Nagy magyar napenergia-rekordot hozhat az idei év

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legutóbbi adatai szerint a háztartási méretű fotovoltaikus kiserőművek (HMKE) beépített teljesítőképessége 2020 harmadik negyedévének végén közel 642 MW volt, vagyis az év első kilenc hónapjában mintegy 160 megawattal bővült az összesített teljesítőképesség. Az adat arra utal, hogy a 2019-es rekordévhez képest is gyorsult a háztartási naperőművek terjedése. Tavaly ugyanis az előző évi mintegy 332 megawattról 481-483 megawattra, vagyis körülbelül 150 megawattal nőtt a teljesítőképességük, míg idén -, ha folytatódik a jelenlegi trend - év végéig akár több mint 200 megawattal is bővülhet a kapacitás.

Az adatok alapján továbbra is többnyire természetes személyek telepítettek háztartási méretű napelemeket, amelyekkel 2020 első félévének végén már közel 60 ezer háztartás rendelkezett. 2020 első félévében a lakosság körében megfigyelhető egyfajta elmozdulás a nagyobb teljesítményű HMKE-k irányába. Míg 2019 végén az átlagos lakossági napelemes HMKE erőmű 5,9 kW-os volt, addig a 2020 első félévében belépő HMKE-k már átlagosan 6,6 kW teljesítményűek voltak. Ennek hátterében méretgazdaságossági előnyök, illetve a napelemes rendszerek egyéb lehetőségeinek kihasználása állhat (például az elektromos fűtési és melegvíz előállító rendszerek, illetve az elektromos autók terjedése.

+100 MW/negyedév

Közben a nagyobb, KÁT (kötelező átvételi) mérlegkörbe tartozó naperőművek telepítései is folytatódnak. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. legutóbbi elérhető adatai szerint beépített teljesítményük 2020 szeptemberének végén 1287,87 MW volt, ami több mint 300 megawattos bővülést jelez a 2019. végi 958 megawattos adathoz képest. Az ipari naperőművek jelenlegi összkapacitása így a villamosenergia-rendszer bruttó teljesítőképességének már mintegy 13 százalékát adja. Az átlagosan 100 MW/negyedév bővülési tempó folytatódása esetén a 2020-as év hozzávetőleg 400 megawattos növekedést hozhat a területen. Ez ugyan nem számítana rekordnak, ugyanis 2019-ben a szegmens körülbelül 560 megawattos bővülést ért el, azonban amennyiben a terveknek megfelelően a kaposvári 100 megawattos kapacitás is elkezdi a termelést még idén, akkor ha rekord nem is, de azt megközelítő eredmény születhet.

Miután a tényadat már az idei harmadik negyedév végén 1920 MW körül alakult, nem nehéz kiszámolni, hogy ha a jelenlegi trend folytatódik, a magyarországi naperőművek összesített névleges teljesítménye 2020 végére újabb mérföldkövet érhet el: a magyarországi fotovoltaikus erőművek beépített teljesítőképessége az idei év végére jó eséllyel elérheti és akár jelentősen meg is haladhatja a 2000 megawattot.

Az év elején meghirdetett új, 2030-as Nemzeti Energiastratégia, illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint 2030-ra a magyarországi beépített napenergia termelő kapacitás közel 6500, 2040-ig pedig csaknem 12 000 MW-ra bővülhet. A kitűzött cél zömét a nagyobb naperőművek teljesíthetik, míg a kisebb, háztartási méretű kiserőművekkel kapcsolatban a kormány célja a Nemzeti Energiastratégia szerint, hogy legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel 2030-ra.

Miután a járvány nehéz helyzetbe hozta a megújuló energiát hasznosító projektek megvalósítását is, ezért a MEKH elnöke augusztusban a kivitelezés alatt lévő KÁT és Metár támogatásban részesülő erőművek megvalósítási határidejének meghosszabbításáról döntött. A rendelet szerint a 2020. március 11-e és 2021. június 30-a között lejáró, kötelező átvételben vagy pályázat nélküli zöld prémium támogatásban részesülő erőműegységek megvalósítási határideje eltérő mértékben, de legalább három hónappal meghosszabbodik.

Újabb és újabb termelési rekordok jöhetnek

A beépített fotovoltaikus kapacitás növekedése a hazai villamosenergia-termelés forrás szerinti megoszlásában is tükröződik. 2020. október 4-én az ipari méretű (50 kW feletti beépített teljesítőképességű) magyarországi napenergia termelők 1034 megawattal új termelési rekordot állítottak fel, miután a Mavir adatai szerint a déli csúcsidőszak 12 óra 15 perc és 12 óra 30 perc közötti negyedórájában ők adták a hazai áramtermelés több, mint negyedét, 26,27 százalékát. Az importot is figyelembe véve pedig az országos bruttó rendszerterhelés 22,61 százalékát a napenergia-termelők biztosították. A napenergia összesített részesedése ugyanakkor még ennél is magasabb lehet, mert a Mavir idézett adatai a háztartási naperőművek termelését nem tartalmazzák.

Az időjárásfüggő napenergia jelenlétének növekedése miatt a következő időszak fontos kihívása a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe integrálása. A villamosenergia-szektor átalakulása megköveteli a nagyobb rugalmasságot biztosító innovatív és okos megoldások alkalmazásának előmozdítását, ami jelentős piacszervezési, elosztói- és átviteli hálózat fejlesztési, humán kapacitás- és kompetencia-fejlesztési, valamint szabályozási feladatot generál. Ezen feladatok megvalósításának a Nemzeti Energiastratégia szerint meg kell előznie az időjárásfüggő megújuló termelők további nagyarányú rendszerbe illesztését a rendszerbiztonság fenntarthatósága és költségek kontrollálhatósága érdekében. Ezért a dokumentum szerint 2000 MW napelemes termelő kapacitás beillesztését követően felül kell vizsgálni, hogy a további növekedés pénzügyi és infrastrukturális feltételei milyen forrásból és mikorra biztosíthatóak reálisan.

A termelési kapacitás dinamikus növekedésével változott a menetrendezéshez kapcsolódó szabályozási környezet is. A pontatlan adatszolgáltatásból származó kiegyenlítetlenség súlyos büntetési tételekkel történő szankcionálása a legfrissebb adatok szerint 150 millió forintos nagyságrendű összeg megfizetésére kényszerítette a naperőművek tulajdonosait vagy üzemeltetőit

– hivatkozik a Mavir által közölt adatokra Pusztai Tamás. Az Optimum Solar Csoporthoz tartozó REG Zrt. vezérigazgatója szerint a napelemparkok magas színvonalú üzemeltetését és a kívánt hozamok elérését csak a szakmailag legmagasabb szintet képviselő cégek képesek biztosítani. Az összetett művelet által megkívánt anyagi és humánerőforrást érintő kihívásoknak egyre nehezebb lesz megfelelni, ami az előttünk álló időszakban a szolgáltatói piac tisztulását eredményezi majd.

Változó támogatások

A 2019-es évben jelentős változás történt a hazai megújuló energia támogatási rendszerben (Metár), miután az addigi kötelező átvételi rendszerről az ország áttért a tenderekre. A jelenlegi új telepítések ugyanakkor még az előző, KÁT-rendszeren belül kiadott engedélyek nyomán valósulnak meg. Az eddig megtartott két tender jelentős érdeklődést generált, az igények többszörösen meghaladták a meghirdetett keretet. Az első tender nyertesei a korábbi támogatott árnál 30 százalékkal olcsóbban állíthatnak majd elő zöldáramot, és a bontási adatok szerint a második tender további 15 százalékos árcsökkenést hozhat az első kiíráshoz képest; a nagy kategóriában kialakult 17-18 forint/kWh körüli árak azt jelentik, hogy körülbelül a KÁT-tarifák felére süllyed az árszint, jelentősen csökkentve a támogatási igényt. 2022 augusztusáig további négy új Metár-tender meghirdetése várható az első két kiírást követően. A tervek szerint az új felhívásokat a MEKH félévente írja ki, alkalmanként évi 300-500 GWh közötti megújuló energiamennyiség támogatására. Ez nagyjából megfelel a 2030-as cél eléréshez szükségesnek tartott nagyságrendnek.

A HMKE beruházások megvalósítását az MFB nullaszázalékos hitele mellett nagyrészt az úgynevezett szaldóelszámolás támogatja. Egy EU-s szabályozás miatt azonban 2024. január elsejétől nem lehet majd a szaldóelszámolásra (net metering) jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni a lakóingatlanok tetejére telepített napelemekhez. Vagyis, míg jelenleg az évente megtermelt és elfogyasztott energia különbségét kell rendezni a szolgáltató felé, az új szisztémában áttérnének a bruttó elszámolásra, amelyben a napelemes termelő által a hálózatból vásárolt és az általa termelt, azonnal el nem fogyasztott energia egységárát külön-külön határozzák meg. A kormány 2021-ben egy, a kevésbé fejlett régiókban élő, nehezebb jövedelmi helyzetben lévő nagycsaládos háztartások napelemes beruházásait támogató új, vissza nem térítendő támogatást nyújtó konstrukciót tervez elindítani - a beruházási támogatásban részesülő családok esetében pedig már bruttó elszámolást alkalmaznának, ám ennek részletei, így az új átvételi ár egyelőre nem ismert. A kormány novemberben azt is bejelentette, hogy egyebek mellett napelemes rendszer kiépítésére is igényelhető lesz a január 1-jétől használt lakásokra elérhető új otthonfelújítási támogatás.

Címlapkép: Getty Images