Lekörözte Magyarországot Horvátország is

A hitelminősítő a döntés indoklásában a politikai folytonosságot és stabilitást emelte ki. Értékelésük szerint a HDZ vezette parlamenti többség stabil keretet biztosít a reformok folytatásához.

Az S&P emellett pozitívan értékelte az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszírozott strukturális reformokat és beruházási programokat.

Szintén kedvező tényezőként vették figyelembe Horvátország várható OECD-csatlakozását, amely tovább erősítheti az ország intézményi és gazdasági ellenállóképességét.

Az ügynökség 2026 és 2029 között évi átlagosan 2,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál, amelyet a folyamatos beruházások, az uniós források és a stabil belföldi kereslet hajtanak. Az előrejelzés szerint Horvátország az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alatt tartja, a GDP-arányos államadósságot pedig mintegy 56 százalékra csökkenti. Mindezt úgy érhetik el, hogy közben emelkednek a védelmi kiadások, a bérek, a nyugdíjak és a szociális juttatások is.

Andrej Plenković miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy 2016-os hivatalba lépésekor az ország adósbesorolása még a befektetésre nem ajánlott kategóriában volt,

azóta viszont hat fokozatot javítottak.

Az S&P adatai alapján Horvátország az egyetlen állam a világon, amely az elmúlt hét évben ilyen gyors javulást ért el. Az ország 2019-ben tért vissza a befektetésre ajánlott kategóriába a BB+ szintről, mostanra pedig már elérte az A minősítést.

A friss felminősítéssel Horvátország Lettországgal és Litvániával került egy szintre. Eközben tíz EU-tagállam – köztük Olaszország, Görögország, Lengyelország, Magyarország és Románia – azonos vagy gyengébb adósbesorolással rendelkezik. Ez az eredmény különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy Lettország és Litvánia közel egy évtizeddel korábban csatlakozott az Európai Unióhoz, mint a 2013-ban taggá vált Horvátország.

Magyarországról lesújtó a kép

Az elmúlt napokban több nagy hitelminősítő is kritikusan nyilatkozott Magyarország kilátásaival kapcsolatban, elsősorban a költségvetés ingatag helyzetére, az emelkedő adósságrátára és a visszafogott gazdasági növekedésre hívták fel a figyelmet. Tervezett felülvizsgálatok legközelebb csak május végén lesznek, így a döntéssel egyelőre megvárják az áprilisi parlamenti választások eredményét, azonban a meglévő negatív kilátások mellett a mostani elemzések inkább potenciális leminősítésekre utalnak.

Címlapkép forrása: Portfolio