A világ egyik legjobb molekuláris biológia kutatólaboratóriumával kötöttünk megállapodást

„Tavaly szeptemberben állapodtunk meg a heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium főigazgató asszonyával, hogy mindenképpen szeretnénk erősíteni az intézmény és a magyar kutatóintézetek közötti együttműködést. Magyarország 2017 óta tagja ennek a hálózatnak és nagyon szeretnénk, ha ezt a viszonyt sokkal jobban tudnánk használni mind a két fél érdekében. A kormány létrehozott minden olyan struktúrát, ami ahhoz szükséges, hogy magyar kutatók részt tudjanak venni az EMBL tevékenységében, finanszírozzuk a kutatásaikat, a költségeiket” – mondta az eseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki a Portfolio kérdésére azt is hozzátette, hogy az EBML a világ legjobb molekuláris biológia kutatólaboratóriuma, ahol számos területtel foglalkoznak, melyek között megtalálható a vírusok kezelésével kapcsolatos eljárások és  gyógyszerek fejlesztése, de ökológiai, környezeti problémák kapcsán is folynak kutatások.

A magyar egyetemi kutatóintézetek, vállalkozások 14 nemzetközi kutatásban vesznek részt az EMBL partnereként ma is, 2017-20 között 27 magyar vendégkutató fordult meg az EMBL négy kutatóintézményében, de ezt a számot szeretnék tovább növelni.

„Ha a következő 100 év fontos tudományterületeit kell számba venni, az mindig veszélyes becslés, de egy dolog biztos: ha hármat kellene mondanom, a molekuláris biológia az egyik lenne ezek közül” – mondta a Portfolio-nak Palkovics.

Az elsődleges halálozási okok a célkeresztben

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központot (HCEMM-  Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine) 2017-ben alapította a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem, kiegészülve az EMBL-lel, mint kiemelt partnerrel. Az intézménynél, amelynek központja ezentúl Szegedi Tudományegyetem (SZTE) újonnan átadott Inkubátorházában lesz, azokra a kutatási és fejlesztési területekre, betegségekre összpontosítanak, amelyek a magyarok többségét idős korban érintik.

„A kutatás-fejlesztési tevékenység célja olyan új diagnosztikai eszközök és kezelési lehetőségek kifejlesztése, amelyek javítják a betegek életminőségét és várható élettartamát, ugyanakkor a személyre szabott gyógyászati megközelítések révén csökkentik az egészségügyi ellátás költségeit” – mondta a Portfolio kérdésére Christoph Sensen, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ főigazgatója.

A HCEMM kutatói négy tematikus kutatási pillért hoztak létre:

1. a) immun-gyulladásos betegségek;
2. b) szív- és érrendszeri betegségek;
3. c) genomikai instabilitás és rák;
4. d) fertőző betegségek.

„A molekuláris biológia haszna mindenekelőtt egészségügyi területen  jelenik meg.  A HCEMM-ben például az egészséges öregedést is kutatják, és ez gazdasági szempontból is meglehetősen fontos téma, mert azzal, hogy egyre egészségesebbek vagyunk hosszú távon, egyre hosszabbá válik az a kor is, amit aktívan szeretnénk tölteni akár munkával, akár pihenéssel, ez pedig már gazdasági aktivitást is jelent, ami hosszútávon kimutatható a GDP-ben is” – ezt már Szabó István, a NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese mondta a Portfolio kérdésére.

Az elnökhelytettes az együttműködési megállapodás kapcsán kiemelte annak két fő előnyét egyrészt a megállapodás azokat a magyar intézményeket, amelyek az említett kutatási témákkal foglalkoznak, egy ernyő alá hozza.

„A HCEMM projektnek az egyik kulcseleme az, hogy több intézmény kap helyet benne. A Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, illetve a Szegedi Biológiai Kutatóintézet már jelenleg is tag, és a jövőben még más magyar egyetemek is csatlakozni fognak. Ezek a kutatók egy-egy nagyobb kutatási témán tudnak dolgozni. Azért van szükség a HCEMM projektre, mert az EMBL európai szinten képes olyan magas szintű szolgáltatásokat nyújtani, amelyeket nem feltétlenül érné meg Magyarországnak működtetni, hiszen olyan berendezésekről beszélünk, amelyek egyenként több millió euróba kerülnek. Az új együttműködésen keresztül ezentúl a magyar kutatóknak is hozzáférésünk lesz ezekhez az egyébként nehezen elérhető eszközökhöz.” – mondta Szabó István. A megállapodás másik fő előnye, hogy az EMBL-kapcsolaton keresztül a kutatók nemzetközi szinten is be tudnak kerülni különféle nagyprojektekbe, a kurrens nemzetközi vérkeringésbe.

Ugyanakkor nemcsak Magyarország számára előnyös az együttműködés, hiszen azt az uniós döntéshozók is érzékelik, hogy versenyképességben Európa kezd lemaradni, ezért minden esetben az a paradoxon jelenik meg, hogy Európa erős kutatásban és fejlesztésben F-ben, de gyenge innovációban.

„Az EU ezt úgy próbálja megoldani, hogy azokat a tartalékokat, melyek a tagországokban rendelkezésre állnak, - főleg az újonnan csatlakozott országokra gondolok - kihasználja és a lehető legintenzívebben bevonja az innovációs tevékenységeibe, mert ebben a tekintetben elérhető egy nagyon jelentős emberi erőforrás- és intellektuális állomány, amit fel lehetne használni. Ez a magyar kutatók számára egyedüllő álló alkalomra ad lehetőséget” – tette hozzá Szabó István.

A cikk megjelenését az NKFIH támogatta.

Fotók: ITM