Óriási hátrányt jelenthet egy üzletnek, ha nem tud kártyát elfogadni

A Mastercard nemrégiben publikált kutatása szerint a magyar kis- és középvállalkozások közel fele, 48 százaléka tudta hozni 2020-ban a korábbi év eredményeit és 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezt a szintet idén is elérik majd. A megkérdezettek több mint negyede (27 százalék) pedig még üzleti növekedéssel is számol a közeljövőben. A világjárvány kisebb negatív hatását a vállalkozások 35 százaléka érezte, súlyosabb következményekről 16 százalék számolt be.

A fizetéstechnológiai szolgáltató a kutatást azzal a céllal végezte, hogy átfogó képet kapjon a digitalizáció hatásáról a kisvállalkozói szektorban.

MÍG A VILÁGJÁRVÁNY A VÁSÁRLÓK NAPI FIZETÉSI SZOKÁSAIT GYÖKERESEN MEGVÁLTOZTATTA ÉS TOLTA A DIGITÁLIS FIZETÉSEK IRÁNYÁBA, ADDIG A VÁLLALKOZÁSOK ESETÉN EZ A FOLYAMAT KEVÉSBÉ HOZOTT DRASZTIKUS ÁTALAKULÁST

- derül ki a felmérésből.

Alapelvárás lett a kártya

Nagyon sok tényezőn múlik, hogy egy vállalkozás mikor vezeti be a digitális fizetést. Sok esetben az időhiány és a bonyolultnak vélt telepítés jelent az érintettek számára akadályt, de sokan a költségektől is tartanak.

Pedig sokkal nagyobb lehet a kieső bevétel, ha valaki azért nem vásárol az adott üzletben, mert nem lehet elektronikusan fizetni – ilyen vásárlóból pedig egyre több van.

Ma már a fogyasztók számára a digitális fizetés nem egy plusz, hanem alapelvárás a vállalkozások méretétől és profiljától függetlenül” – mondta el a Portfolio-nak Berkes Tibor, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója.

A fogyasztók évek óta formálódó fizetési szokásait ráadásul nagymértékben átalakította a járvány, amely még jobban kiélezte a digitalizáció versenyképességi vonatkozásait. Elég ehhez csak az elmúlt évet megnézni, még akkor is, ha a pandémia miatt közel sem szokványos üzleti évről van szó.

Sok vállalkozás számára a digitalizáció jelentette az egyetlen menekülési utat. De ettől függetlenül, az elmúlt évek trendjei is azt mutatják, hogy versenyelőnyt jelent az, ha valaki többféle fizetési opciót – és ezek között digitális megoldásokat is - biztosít vásárlóinak.

A már említett kutatás szerint a pandémia idején előtérbe kerültek a készpénzmentes fizetési megoldások: a megkérdezettek közel kétharmada, mintegy 62 százaléka gyakrabban fizetett bankkártyával, mint a pandémia előtt. 17 százalék azok aránya, akik korábban kizárólag készpénzzel fizettek, de most már a kártyát is használják,

de ami legalább ilyen fontos, hogy a túlnyomó többség (82%) a jövőre nézve is megtartani tervezi ezeket az új fizetési szokásait.

Lassan, de reagálnak a kisvállalkozások is

Az egyre erősebb fogyasztói igényre persze igyekeznek választ adni a vállalkozások is, ám sokakat visszatart az, hogy bonyolultnak és beruházásigényesnek gondolják a digitális fizetési rendszerek bevezetését. Egy-egy kisebb szolgáltató, különösen az idősebb, digitálisan kevésbé tudatos vállalkozások gyakran érzik úgy, hogy nehéz megmérettetést jelentene nekik a technikai tudás elsajátítása.

Pedig a rendszerek sokat fejlődtek az elmúlt évtizedben, ma már kifejezetten felhasználóbarát megoldásokról van szó.

„A Mastercard azért is hívta életre a Doppio nevű infrastruktúra fejlesztési programját, hogy ezeket a folyamatokat egyszerűsítse. A program másfél éve indult és az egyik legfontosabb eredménye, hogy a korábban több hetes, papír alapú terminál igénylési folyamatot digitális csatornákra tereltük és néhány naposra rövidítettük partnereink segítségével. De például ma már elég egy megfelelő Androidos okostelefon érintésmentes fizetések fogadására, ezzel a Telefonterminál nevű megoldással külön eszköz beszerzésére és kezelésének elsajátítására sincs szükség” – mondta el Berkes Tibor.

Fehéredés és edukáció

Persze adódik a kérdés, hogy mennyire fékezi a digitális fizetésre való átállást a fekete- illetve szürkegazdaság magyarországi elterjedtsége. Berkes szerint ez a hatás megkérdőjelezhetetlen, „de mi pont azon dolgozunk és arra motiváljuk a partnereinket és a kisvállalkozásokat is, hogy a digitalizáció előnyeit aknázzuk ki és ne az annak elkerülésében rejlő előnyöket. Hiszünk benne, hogy hosszútávon fenntartható növekedést csak az előbbi adhat.”

A digitális fizetés mindenesetre feltartóztathatatlanul terjed, ám így is kérdéses, hogy például 5 éves időtávban mennyit növekedhet Magyarországon ennek penetrációja. „Ez egy nagyon sok tényezőtől függő kérdés, ami technológiai vállalatként csak részben a mi hatáskörünk.

A technológia már ma készen áll arra, hogy bárhol járunk is, digitálisan fizethessünk.

Azon viszont még nagyon sokat kell dolgoznunk a partnereinkkel és a döntéshozókkal közösen, hogy ez valóban megvalósulhasson, legyen szó edukációról, az elérhető infrastruktúra színesítéséről, vagy testre szabható megoldásokról.”

A digitális fizetés további elterjedésében egészen biztosan kulcsszerepe van a közérthető, segítő jellegű edukációnak.

Annak érdekében, hogy segítse a mikro- és kisvállalkozások digitális átalakulását, a Mastercard kampányt indított, amelyben 4 szegmenst: a vendéglátás, a kereskedelem, a szépségipar, illetve a háztartási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások megszólítására.

A cikk megjelenését a Mastercard támogatta

Fotó: Getty Images