Az alábbiakban Jancsa-Pék Judit, a Leitnerleitner tanácsadó cég partnerének írását közöljük.
Az uniós cél, hogy egyrészt az egyszeri fogyasztás helyett hosszú élettartamú termékek gyártását ösztönözzék, másrészt, hogy ha ez mégsem sikerül a hulladékkeletkezés költségeit azok viseljék, akik a termék gyártásából és kereskedelméből előnyökhöz jutottak. Ennek érdekében az úgy nevezett és az alábbiakban felsorolt körforgásos termékek gyártóinak és forgalmazóinak pénzügyi felelősséget kell vállalniuk a termékekért a teljes életciklus során, vagyis a hulladékká válást követő hulladékkezelésért is. Ez lényegileg azt jelenti, hogy gyártói felelősségi díjat kell fizetniük, melynek mértéke egyelőre nem ismert.
Azonban az már most bizonyos, hogy nemcsak a díj megfizetése, hanem az ezzel járó adminisztráció is jelentős mértékű lesz, ahogy maga a termékkör is meglepően széles és a környezetvédelmi díjköteles termékekhez képest sokaknak fog meglepetést okozni! Hiszen nemcsak a szokásos csomagoló anyagok és elektronikai eszközök, hanem például a bútorok vagy a textíliák is ide fognak tartozni.
Lássuk tehát a körforgásos termékeket, amelyek után a gyártói felelősségi díjat meg kell majd fizetni:
- csomagoló anyagok,
- egyszer használatos műanyagtermékek,
- elektromos és elektronikus berendezések,
- elemek, akkumulátorok,
- gépjárművek,
- gumiabroncsok,
- irodai és reklámhordozó papírok,
- sütőolaj, sütőzsír,
- egyes textiltermékek: pl. ruházati cikkek, lábbelik,
- egyes fából készült bútorok.
Ahogy már említettük elsősorban a körforgásos termék gyártóját, előállítóját terheli a díjfizetési kötelezettség a forgalomba hozatallal. Ha azonban a terméket nem Magyarország területén készítik, az első hazai forgalomba hozónak kell megfizetnie.
Forgalomba hozatalnak számít, ha akár ingyenesen átruházzák a tulajdonjogot, de az is, ha például egy külföldi webshop magyar felhasználóknak eladja. Továbbá, ha alkatrészként használják fel. A belföldi raktározás és a saját célú felhasználás is fizetési kötelezettséget teremt, ilyen például, ha a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére használja a terméket vagy kutatásra, fejlesztésre, beruházásra, felújításra, karbantartásra.
Az érintett gyártóknak és forgalomba hozóknak május 31-ig nyilvántartásba kell vetetni magukat, vagyis a rendeletben meghatározott adattartalommal kérelmet kell benyújtaniuk a hulladékgazdálkodási hatósághoz (vármegyei kormányhivatal), továbbá a hulladékkezelés végző koncessziós társasághoz is (MOHU MOL). Azoknak, akik körforgásos termékek forgalomba hozatalát az EPR rendelet hatálybalépését követően kezdik meg, a tevékenységük megkezdését megelőzően kell kérelmezniük a nyilvántartásba vételt.
Negyedévente pedig adatot kell majd szolgáltatniuk a hulladékgazdálkodási hatóság felé a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig a forgalomba hozott termékekről. Az adatszolgáltatás alapján kell majd megfizetni az úgy nevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a koncessziós társaság részére (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.), a koncessziós társaság által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül.
Mindezeken túl, bár az ún. hulladéktermelők kisebb számú érintetti csoportot alkotnak, számukra a kötelezettségek szélesebbek és korábbi határidővel kell számolniuk, hiszen regisztrációs kötelezettségüket már 2023. április 30-ig teljesíteniük kell a koncessziós társaság (MOHU MOL) weboldalán.
Hulladéktermelő az a vállalkozás, aki tevékenysége során az EPR körébe tartozó hulladékot termel (például külföldről származó csomagolás lebontásával), azt elkülönítetten gyűjti és átadja hulladékhasznosítási szervezetnek. Nem tartozik ebbe a körbe a gyártási folyamat során keletkező selejt, hulladék.
Érdemes minden a körforgásos termékek gyártásával, forgalmazásával és felhasználásával érintett gazdasági szereplőnek hozzáértő tanácsadók bevonásával átvilágítani termékkörüket, a gyakorlati teendőkre való felkészülés és a plusz költségek tervezése miatt.
Jancsa-Pék Judit
LeitnerLeitner
Címlapkép forrása: Getty Images
