Lépett a CBA is: a lánc több üzletében mennyiségi korlátozást vezettek be
A Lild, a Tesco és a Spar az összes üzletére vonatkozóan korlátozza az árstopos termékek vásárlási mennyiségét. Most egyes CBA-k is mennyiségi korlátozást vezetnek be.
A Lild, a Tesco és a Spar az összes üzletére vonatkozóan korlátozza az árstopos termékek vásárlási mennyiségét. Most egyes CBA-k is mennyiségi korlátozást vezetnek be.
Úgy tűnik, hogy a Tesco még erőteljesebben korlátozza a vásárlást, mint a többi multinacionális vállalat. A Lidl és a Spar ugyanis nem tiltja, hogy egy vásárló még aznap újra visszajöjjön, a Tesco viszont napi limitet vezetett be. Ez is mutatja, hogy a multik a kisboltosok feltételezett rohama miatt vezetik be a mennyiségi korlátozást, hogy elkerüljék a készlethiányt.
Az egyszerre megvásárolható termékek mennyiségének maximalizálását a vállalat a vásárlói érdekében hozta meg azzal a céllal, hogy folyamatosan biztosítsa az áruellátást, elkerülve az egyéb kereskedői felvásárlás lehetőségét - közölte a Lidl a Pénzcentrum megkeresésére.
A koronavírus-járvány első hullámában látott felvásárlási láz időszakából ismert mennyiségi korlátozás lép életbe számos kiskereskedelmi láncnál az élelmiszerár-stoppal érintett termékekre vonatkozóan.
Február elsejétől május elsejéig az ország minden részében vizsgálják az élelmiszerárstop betartását a megyei és fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi munkatársai - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A ma induló helyszíni ellenőrzések a tavaly október közepi szinten maximált árra, az érintett termékek mennyiségére és az élelmiszerárstopról szóló tájékoztatásra is kiterjednek. A mulasztókra kötelezően legalább 50 ezer forintos bírságot szabnak ki, ismételt jogsértés esetén a kereskedő tevékenységét minimum egy napig korlátozhatják.
A Lidl bevezette a mennyiségi korlátozást az árstopos termékekre. A Pénzcentrum kérdésére az Aldi közölte, hogy ők is mérlegelik az intézkedést, a Spar nem tervezi ezt egyelőre. Ha viszont szükséges lesz, akkor ők is lépnek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette az árstoppal érintett hét alapvető élelmiszer tavaly októberi átlagárát.
Néhány hete még beláthatatlan következményekről beszéltek a kiskereskedelmi szektor szereplői a februártól alkalmazandó árstop miatt. Ma már néhány következmény látszik. Ugyanis egyre több kisbolt beszerzési ára emelkedik az október 15-i kiskereskedelmi árszintjük fölé. A multinacionális vállalatok árai viszont számos esetben alacsonyabbak lesznek, mint azok a beszerzési árak, amiket a kisboltok képesek kialkudni a beszállítóktól. Ezért számos kisbolt utolsó utáni lehetőségként igyekezhet megoldani a beszerzését a nagykereskedő helyett a diszkontokban vagy a szupermarketekben, hogy ne legyen súlyos vesztesége, ugyanis a nagy láncoknál a fogyasztói ár is alacsonyabb. Ez azonban az árukészletek megcsappanásához vezethet a multiknál. A Portfolio információi szerint a Lidl után ezért több vállalat gondolkodik mennyiségi korlátozás bevezetésén. Az árstop tehát olyan kényszerhelyezeteket hozhat, amire kevesen gondoltak a bevezetésnél.
Futótűzként ment körbe a Pénzcentrum szombati híre, hogy a kormányzati árstopra a Lidl az ármaximált termékekből mennyiségi korlátozással reagál. Ráadásul mindezt tetézi azzal, hogy a hatóságilag maximalizált árnál is jóval olcsóbban kívánja ezeket a termékeket kínálni. Tekintve, hogy nem egy jótékonysági szervezetről beszélünk, joggal merül fel a kérdés, hogy mi ütött a Lidl marketingeseibe, hogy ilyen, elsőre hajmeresztőnek tűnő akciót hirdetnek? Azonban, ha jobban a dolgok mögé nézünk, akkor kiderül, hogy húzásuk a maga nemében, ha nem is zseniális, de mindenképpen tudományosan megalapozott. A Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának oktatói a Portfolio-nak küldött írásukban a kiskerlánc lépésére adnak magyarázatot, és felteszik a kérdést: készlethiánytól fél-e a Lidl vagy épp versenyelőnyt kovácsol magának, a vállalat marketingesei „megtrollkodták” a hatósági árszabályozást?
Arra kéri vásárlóit egy pécsi üzlet, hogy a ráfizetésük miatt ne vegyenek a hatósági áras termékekből - szúrta ki a Szabad Pécs oldalán a Telex. A tulajdonos szerint ő csak az igazságot írta le és reméli, ebből nem származhat semmiféle gondja. Arra a kérdésre, hogy mit szóltak a vevők ehhez azt mondta, hogy főleg törzsvásárlói vannak, akik egyetértettek vele.
Februárban kapják meg a gyereket nevelő családok a tavalyi jövedelemadójukat az átlagbér szintjéig, folyósítják az első 13. havi nyugdíjat, kapják meg az emelt minimálbért és szakmunkás minimálbért az érintettek, az szja-mentes bérüket a 25 év alattiak és életbe lép az élelmiszerárstop is - sorolta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebook-oldalára szombaton feltöltött videóban.
Az élelmiszerárstop hatálya alá tartozó tartós élelmiszerekre vonatkozóan mennyiségi korlátozást vezet be februártól a Lidl Magyarország – szúrta ki laptársunk, a Pénzcentrum.
Már csak néhány nap, és kezdődik a 3 hónapig tartó árstop a boltokban. Könnyen lehet, hogy a kereskedők az érintett termékek esetében a legolcsóbbat fogják csak árulni – hogy elkerüljék a veszteséget –, ugyanis csak a korábbi mennyiség biztosítására kötelezik őket, a korábbi márkák árusítására nem.
A bizonyos alapvető élelmiszerek esetében február elsején életbe lépő élelmiszerár-stopról az érintett üzletek kötelesek tájékoztatni a vásárlókat, meghatározott plakátokkal, meghatározott helyen - derül ki a szerdai közlönyből. A boltoknak 3 munkanapjuk maradt arra, hogy a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által közzétett arculati kézikönyv alapján elkészítsék a tájékoztatókat. Ha nem tesznek így, pénzbírság, vagy akár bezárás is lehet a büntetés.
A február elsején életbe lépő élelmiszerárstopról a vásárlókat információs táblákon is tájékoztatnia kell a boltoknak - az erről szóló rendelet, a használandó logó és arculat hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint az egyes alapvető élelmiszerekre kiterjedő hazai ármaximálás a február–április havi inflációt várhatóan 0,2-0,4 százalékponttal mérsékli. Ez valamelyest kisebb mértékű csökkenés, mint amit Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója vár a lépéstől.
Átmeneti hiány alakulhat ki baromfihúsból. A Baromfi Terméktanács elnöke azt mondta az RTL Híradónak, 15-20%-kal zuhanhat a termelés, ha a kereskedők nem fizetnek többet a csirkéért.
Egyes élelmiszerek árának a befagyasztásáról döntött a kormány. Ilyenre még nem volt példa az elmúlt 30 évben, amióta piacgazdaság működik. Braunmüller Lajos és Hornyák József, a Portfolio elemzői mondják el, hogy mi várható az árstop miatt. Mire számíthatnak a termelők, a beszállítók, a láncok? Ki járhat jól és ki veszíthet? Mennyire segít visszaszorítani az inflációt? Ezekről is beszélünk a podcastban.
Az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, az alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A mostani döntés a külföldi hasonló intézkedésekhez képest jobban védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, ahogy az import áruk mennyiségének növekedése sem.
A kiskereskedők kénytelenek lesznek lenyelni az élelmiszer-árstop okozta veszteséget, és nem valószínű, hogy továbbhárítják azt a beszállítóikra – nyilatkozta Nagy Márton a Portfolio-nak, aki szerint nem valószínű az sem, hogy a három hónapig tartó helyzet kedvéért meglévő szerződéseket rúgjanak fel. A miniszterelnöki főtanácsadó ugyanakkor elismerte: az már reálisabb, hogy az áruházak más termékek árát emelik, bár erre korlátozott lehetőségük van. A legnagyobb hazai baromfiipari szereplő, a Master Good szerint is a kiskereskedőkön csattan az ostor a csirkehús esetében, hiszen a madárinfluenza és a megnövekedett termelési költségek miatt az áruházak nem találnak olcsóbb csirkét más országokban sem. A nagy termelői és feldolgozói szövetségek egyelőre a jogszabály megjelenését várják álláspontjuk kialakításához.
Készek a gazdasági válaszlépésekre a büntetővámok miatt.
Három szabályozóhatóság vizsgálja a terveket.
Az orosz-ukrán háború miatt átalakul a szervezet.
Elképesztő, mit tud az új modell.
Újabb csapásokat mértek a palesztin területekre.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
