Összességében a legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy a Főtáv - hosszú évek után - tavaly először jelentősen növelte az új fogyasztók által igénybevett lekötött energiát, amivel sikerül pótolni az elmúlt években tapasztalt csökkenést. Ez több mint 30 MW-nyi új fogyasztói igényt jelent. A vállalat folyamatosan mozgásban van és óriási lehetőségek előtt áll: komoly növekedést jelenthet például a távhűtés megjelenése, valamint - egy esetleges nyertes pályázat esetén - a budapesti olimpia is.
Miként látja a távhőszektor jogi szabályozását?
A távhőpiacot nagyon szigorú jogi környezet veszi körül, nemcsak az Országgyűlés, hanem az energiahivatal is rengeteg szabályt ír elő. Napi munkánk során viszont nagyon sok impulzust adunk a törvényhozóknak, például napirenden van a távhőfejlesztési cselekvési terv kiadása, amelyben számos javaslatot megfogalmazunk. Sokat segítene a szektor helyzetén egy olyan tartalmú jogszabály, amely például előírná, hogy ezer négyzetméter feletti épület nem épülhet másként, csak távfűtéssel. Sőt, egész városrészekben elő lehetne írni a távfűtés elsődlegességét, külföldön bőven van erre példa. A budapesti gazdagréti lakótelepen sem okoz gondot, hogy az energiaellátást kizárólag távfűtéssel és árammal biztosítják, gáz nincs is ezen a területen. Azt ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a szabályozó hatóság nemcsak a Főtávot nézi, amikor megalkotja a törvényeket, hanem az egész szektort és a társadalmi viszonyokat is figyeli. Ezzel a közeggel együtt kell élni. Az sikernek mondható, hogy augusztusban olyan rendeletet fogadott el a fővárosi közgyűlés, amely külön kedvezményeket biztosít az állami, önkormányzati szektornak. Ezáltal még hívogatóbbak lettek az áraink.
A Főtávon belül a banki sztenderdek mintájára kialakítottunk egy belső árazási bizottságot, amely a kiadott árajánlatainkat vizsgálja át. Erre azért volt szükség, mert a Főtáv nem termelhet veszteséget, még akkor sem, ha a lakossági ár rezsicsökkentett, az állam pedig 2020-2022 között kivezeti a távhőtámogatást a finanszírozási rendszerből, ami a mi esetünkben mintegy 10 milliárd forintot jelent. Ha az állam addig nem emeli az árakat - márpedig nem fogja, sőt inkább csökkenti -, akkor a belső hatékonyságot vagy az egyéb üzleti bevételeket kell növelni - 2022-re a költségvetését illetően száz százalékban a saját lábunkra kell állni. Sokat segít ugyanakkor, hogy a lakosság fizetési hajlandósága javult, ügyfeleink - ha kis csúszással is, de - 95 százalékban rendezik számláikat. A fizetési morál a rezsicsökkentés hatására lett jobb, úgy tűnik, az emberek megbecsülik a szolgáltatást.
Hogyan pótolnák a kieső bevételeket?
Alapelvünk, hogy a legkisebb üzletért is "le kell hajolnunk", és ez nem csak a fűtésszolgáltatásra vonatkozik. Új piaci és állami ügyfeleket, valamint profitszerűen végezhető feladatokat kell találnunk. A következő években nagy hangsúlyt kap majd a terjeszkedés, a meglévő ezer kilométeres vezetékhálózat tovább bővül. Terveink szerint összekötjük a külvárosi részeken található kilenc, szigetszerű hőkörzetet, az így létrejövő gyűrűből pedig több vezetékkel is elérnénk a belvárost. Az V., VI, VII., illetve a VIII. kerület egy része ugyanis teljesen érintetlen, ezeket a területeket be kell vonni a távfűtés rendszerébe. Ez nagyjából 200 ezer olyan budapesti polgárt illetve intézményt érint, aki potenciális ügyfelet jelenthet a Főtávnak.
A következő években újabb épületeket látunk majd el hővel a Fővárosi Állat- és Növénykertben, de reményeink szerint mi fűtjük majd a budapesti Városházát, illetve a Ligetben megépülő múzeumokat, a Puskás-stadiont és környékét is. Fontos megjegyezni, hogy az új állami ügyfelek mellett továbbra is piaci szereplők választják a távfűtést, ami azt mutatja, hogy szolgáltatásunk nemcsak korszerű, hanem árban is versenyképes.
A belső hatékonyság növelése mellett távlati célunk a távhűtési piacra való belépés, valamint biomassza erőművek építése és telepítése is, mert ezáltal által olcsóbban juthatunk energiához.
A fűtésszolgáltatáson túl más üzleti tevékenységben is gondolkodunk: 2016 januárja óta például hőközpontokat gyártunk. Jelenleg évente 200 ilyen hőközpontot állítunk elő, de ez szám a következő években tovább nő majd, mert csak a Főtáv évi 350 darabot épít be a felújításoknál. Célunk, hogy a hálózat mind a 4500 hőközpontját lecseréljük elavulásuk függvényében, és a takarékosabban működtethető távfelügyeleti rendszerre kapcsoljuk. Ezzel Európa legnagyobb ilyen rendszere jönne létre. Ezt a fejlesztésünket ráadásul sikerült "dobozos termékké" alakítani, így Európában is tudjuk majd értékesíteni. Ez száz százalékban magyar terméket, magyar innovációt és nem utolsósorban magyar munkahelyeket jelent.
Miért jó a távfűtés? A távfűtés legnagyobb előnye, hogy nagyságrendekkel zöldebb megoldás, mint az egyedi vagy házközponti fűtés - mondja dr. Mitnyan György. A Főtáv egyik, sokat hangoztatott szlogenje, hogy 33 ezer lakást fűt egyetlen kéménnyel, vagyis jelentősen kevesebb szennyezéssel, gáz elégetésével állítja elő a hőt, mint a 33 ezer lakás kazánja, kéménye. A távfűtés másik előnye, hogy többé nem halna meg senki szén-monoxid-mérgezésben. A vezérigazgató szerint e két szempont már önmagában elég lenne, de fontos aspektus az is hogy gazdaságosabb a távhő üzemeltetése, különösen, ha megújuló energiával - naperőművekkel, biomasszával, hulladékégetéssel - működik.
Hosszú ideje vár a szakma a KEHOP-források újbóli megnyitására. Mikor juthat a szektor újra pályázati forrásokhoz?Remélhetőleg hamarosan kiírják a pályázatokat. Ha viszont 2017-ben mégsem állnak rendelkezésünkre az uniós források, akkor előfinanszírozásban elkezdjük a beruházásokat, mert különben nem lesz elég idő a tervezett változtatások végrehajtására. A rekonstrukciós és fejlesztési beruházásokra évente a 60 milliárdos vállalati volumen 10-15 százalékát költjük, azaz 5-10 milliárd forintot. Ezt az összeget a jövőben sem szeretnénk csökkenteni, ezek a fejlesztések ugyanis szükségesek ahhoz, hogy megfelelő szolgáltatást nyújtsunk.
A belvárosi terjeszkedéstől 20 megawattos növekedést várunk. A 2016-os év egyébként fordulópont volt a Főtáv számára, ugyanis egy kaposvárnyi új fogyasztói hőigénnyel, több mint 30 megawattal gyarapítottuk energiaértékesítési szerződésállományunkat az előző évhez képest. Ez messze túlszárnyalja a korábbi években tapasztalt, 10-12 megawatt körüli növekedést. Az eladott energia mennyisége azért is fontos szempont, mert természetes szűkülés tapasztalható a klímaváltozás, valamint az energiahatékonysági felújítások miatt. Melegebb időben és jobban záró ablakok mellett kevesebb hőre van szükség, ez pedig évente akár 30 megawatt kiesést is jelenthet. Ezt tavaly - hosszú évek óta először - ellensúlyozni tudtuk új ügyfelek megtalálásával. Ezen túl kiléptünk a városhatáron kívülre, és átvettük Nagytarcsa fűtési rendszerének üzemeltetését. Budapest hatalmas piac, rengeteg bővülési lehetőséget rejt, de érdemes a főváros határain kívül is gondolkodni.
Ezek szerint fel is vásárolnának vidéki szolgáltatókat?
Nyitottak vagyunk erre, segítséget is ajánlottunk a szegedi távhő beindításához, amikor az ENKSZ átvette azt, de jelezték, hogy meg tudják oldani nélkülünk is. Ennek ellenére nem zárom ki, hogy később nekik vagy másoknak szakmai segítséget nyújtunk, akár vásárlással is, természetesen a tulajdonosunk hozzájárulásával.
A Főtáv az értékesített energiának csak a tíz százalékát termeli meg, a többit vásárolja. Változtatnak ezen az arányon?
Alapvetően szolgáltató vállalatnak tartom a Főtávot, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy minél olcsóbban jussunk energiához. Ennek megfelelően fűtőművek építését és erőművek vásárlását is tervezzük, így tudjuk ugyanis a legalacsonyabb árat elérni. Alapvető elvárás, hogy környezetbarát és gazdaságosan működtethető erőművek legyenek Budapesten. Szeretnénk, ha minél nagyobb arányban megújuló energiával biztosítanánk a hőtermelést, ezért terveink szerint az éves hőkapacitás 2-3 százalékát biztosító biomassza-erőmű építésébe kezdünk.
Nem tettünk le róla, hogy erőművet vásároljunk, még akkor sem, ha ezeknek az erőműveknek gyakran igen költséges rekonstrukción kell átesniük, hogy környezetvédelmi szempontból is megfeleljenek a Főtáv által támasztott igényeknek. Az erőművek - akár az építésre, akár a korszerűsítésre gondolunk - nagy költségigényű, bonyolult létesítmények, nélkülözhetetlen a tulajdonosi segítség, amit meg is kapunk.
Említette, hogy készülnek a budapesti olimpiára...
Elképzelhetetlennek tartom, hogy a Főtáv ne kapjon szerepet egy sikeres olimpiai pályázat esetén. Vállalatunk már elkezdett ismerkedni a tervezett létesítményekkel és együttműködünk a fővárossal. Budapest nyári olimpiára pályázik, tehát nem kell majd fűteni, de az utóhasznosítás, valamint az épületek hűtése komoly lehetőséget jelent a Főtávnak. Úgy vélem, az erőművi kapacitás elegendő, csak vezetékeket kell építeni, erre pedig van elég időnk. A helyi hűtési feladatokra pedig készülünk.
És a távhűtés? Mikorra várható az elterjedése?
A távhűtés ma még nem alapszolgáltatás, de a klímaváltozás miatt egyre inkább azzá válhat. Jelenleg ugyanakkor nem látom annak realitását, hogy városi hűtőfolyadék-továbbító rendszert építsünk ki, ez ugyanis technológiailag sem megoldható, ráadásul társadalmi igény sincs rá. Nagyobb intézményeknél viszont hatékonyabban és környezetkímélőbben működik egy lokális hűtési rendszer, mint ha minden ablakon klímák lógnának. A jövőben mindenesetre számolni kell távhűtési beruházásokkal is.
A budapesti távhő számokban:
- 1 hulladékhasznosító mű
- 4 villamos energiát is termelő erőmű
- 7 ezer üzleti egyéb és ipari fogyasztó
- 10 százalék hőveszteség
- 30 százalékos távhőrészarány
- 36 millió köbméter fűtött légtér
- 312 ezer MW lekötött teljesítmény
- 238 ezer lakás
- 540 kilométer hosszon csővezeték pár
Címlapkép forrása: MTI/Mohai Balázs
