Robotok vehetik át az idősek gondozását

Angliában már használják az otthonápolásban azt a mesterséges intelligencia alapú eszközt, amely 97%-os pontossággal jelzi a betegek elesési kockázatát, így az ilyen esetek nagyobb eséllyel válnak megelőzhetővé. Ennek már csak azért is óriási jelentősége van, mert az elesés az idősek kórházi sürgősségi felvételének egyik fő oka.

Hollandiában a kutatók egy olyan szakmai döntéstámogató rendszert fejlesztettek ki, amely a gyermekek magasságára és súlyára vonatkozó adatokat összeveti az egészségügyi szakemberek által leírt megjegyzésekkel, az eredmények alapján pedig riadót fúj, ha potenciálisan gyermekbántalmazás esete merül fel.

Az OECD június végén közzétett arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre több OECD-tagállamban alkalmazzák az AI-t a szociális szférában is. A mesterséges intelligencia jól használható az ügyféltámogatás, a back office folyamatok automatizálása és a kockázatelemzés területén is, de nagy potenciált rejt az előrejelző analitikában való alkalmazása is. Képes hatékonyabbá tenni a szociális ellátórendszer működését, ugyanakkor a kormányzatoknak nagyon kell vigyázniuk az átláthatóságra, és ügyelniük kell arra, hogy ne rengessék meg a bizalmat ebben a technológiában – emeli ki az OECD elemzése.

Kínában már megérkeztek a humanoid robotok az idősellátásba
Az idősek ágyból való kisegítésében vagy mosdóba való kivezetésében is képes lesz segíteni az a Fudan University szakemberei által tesztelt humanoid robot, ami dekódol bizonyos emberi érzelmeket, és azokra reagálva – korlátozottan ugyan, de – arckifejezések megjelenítésére is képes. A 165 cm magas, 62 kg súlyú gép e téren egyelőre egyedülálló. A Guanghua No 1-t azért hozták létre, hogy segítsen az idősek gondozásában és a szociális szektor más területein.
Az érzelmi intelligenciával rendelkező robotokat jellemzően az egészségügyi ágazat használja, mert társaságot és így mentális támogatást nyújtanak a betegeknek vagy az egyedülálló időseknek. Nem véletlen, hogy sok kínai kórház tervezi, hogy a közeljövőben humanoid robotokat telepít.

Mimikaelemzés és szupervízió

Az ápolók, szociális gondozók, kisgyermeknevelők, mentálhigiénés szakemberek, gyermekvédelmi dolgozók és rehabilitációs szakemberek munkája a legemberközelibb hivatások közé tartozik. Ezen szakemberek nem nélkülözhetik például a magasfokú empátiát. A technológia ugyanakkor fokozatosan beszivárog az ő mindennapi gyakorlatukba is – ám hangsúlyozottan nem helyettesítésükre, hanem támogatásukra.

Az Európai Szociális Platform és az OECD jelentései szerint a mesterséges intelligencia az alábbi területeken hozhat érdemi változást a következő 5-10 évben a szociális szférában:

• Automatizált adminisztráció: Az AI képes lesz a gondozási naplók, dokumentációk, jelentések automatikus generálására, jelentősen csökkentve ezzel az adminisztratív terheket, amelyek jelenleg a munkaidő akár 30–40%-át is kiteszik.
• Korai problémafelismerés: A szoftverek a viselkedésbeli változások, beszélt nyelv vagy mimika alapján jelezhetik például a mentális betegségek, szorongás, vagy akár a demencia korai stádiumát, segítve a mentálhigiénés szakembereket.
• Robotizált asszisztencia: Az idősotthonokban már ma is tesztelnek olyan robotokat, amelyek figyelmeztetik a lakókat arra, hogy be kell venniük a gyógyszereiket, segítenek a mozgásban, vagy egyszerű társalgással csökkentik a magány érzésé
• Virtuális terapeuták: A jövőben az AI-vezérelt chatbotok segíthetik az embereket az olyan egyszerűbb esetek megoldásában mint például az enyhe szorongás vagy a stresszes helyzetek kezelése tehermentesítve ezzel a pszichológusokat, mentálhigiénés szakembereket.
• Szakképzések és szupervízió: Az AI-alapú rendszerek képesek lehetnek a dolgozók készségeinek felmérésére, és ezekre építve személyre szabott továbbképzési javaslatokat adhatnak, sőt, generálhatnak szupervíziós szimulációkat is.

A szektor, ahol 40 millió plusz dolgozó kell majd

Az Európai Bizottság az egészségügyet és a szociális ellátást foglalkoztatást generáló ágazatokként definiálja, amelyek azért tekintendők stratégiailag fontos területeknek, mert itt a beruházások más ágazatokhoz viszonyítva egyre több stabil munkaalkalmat teremtenek, különösen az olyan hátrányos munkaerőpiaci helyzetűnek tekintendő csoportokban, mint a nők és a fiatalok.

A lakosság számának csökkenésével és az elöregedéssel párhuzamosan egyre nagyobb lesz az egészségügyi dolgozók iránti kereslet. Szakértők becslése szerint

2030-ban kétszer annyi egészségügyi szakdolgozóra lesz szükség, mint másfél évtizeddel korábban, világviszonylatban pedig várhatóan 40 millió új egészségügyi dolgozó munkába állásával lehet számolni.

Az AI-alapú rendszerek elterjedése elsősorban az alacsony képzettségű pozíciók számát csökkentheti, miközben munkahelyeket hoz létre például a mesterséges intelligencia működtetéséhez kapcsolódóan.

Magyarországon a szociális ágazat alulfizetettsége és a munkaerőhiány miatt különösen fontos szerepe lesz a technológiai támogatásnak. A jövő szociális hálójában ideális esetben megtaláljuk majd a digitális eszközöket használó családsegítőket, az AI támogatta mentálhigiénés tanácsadókat és az adatvezérelt szociális diagnosztákat is.

A legfrissebb HR trendekről szóló cikkeink itt elérhetőek. Kirúgás, harc a munkatársakkal, kiégés, kibírhatatlan kollégák, vagy éppen a Z generáció kihívásai? A munka világának változásait folyamatosan követjük.

Megelőzni a tragédiákat

Már most is zajlanak tesztek egészségügyi intézményekben olyan digitális gondozási platformok működtetésére, amelyek egy helyen rögzítik a gondozottak adatait, gyógyszerelését, napirendjét, az AI pedig figyelmeztet a változásokra, és akár javaslatot is tesz a szükséges beavatkozásra.

A gyermekvédelemben és családtámogatásban is életmentő lehet a mesterséges intelligenciának az a képessége, hogy automatizál, optimalizál és előre jelez. Az adatalapú döntéshozatal során az AI gyorsan feldolgozza a rendelkezésére álló információkat, így pontosabb képet adhat az érintett családok szükségleteiről, felismerheti a veszélyeztetett gyermekek helyzetének rosszabbodását – vagy akár előre is jelezhet potenciális tragédiákat –, és kiszűrhet olyan eseteket is, amelyek valamiért kiestek a szakemberek látóköréből. A fejlett chatbotok hatékonyak lehetnek az érzelmi támogatásban, a krízishelyzetek gyors kezelésében is.

A fizikai vagy kognitív rehabilitációs folyamatok optimalizálásában pedig nagy sikerrel lesznek majd használhatók például az AI-alapú testérzékelők, hiszen ezek elképesztő mennyiségű adatot képesek tárolni, elemezni és az így kapott eredmények alapján javaslatokat nyújtani a további fejlesztési irányokra.

Etikai dilemmák tömkelege

Az AI ugyanakkor nem csodaszer. A szociális munka alapja az empátia, az emberi jelenlét, a kapcsolódás, ezek – egyelőre legalábbis biztosan – nem helyettesíthetők gépekkel. Az olyan fontos kérdésekben pedig, hogy ki vállalja a felelősséget az AI által javasolt ajánlások megfogadásáért vagy elvetéséért, valamint, hogy miként garantálható az adatvédelem ezen szempontból rendkívül kényes területen, a szektor képviselőinek és a jogalkotónak a dolga megfelelő szabályozást létrehozni.

Az egyik legnagyobb veszély nem az, hogy az AI elveszi a munkát, hanem hogy esetleg olyan formában vezetik be az egyes szociális területeken, amelyek elidegenítik a dolgozót és a gondozottat is. Ahhoz, hogy az AI valódi segítség legyen, demokratikusan, átláthatóan és a munkavállalók bevonásával kell fejleszteni és alkalmazni.

Ha ez így történik, a szociális szférában az AI térhódítása nem azt jelenti majd, hogy a gépek és szoftverek kiváltják az ápolók, gondozók vagy nevelők munkáját. Sőt, az idősödő társadalmak és a mentális betegségek növekvő aránya miatt világszerte egyre több segítő szakemberre lesz szükség. Az AI viszont gyorsabb adatfeldolgozással, a hatékonyabb beavatkozási stratégiák kidolgozása és a prevenciós megoldások tökéletesítése révén nagyban megkönnyítheti majd a munkát, és hozzájárul, hogy minél többen és minél tovább dolgozhassanak kiégés nélkül.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images