A FIBL Európai Ökológiai Gazdálkodási Kutatóintézet legfrissebb adatai szerint Ausztria a termőföldjeinek több mint negyedét az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően műveli, amellyel a második Európában, egyedül Lichtenstein előzi meg 40 százalékos aránnyal, azonban a nagyságrendek látványosak: míg Ausztria 680 ezer hektáron gazdálkodik környezetkímélő módon, addig az alpesi törpeállam csupán 1500 hektáron, így nyugodt szívvel kijelenthető, hogy
Ausztria élen jár az európai biogazdálkodásban.
A KSH 2018-as adatai szerint Ausztriában közel 11 ezer hektárnyi ültetvényt művelnek az ökológiai gazdálkodásnak megfelelően, amely gyakorlatilag megegyezik a magyar adattal. A világtrend egyértelműen a biogyümölcsök, biokávé, biokakaó és biomogyoró termelésének felfutását mutatja, 2019-ről 2020-ra 712 ezer hektárral nőtt az biotermelésbe vont ültetvények nagysága, amely így eléri az 5,2 millió hektárt. Összehasonlításképp, ez majdnem megegyezik Magyarország összes mezőgazdasági területének méretével.
Az Európai Unió cselekvési tervvel rendelkezik, amellyel 25 százalékra emelné a biogazdálkodással művelt területek arányát, amelyhez a megfelelő eszközöket és ösztönzőket is rendelkezésre bocsátja, valamint határozott célkitűzése, hogy a földekre juttatott vegyszerek mértékét is a felére csökkentse.
A tervet számos vita kíséri, sok gazdálkodó tart a termeléskieséstől, a költségek növekedésétől és az ellátásbiztonság csökkenésétől.
Egy biztos: a célt elérni csak új technológiákkal, új vetőmagokkal és fajtákkal, valamint új szemlélettel lehetséges, amelyhez azonban számos tényező már adott.
Kereslet van, a kínálatnak kell felzárkóznia
A precíziós gazdálkodás a fenntarthatósághoz hasonlóan sokszor már unalomig ismételt fogalom, azonban a legkorszerűbb termesztési technológiák használata nélkül valóban nem lehet rentábilis ökogazdálkodást folytatni. Kereslet pedig van:
2020-ban a világon 121 milliárd eurós nagyságrendben értékesítettek bioélelmiszereket,
az egy főre jutó fogyasztás Svájcban a legnagyobb, csaknem 420 eurót költ egy átlagos svájci egy évben biotermékekre, de Ausztria sincs sokkal lemaradva, a negyedik helyet foglalja el a rangsorban. Az osztrák gazdák is felismerték a piaci lehetőséget, és a forrásokat, valamint az új technológiák adta lehetőségeket kihasználva egyre nagyobb területen termesztenek bioszőlőt és biozöldségeket.
Gyengébb vegyszerből többet?
Az ökológiai gazdálkodást az Európai Unió nagyon komolyan és részletesen szabályozza, a használható vegyszerek típusa és mennyisége korlátozott és – főleg a feldolgozóipar szempontjából – a technológia is szabályozott. A különböző gombabetegségek és kártevők elleni vegyszeres védekezés helyett a biológiai és más organikus módszereket preferálja, amelyek hatékonysága azonban jellemzően elmarad a gombaölő, gyomirtó és rovarölő készítmények mögött.
Míg például a szőlőművelésben az évszázadok óta használatos kén és réz továbbra is használható (sok egyéb más elemi anyag mellett), addig a szintén évtizedek óta használt mankoceb alapú gombaölő készítmények már nem. A szigorítások ellenzői szerint a kevésbé hatékony anyagokkal való védekezés összességében nagyobb mennyiségű vegyianyag kijuttatását eredményezi, hiszen az azonos hatás eléréséhez többször, többet kell permetezni.
A hagyományos eljárásokkal ez minden bizonnyal így is lenne, azonban a precíziós gazdálkodás eszközei megteremtik a lehetőséget az ellenkezőjére.
Jókor, jót, jó helyre
A precíziós gazdálkodás lényege, hogy az adott növény mindig a számára legmegfelelőbb mennyiségű és épp a szükséges anyagot kapja meg az optimális fejlődéséhez. A különböző növénykultúrák esetében más és más technológia lehet a leghatékonyabb a kondíciójuk meghatározására. Míg egy üvegházban vagy fóliasátorban nevelt saláta esetében akár közvetlen szenzorok is jelezhetik a növény igényeit, addig egy sokezer tőkéből álló szőlőültetvény vagy a sokmillió búzaszálból álló tábla esetében más módszerekre van szükség.
Egy osztrák projekt, a DRONETECH by IMMOTECH Austria a Huawei-jel közösen olyan komplex, 5G alapú technológiát dolgozott ki, amellyel lehetővé válik az ültetvényben minden egyes szőlőtőke kondíciójának valós idejű vizsgálata és adatelemzése. A múlt héten Budapesten, a Huawei Innovation Day-en bemutatott megoldásban egy drón nagy felbontású RGB szenzorok segítségével, a levelek színéből von le következtetéseket a tőke kondíciójáról, és rajzol egy plasztikus térképet a gazdának arról, hogy a területén belül hol, milyen probléma lehet a tőkékkel. Nemcsak a szőlő, hanem a spárgatermesztésben is kísérleteznek a technológiával, amely még nagyobb kihívás elé állítja a mérnököket, hiszen a spárga éppen csak kilóg a föld felszíne alól, sokkal kevésbé látványosak a hiánybetegségek vagy a fertőzések tünetei.
A drónokat már évek óta sikerrel alkalmazzák a mezőgazdaságban, és minden bizonnyal még óriási jövő áll előttük, azonban
az osztrák fejlesztés különlegessége az adatelemzésben és a gyors adattovábbításban rejlik.
Az eszközhöz a Huawei biztosít wireless kapcsolatot egy CPE modul segítségével. A nagy mennyiségű adat valós idejű feldolgozása csak nagy sávszélesség mellett garantálható, ráadásul az 5G kapcsolatnak az akár 50 méter magasan repülő drónnal is folyamatosnak kell maradnia, amely külön technológiai kihívást jelent. A mesterséges intelligencia segítségével, valós időben kiértékelt adatok tudatában a gazda dönthet arról, hogy milyen tápanyagutánpótlást vagy vegyszeres védelmet ad az adott tőkének.
Szemléletes, hogy míg korábban akár hetente végig permetezték az egész ültetvényt, addig a precíziós eszközök helyes használatával csak akkor és csak oda jut permetszer, amikor és ahol arra valóban szükség van. Ezzel rengeteg megtakarítást lehet elérni,
a vizsgált területen rengeteg inputanyagot spóroltak meg, a réz mennyiségét felére csökkentették, és hektáronként 400 kilogramm vegyszert tudtak elhagyni.
A zöldség- és gyümölcstermesztés ráadásul hagyományosan az a nagy élőmunkaerőt igénylő ágazatok közé tartozik, ezért a gazdák a precíziós termeléssel nemcsak a vegyi anyagok mennyiségét tudják csökkenteni, hanem az európai szinten jelentkező mezőgazdasági munkaerőhiánnyal szemben is ellenállóbbakká válhatnak.
A technológia a mezőgazdasági felhasználás mellett számos egyéb területen is hatékonyan alkalmazható, hasonlóképpen tud vizsgálni magasfeszültségű távvezetékeket és egyéb ipari létesítményeket is. A felhasználásnak csak a képzelet szabhat határt, és persze a lefedettség hiánya. Annak érdekében, hogy a technológia széles körben is elterjedhessen, Ausztria 2030-ig nemcsak a városokban, hanem a vidéki területeken is mindenhol elérhetővé kívánja tenni az 5G szolgáltatást.
Címlapkép: Getty Images
A cikk megjelenését a Huawei Magyarország támogatta.
