Szédületes fejlődés: évi 4 magyarországnyi autópálya épül

Az infrastruktúra-fejlesztések már régóta a kínai kormány legfontosabb céljai közé taroznak. A 90-es évek végétől 2005-ig 100 millió kínait érték el az energia- és telekommunikációs fejlesztések. 2001 és 2004 között a vidéki útfejlesztésekre költött összeg elképesztő mértékben nőtt, évente 51%-kal. Így szinte kézenfekvő volt, hogy gazdasági világválság következtében lelassult gazdasági növekedést 2008-tól az infrastrukturális beruházások növelésével próbálta megállítani az ország vezetése. Ez GDP-adatok tekintetében sokáig sikeres volt, azonban hatalmasra duzzasztotta a kínai adósságállományt. 2013-ban pedig újra megjelentek a kínai gazdaság lassulásától való félelmek, melyre a kormány újabb stimulus csomaggal reagált, melynek jelentős része infrastruktúra-beruházásokból áll.

Értékes állományok

A meglévő infrastruktúra-állomány értékét tekintve Kína már most megelőz számos fejlett országot a maga 76%-os GDP-arányos eredményével, persze ez önmagában nem jelenti azt, hogy az állomány fejlettsége is magasabb. Az ázsiai ország legfőbb erőssége a fejlett energiaellátó- és telekommunikációs rendszer, számos területen, mint az aszfaltozott utak aránya vagy az ivóvíz elérhetősége, azonban még mindig meglehetősen rosszul teljesít.

Annak érdekében azonban, hogy ez az érték fenntartható legyen, Kínának 2030-ig 16 ezer milliárd dollárt (a GDP 6,4%-a) kell további beruházásokra költenie. Ez egyben továbbra is hatalmas finanszírozási igényt jelent, aminek eddig 96%-át adóbevételekből biztosították. A fenntarthatóság miatt azonban a későbbiekben lehetséges, hogy nagyobb szükséges lesz a magánszektor vagy akár a külföld bevonására is. Kínán kívülről érkező források jelenleg az infrastrukturális beruházások mindössze 1%-át finanszírozzák.

Az elmúlt két évtizedben Kína GDP-jének 8,5%-át költötte infrastruktúra-fejlesztésre, mintegy három és félszer annyit, mint az Egyesült Államok vagy az Európai Unió. (Ez az ország tavalyi nominális GDP-jére vetítve 173 ezer milliárd forintnak felel meg.) A hatalmas összeg több mint fele az úthálózat és az energiaellátás fejlesztésére ment el, de a vasúti és a vízi infrastruktúra is a nemzeti össztermék 1%-ánál nagyobb összegből fejlődött.

Kína egyedi pozícióba került a világban azáltal, hogy ilyen mértékben költ infrastrukturális beruházásokra. A McKinsey számításai szerint az ázsiai ország egyike azon keveseknek, akik a jelenleginél jóval kisebb GDP-arányos költéssel is fenn tudnák tartani infrastruktúra-állományuk értékét. A fejlődő országok többsége, Indiát leszámítva, nagyjából a jelenlegi beruházási összeg szinten tartásával is el tudja ezt írni, míg a fejlett világ nagy része, különösen az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok hosszú távon kénytelen lesz növelni ilyen irányú kiadásait, ha szeretné megtartani infrastruktúrája értékét, illetve versenyképességét Kínával szemben.

Nagyratörő tervek

A kínai kormány jövőbeni elképzelései jól mutatják, milyen döbbenetes mértéket ölt az infrastruktúra-fejlesztés. Minden szektorban agresszív célokat határoztak meg, így évente több ezer km vasutat terveznek építeni, az autópályák hosszát pedig 2020-ig a 2007-es érték másfélszeresére, 139 000 km-re kívánják növelni. Ez évente mintegy 5000 km megépítését jelenti, ami közel négyszerese a teljes magyarországi autópálya-hálózatnak. Hasonlóan ambiciózus számokkal találkozhatunk a vízi és a légi közlekedés esetében is, 2010 és 2020 kötött legalább 65 új repülőtér építésével, valamint a konténerterminálok kapacitásának 100 millió TEU-val (kb. 34 000 köbméter) történő növelésével számolnak.

Annak ellenére, hogy az urbanizáció az egész ország területén elképesztő méreteket ölt, elsősorban a földrajzi adottságoknak köszönhetően, az infrastruktúra jelentős része az ország kelet és déli, tengerparthoz közel eső részén található. Az új fejlesztések azonban egyre jobban célozzák a nyugati területeket, többek között hét új, az egész országot átszelő intermodális logisztikai csatorna kialakításával, melyek közül kettő éri el az ország nyugati részét. Az infrastrukturális befektetéseknek az is célja, hogy segítsék a belső régiók ipari fejlődést, valamint a keleti városok iparának átállását környezetbarát, high-tech megoldásokra.

Zöld jövő

Kína már évek óta a világ legtöbb káros anyagot kibocsátó országának számít, Peking és Sanghaj mára híresebbek az állandó szmogról, mint a történelmi emlékekről vagy a felhőkarcolókról. Így nem meglepő, hogy szakértők szerint a jövő kínai infrastrukturális beruházásainak kevésbé kéne a közlekedési és kommunikációs kapcsolatok javítására fókuszálni, és annál inkább az energiahatékonyságra.

Ezt a kormányzat is belátja és a hosszú távú tervek szerint 2020-ig 40-45%-kal kívánják csökkenteni a gazdasági növekedés karbonintenzitását (vagyis az egységnyi GDP-re jutó széndioxid-kibocsátást) a 2005-ös szinthez képest. A legtöbb szennyezés mellett egyébként Kína büszkélkedhet a világ legnagyobb zöldenergia-kapacitásával, ami 191 GW-ot jelent. A 2013-as évben 12,1 GW napenergia- és 14 GW szélenergia-kapacitás került kialakításra az országban.

A világon Kína költ a legtöbbet zöldenergiás beruházásokra, a 2013-as összeg 61,3 milliárd dollárnak (kb.13 600 milliárd forint) felelt meg, azonban a beruházás mértéke az előző évhez képest - egy évtized után először - némileg (3,8%-kal) csökkent. Mindeközben Európában éves alapon 41%-kal csökkent a megújuló energiákba való befektetés, így Kína már az egész kontinenst is megelőzte.

Az aktuális kormányzati tervek szerint Kína 2035-ig több megújuló energiát előállító erőművet fog építeni, mint az USA, az EU és Japán együtt. A 2000 terawatt-órát (TWh) elérő kapacitásbővítés elsősorban duzzasztóerőműveken keresztül valósul meg, de emellett más zöld erőművek fejlesztésére is sor kerül. 2015-ig 100 GW szél-, illetve 35 GW napenergia-kapacitás telepítése várható. A 2015-ig tartó időszakban mintegy 1800 milliárd jüant (kb. 65 ezer milliárd forint, a magyar GDP több mint duplája) költ a kormány zöldenergia beruházásokra.

• Címkék:
• kína,
• ingatlan,
• infrastruktura,
• Ingatlan városkép,
• ingatlan infrastruktúra