Megmutatjuk, miért tragédia a kivándorlás Magyarországnak

Pont az megy el, akinek a legkevésbé kellene

Azt tudjuk a múlt hét óta, hogy mintegy 600 ezer magyar él jelenleg külföldön az Európai Unióban, most igyekszünk a kivándorlás demográfiai hátterét megvizsgálni. Ehhez sok ország esetében rendelkezünk hivatalos statisztikával az életkor, illetve a nemek közti eloszlásról.

Elöljáróban annyit, hogy a fiatalok körében ugyan a legjelentősebb a kivándorlás, de túlzásnak tűnik az idén tavasszal megjelent adat, mely szerint mostanra minden hatodik magyar gyermek külföldön születik. Márciusban a Fővárosi Kormányhivatal adott ki azzal kapcsolatban statisztikát, hogy 2010 óta 78 ezer magyar gyermek született külföldön, vagy legalábbis ennyi esetben kértek anyakönyvezést. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi években átlagosan havonta ezer esetben kértek magyar anyakönyvezést, miközben itthon évi 93 ezer, havonta 7-8 ezer gyermek születik. Az általunk megismert adatok alapján azonban nem túl valószínű, hogy évi 12 ezer magyar gyermek szülessen Európában, valószínűbb, hogy a fenti számba mindent beleszámoltak, azt is, aki évtizedekkel ezelőtt egyszer kivándorolt, majd a külföldön született gyermekét akarja itthon anyakönyveztetni az állampolgárság miatt. De hány gyerekkel is lett szegényebb Magyarország a legutóbbi évek kivándorlásának eredményeképp?

Azt már a múlt héten láthattuk, hogy a magyarok egyik legfontosabb fogadó országa Németország, ezért jórészt a német példán keresztül próbáljuk bemutatni a kivándorlás hátterét. Ráadásul a német statisztikai hivatal (Destat) elég részletes adatokkal rendelkezik, így alaposan elemezhető a kérdés. Az adatok szerint 114 ezer olyan férfi és 78 ezer nő él jelenleg Németországban, akik Magyarországon születtek. Közülük nagyjából minden második (95 ezer fő) hivatalosan egyedülálló, 64 ezren pedig házasok.

A Destat adataiból az is kiderül, hogy a legtöbb magyar Bajoroszágban él, ott majdnem 70 ezret mér a hivatalos statisztika. Mellette Baden-Württenbergben mondható jelentősnek a magyar populáció, ott majdnem 48 ezren élnek. A harmadik helyre pedig Nordhein-Westfalen került a tartományok rangsorában, ott is több mint 20 ezer magyart regisztráltak.

A magyar szempontból különösen kiábrándító adat az, hogy a majdnem 200 ezer németországi magyar átlagéletkora 36,3 év, az ottani magyar populáció fele 25-45 év között van, ami például a gyermekvállalás szempontjából a legtermékenyebb kornak felel meg.

Egy hagyományos korfán ábrázolva ez így néz ki:

Érdemes összehasonlításként mellé tenni a hasonló korfát Magyarország esetében:

Látszik, hogy a Németországban élők összetétele mennyire eltolódott a fiatalok irányába. Ebben persze szerepe van annak is, hogy az uniós csatlakozást követően hét évig még bizonyos korlátozások voltak érvényben, csak 2011 májusa óta lehet korlátlanul munkát vállalni az országban. De az magyar szempontból mindenképpen tragikus, hogy éppen a legfiatalabb, legtermelékenyebb korosztály vándorolt ki. Sokat elárul a magyarok kivándorlásáról, hogy

a 192 ezer németországi magyarból 6300-an már ott születtek, közülük majdnem 4400-an az utóbbi hat évben.

Hogy ne csak a német példára hagyatkozzunk, az Ausztriában élő magyar populáció összetétele is hasonló:

Nyugati szomszédunknál több mint 70 ezer magyar él a hivatalos adatok szerint, ezzel Nagy-Britannia és Németország után a harmadik legnagyobb magyar populációról beszélhetünk. Ennek a 70 ezer embernek a 40 százaléka 30-44 év közötti, további 23,5 százalék pedig 15-29 éves, vagyis összességében az ottani magyarok majdnem kétharmada 15-44 éves.

Persze lehet találni ellenpéldát is, Svédországban például jelentős különbség van az ottani magyar populáció összetételében.

A majdnem 17 ezres svédországi magyar populáción belül is a 35-44 évesek vannak a legtöbben, de ez arányaiban kisebb, mint Németország vagy Ausztria esetében. Ennek valószínűleg egyedi okai vannak, Svédországba valószínűleg nem az EU-csatlakozásunk után vándoroltak el elsősorban a magyarok, hanem a korábbi évtizedekben volt jellemző úticél. A korcsoportok szerint akár 56-os kivándoroltak is lehetnek az ottani magyarok között, jelentős ugyanis a 65-84 éves populáció.

Csillapodik a kivándorlás, jön a természetes növekedés

Az utóbbi években egyébként egyre több jel mutat arra, hogy csillapodik a kivándorlási hullám, ezt szintén a német példán keresztül lehet bemutatni. Az első alkalommal Németországban regisztrált magyarok és a magyar szülőktől született gyermekek száma az alábbiak szerint alakult:

Vagyis a német munkaerőpiac 2011-es megnyitása után hamar felfutott 40 ezerre az első alkalommal regisztrált magyar bevándorlók száma, majd onnan lassan kezdett csökkenni. Ezzel párhuzamosan viszont egyre több magyar gyermek születik az országban, 2012 óta ez a szám megnégyszereződött, így tavaly már 1600 felett volt.

A bevándorlás 2016-ban egy év alatt majdnem 10 ezer fővel hizlalta a németországi magyarok számát, hiszen közel 35 ezren léptek be az országba újonnan, miközben közel 23 ezer magyar elköltözött. Ez egyben azt is jelenti, hogy viszonylag gyorsan cserélődik az ottani magyar populáció a statisztika szerint. Mindezeken felül egy év alatt a természetes gyarapodás mintegy 1300 fő volt. Ez szintén jól jelzi a kivándorolt magyar népesség összetételét, hiszen ezzel párhuzamosan itthon negatív a tendencia, vagyis évről évre fogy a népesség.

Egyébként a németországi magyarok természetes növekedése is azt támasztja alá, hogy demográfiai szempontból a legtragikusabb a kivándorlás, hiszen azok mennek el, akik családot alapítanak. Vagyis az egyébként népességcsökkenő trendben lévő Magyarország pont abból a demográfiai csoportból veszít, amelyik gyarapodik. Tavaly egyébként itthon is mérséklődött a természetes fogyás, a 2015-ös több mint 40 ezer főről 33 800-ra.

Az egyre csökkenő kivándorlást támasztja alá egy másik nagy fogadó ország, Nagy-Britannia adata is: 2011 óta nem kértek olyan kevesen brit tb-számot, mint tavaly, a 2013-as csúcshoz képest pedig már több mint 7500 fővel csökkent a szám:

A briteknél sajnos nincsenek részletesebb statisztikák a kivándorolt magyarok összetételéről. Mindössze annyit lehet tudni egy idén júliusi tanulmányból, hogy a 2013-15-ös népszámlálás során a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok közül a magyaroknál volt a legnagyobb az aktív korúak (15-64 évesek) körében a foglalkoztatottság aránya, 85 százalék körül alakult ez. Ugyanebből a tanulmányból derül ki, hogy a hivatalosan Nagy-Britanniában élő mintegy 60 ezer magyar közel 40%-a volt 2015-ben 30-50 év között, további 28% pedig 15-30 év között volt.

Emellett egy korábbi felmérést érdemes felidézni: a 2011. évi nagy-britanniai népszámlálás kapcsán a brit statisztikai hivatal elemzést készített az Angliában és Walesben élő bevándorló nők termékenységéről és kiszámolta a teljes termelékenységi arányszámukat (TTA). A felmérés eredménye szerint a magyarországi születésű anyák által 2011-ben vállalt gyermekek közül 1225 újszülött Angliában vagy Walesben jött világra. Eközben ugyanabban az évben egész Vas megyében 1826 gyermek született.

Az Angliában és Walesben élő magyarországi bevándorlókra számolt teljes termékenységi arányszám 1,63 volt, ami jelentősen meghaladta a Magyarországon ekkor mért 1,24-es TTA-t. Ez szomorú, de egyébként nem meglepő: a tanulmány általánosságban is arra jut, hogy a legtöbb volt szocialista országra jellemző, hogy a külföldre távozók gyermekvállalási kedve számottevően felülmúlja az otthon maradókét.

Itthonról hiányzik a kivándorolt munkaerő

Természetesen a kivándorlással nem csak az adófizető és gyermeknevelő állampolgárok hiányoznak itthonról, hanem a munkaerő is. Nem véletlen, hogy jellemzően azokban az iparágakban a legjelentősebb itthon a munkaerőhiány, melyekben a magyarok külföldön nagy számban dolgoznak. Erről egyébként talán még nehezebb megbízható információkat találni, a briteknél például a már hivatkozott idén júliusban publikált felmérés adhat támpontot.

A statisztika azért megtévesztő, mert a 2013-as hivatalos adattal számol, mely szerint 58 ezren éltek a szigetországban. Az arányok azonban ennek ellenére érdekesek: a magyarok majdnem fele a kiskereskedelemben vagy a vendéglátásban dolgozik. Mindez azért érdekes, mert itthon ezek a szektorok a leginkább érintettek a munkaerőhiány által, a vendéglátásban például alig találni szakképzett és tapasztalt munkaerőt.

Sajnos itthon is nehéz megbízható adatokat találni arról, melyik szektorokban a legnagyobb a munkaerőhiány, de a különböző felmérések, illetve a cégek elmondásai alapján a kiskereskedelem és a vendéglátás az egyik leginkább érintett terület az építőipar mellett.

A kivándorlás építőiparra gyakorolt hatását egy korábbi cikkünkben is érintettük. Az ágazatban soha nem látott szinten van a munkaerőhiány, miközben a foglalkoztatottság elmarad a válság előttitől, az (egykor) építőiparban dolgozó munkanélküliek száma pedig nagyon alacsony. Ebből arra következtethetünk, hogy az építőipar belső munkaerőtartalékai szinte teljesen elfogytak. A válság során sok tízezer fő kirázódott az ágazatból és más területen keresi a boldogulást, vagy az elmúlt években külföldre távoztak. Mivel a munkaerő iránti kereslet az ágazatban egyre nagyobb, valószínű, hogy elsősorban azért nem tudja mobilizálni az ágazat a szakembereket, mert nincsenek az országban.

Összességében az látszik a kivándorolt magyar népesség elemzéséből, hogy demográfiai szempontból pont a legtermelékenyebb korosztály választotta a külföldet Magyarország helyett az elmúlt években. Így pedig a probléma jelentősen hozzájárul a magyar népességfogyáshoz, illetve a társadalom elöregedéséhez. Emellett a hiányzó adófizetők kieső bevételt jelentenek a költségvetésnek, a munkaerőpiacon pedig nem véletlen, hogy éppen azokban a szektorokban a legnagyobb a munkaerőhiány, melyekben jellemzően külföldön dolgoznak a magyarok.

A címlapkép forrása: Shutterstock

• Címkék:
• EU,
• Európai Unió,
• munkaerőhiány,
• kivándorlás,
• munkaerőpiac,
• demográfia,
• makrogazdaság