciók sikerét is megalapozhatják.

A talaj nélküli termesztési technológiák fejlődése pedig a Földön is hozzájárulhat a növekvő népesség élelmezési problémáinak megoldásához és a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ez is érdekelhet