Gazdaság
Itt a magyarázat a KSH-tól a foglalkoztatás-bővülési rejtélyre
A lakossági megkérdezésen alapuló, az uniós statisztikai előírásoknak megfelelően végrehajtott Munkaerő-felmérés (MEF) szerinti foglalkoztatottak száma 2012-ben éves átlagban 3878 ezer fő volt, 66 ezerrel több, mint egy évvel korában, derül ki a KSH friss összefoglaló jelentéséből. A 15-64 évesekre számított foglalkoztatási ráta 57,2%, ezen belül a férfiaké 62,5%, a nőké 52,1% volt. A KSH megállapítja: a létszámváltozás trendje 2010 óta növekvő irányú, és 2012. IV. negyedévére a foglalkoztatás a válság előtti szintre emelkedett.
Arra a kérdésre, hogy hol jelent meg a többletfoglalkoztatás, egy elég ellentmondásos képet kapunk. Egyrészt az egyéni vállalkozók, illetve a segítő családtagjaik száma 2012-ben 5,6%-kal 305,1 ezerre csökkent, az alkalmazottak száma (amely a foglalkoztatás döntő többségét adja) 72 ezerrel emelkedett. Szervezeti méret szempontjából az alkalmazotti létszám növekedését az utóbbi években a kétpólusúság jellemezte, egyrészt a legkisebb, maximum 4 főt foglalkoztató, másfelől a 300 fős és nagyobb méretűekre koncentrálódott, míg a kis- és középvállalkozások foglalkoztatási súlya mérséklődött.
Megmagyarázza a KSH az eltérést
A jelentés összegzi a KSH másik statisztikájában megjelenő adatokat, amelyek viszont épp ellenkezőleg, a létszám csökkenését mutatják. Ez az intézményi statisztika, ami a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat fedi le. Ez a statisztika a teljes nemzetgazdaságban a létszám 20 ezer fős csökkenését mutatja 2012-re. A különös eltérésre már többen, mi is kerestük a választ. Azt találtuk, hogy magyarázó lehet a közfoglalkoztatás, de nem egészen. A KSH most összeszedte, mi okozhatja az eltéréseket.
Eszerint "a tendenciák értelmezésénél azon túl, hogy mindkét adat reprezentatív felvételből származik, és így - akár eltérő előjelű - mintavételi hibával is számolni kell, a következőkre kell figyelemmel lenni":
- A közfoglalkoztatásba bevontak köre 2012-ben jelentősen bővült. Ezt a MEF részben az ún. recall error (emlékezési hiba) miatt, részben azért, mert kisebb volumenű közfoglalkoztatás a költségvetési szférán kívül is megvalósult, az intézményi statisztikánál némileg nagyobbnak jelzi.
- A MEF-ben számba vett foglalkoztatottak közül 2012-ben az egy évvel korábbinál 18 ezerrel többen jelöltek meg Magyarországon kívüli munkahelyet. Ez a növekmény az intézményi statisztikában értelemszerűen nem, vagy éppen csökkenésként jelentkezik. Azoknak a külföldi állampolgároknak a száma viszont, akik magyarországi munkáltatónál dolgoztak, vagyis az intézményi statisztikában is szerepelhetnek, néhány ezer fővel csökkent.
- A gyermekek utáni adókedvezmény igénybevételi lehetősége és az alacsonyabb adókulcs, párosulva a tb-jogosultság fokozottabb ellenőrzésével, némi kifehéredést eredményezett, elsősorban a kisméretű szervezeti körben. Ehhez szorosan hozzátartozik az is, hogy a válság elhúzódó következményei némi új, - de nem feltétlenül a munkaerőpiac stabil szegmensét megcélzó - pótlólagos munkaerő-piaci kínálatot eredményezett. A mikrovállalkozásoknál bekövetkezett létszámnövekedés, mely eleve csak a MEF-foglalkoztatotti létszámában tükröződik, így az átlagosnál dinamikusabb volt. (Ennek közvetett bizonyítéka, hogy a nem támogatott módon foglalkoztatottak létszámnövekedése a 10 fő alatti szervezetek körében másfélszerese volt az ennél nagyobbakra jellemzőnek.)
Tehát arról van szó, hogy egyrészt több közfoglalkoztatottat mutat a munkaerő-felmérés, mint az intézményi statisztika - és hivatalosan csak az intézményi statisztikából nyerhettünk eddig közfoglalkoztatási létszámot. Másrészt bizonyos külföldön dolgozókat bemér a munkaerő-felmérés, így ők is beleszámítanak a hazai foglalkoztatotti létszámba, harmadrészt pedig jelentkezett valamennyi fehéredés, aminek lehetséges hatására mi is utaltunk korábban.
33%-kal több külföldön dolgozó
A külföldön dolgozókról megtudjuk még, hogy 2012-ben a munkaerő-felmérésben 82,3 ezren jelöltek meg határon kívüli munkavégzési helyet. Ez a felmérés egyébként csak azokat veszi figyelembe, akiket magyarországi háztartáshoz tagjaként azonosítanak. Ez tehát jelenthet ingázókat vagy rövid időre vagy nem túl régen külföldön munkát vállalókat is.
Ebből is következik, hogy ez a felmérés a külföldön dolgozók teljes számának felmérésére nem alkalmas, de alkalmas bizonyos változások jelzésére. Így például az, hogy az utóbbi évben 33%-kal nőtt a szoros magyarországi kötődésüket megtartó külföldön munkát vállalók száma jelzi, hogy a háztartások egyre rugalmasabban reagálnak a munkaerő-piaci változásra és a nyitott európai munkaerő-piaci lehetőségekre.
