Ezzel a technológiával élesztik fel az egyik legfontosabb magyar erőművet

Az elmúlt években alapvetően átalakult a magyar villamosenergia-ágazat; a leglátványosabb változások az úgynevezett forrásoldalon, vagyis a hazai erőművi parkban következtek be.

A gönyűi gázüzemű erőmű 2011-es átadása óta ugyanis

nem épült új hagyományos (fosszilis, nukleáris) nagyerőmű Magyarországon,

vagyis olyan termelő kapacitás, amely alaperőműként (folyamatos, magas kihasználtságú termelés) vagy szükség esetén gyorsan reagáló csúcserőműként is igénybe vehető.

Ezért és az amortizációval összefüggően a hazai gázerőmű kapacitás a 2015-ös 4 297,4 megawattról (MW) napjainkig 3 019,1 MW-ra zuhant. Épült viszont számos különféle naperőmű sőt, az időszak folyamán szinte kizárólag ilyenek létesültek energiatermelő kapacitásként, mégpedig tömegesen. Ennek következtében, míg 2015-ben az összesített hazai napelemes kapacitás még csak a villamosenergia-rendszer teljes (bruttó) beépített teljesítőképessége nem egészen 2%-ának felelt meg (164,9 MW/8 583,4 MW), addig napjainkban már körülbelül a kétharmadának (8 254,4 MW/12 101,8 MW).

Ezek hatására a földgáz részaránya a hazai áramtermelésben a 2008-as 38,3%-ról - amivel az adott évben a gáz volt a mix legnagyobb forrása - 2024-ig alig több mint 20%-ra csökkent, míg a napelemek részesedése 0%-ról 2024-ig a világcsúcsot jelentő közel 25%-ra ugrott.

Az erőműállomány időjárásfüggő kapacitások térnyerésével járó átalakulása nem magyar sajátosság, világszerte hasonló folyamatok zajlottak, amit eleinte a kibocsátáscsökkentési szándék erősödése és a kedvező szabályozási környezet, majd inkább az energiaköltségek és az energiafüggőség mérséklésének célja motivált, miközben a napelemes technológia folyamatos áresése és fejlődése állandó támogatást biztosított a trendnek. Egyetlen technológia kiemelése, egyoldalú, minden más technológiát háttérbe szorító terjedése - mint Magyarországon a napelemeké - ugyanakkor kevésbé jellemző más országokra.

A váltakozó termelésű naperőművek hazai hódítása sok pozitív hatással járt - mindenekelőtt a CO2- és egyéb károsanyag-kibocsátás csökkenésével, az energiaimport-függőség enyhülésével, a felhasználók és az ország energiaszámlájának mérséklődésével -, viszont helyi és országos szinten is jelentős problémákat okoz az eredetileg a jól szabályozható, magas rendelkezésre állású hagyományos erőművekre tervezett rendszerben.

Ezeknek a problémáknak a zöme a napelemek termelésének ingadozó, bizonyos mértékig kiszámíthatatlan, a kereslethez nem igazítható jellegéből következik, amit a szóba jöhető úgynevezett rugalmassági megoldások alkalmazásával lehet kezelni.

Számos megoldás tartozik ide, például az okos digitális technológiák által egyre szélesebb körben lehetővé tett fogyasztó oldali válasz megoldások, illetve az energiatárolók, de a jobban szabályozható, a napelemek termelését kiegyensúlyozni képes erőművi technológiák felé való diverzifikálás (az erőművi mix változatosabbá tétele) is ide sorolható. Az energiapolitikai-szabályozási környezet változásainak köszönhetően, ha nem is az elsők között, de Magyarországon is megteremtődni látszanak bizonyos innovatív flexibilitási megoldások (dinamikus árazás, energiaközösségek, aggregátorok, stb) elterjedésének feltételei, és a forrásoldal egyebek mellett akkumulátorokkal, szél-, illetve gázerőművekkel való további diverzifikálása is folyamatban van.

Azonban míg új – elemzések szerint a gázerőművek építését is kiváltani képes - szélerőművek legkorábban 2029-ben épülhetnek korlátozott mennyiségben, addig a kormány három új kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT) megépítéséről is döntött 2027-2028-as várható megvalósítással.

Ez szintén nem nemzetközi példa nélküli, gondoljunk csak a német kormányzati tervekre, amelyeket Berlin egyébként részben éppen a szélenergia-termelés bizonytalanságaira is hivatkozva tárt elő.

A kombinált ciklusú gázturbinás erőművek mellett szól, hogy viszonylag gyorsan megépíthetőek, hatásfokuk kiemelkedően magas, fajlagos szén-dioxid kibocsátásuk alacsony, teljesítményük a pillanatnyi fogyasztáshoz igazodva szabályozható. Ugyanakkor a fosszilis energiafüggőség fennmaradása irányában hatnak, erősítik a gázpiaci áringadozásoknak és manipulációknak való kitettséget, és a bennük elégetett földgáz teljes életciklusra számolt karbonlábnyoma akár a szénét is meghaladhatja. (A Paksi Atomerőmű, illetve a tervezett két új blokk bizonyos mértékig szintén szabályozható, de ezek üzemeltetése akkor optimális, ha stabilan magas kihasználtság mellett működnek.)

Az Energiaügyi Minisztérium 2023 márciusában közölte, hogy az MVM Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán két, egyenként maximum 500 MW teljesítményű, az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőmű visontai telephelyén pedig egy legfeljebb 650 MW teljesítményű blokk létesül. A Mátrai Erőmű új, kombinált ciklusú gázturbinás blokkjának fejlesztésére vonatkozó szerződést februárban, a tiszaújvárosi erőmű építéséről szóló szerződést pedig áprilisban írta alá az MVM. A közbeszerzési eljárások sikeres és eredményes lezárása után megkezdődhetett a kivitelezés, amelynek időigénye 3-3,5 év, vagyis az új gázerőművek a próbaüzemet követően 2028-2029-ben állhatnak kereskedelmi üzembe.

Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon 17-18 év után épülhet ismét alaperőmű.

Méreténél fogva különösen a két blokkból álló, több mint 1000 MW teljesítményű tiszaújvárosi gázüzemű erőmű bekapcsolása ígérkezik jelentős mérföldkőnek, amely a Paksi Atomerőmű mögött az ország második legnagyobb erőműve lesz.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter szavai szerint az új erőmű évente átlagosan 7 500 gigawattóra (GWh) villamos energiát termelhet, ami az ország jelenlegi felhasználásának mintegy hatodát teszi ki. A 2012-ben leállított régi Tisza Erőmű helyén létesülő új Tisza Erőmű építési munkálatai az ősz során, üzembe helyezése pedig 2028 végén, 2029 elején történhet meg a tervek szerint.

Az új erőmű létesítésére és a gázturbinák hosszú távú karbantartására vonatkozó közbeszerzési eljárást az olasz Ansaldo Energia, valamint a török Calik Enerji Swiss alkotta kéttagú konzorcium nyerte el.

A turbinákat az Ansaldo szállítja Magyarország "leendő leghatékonyabb" nagyerőművéhez. Az 1853-ban alapított genovai székhelyű Ansaldo Energia csoport a villamosenergia-termelő technológiák gyártásának elismert szereplője - különösen a gázturbinák de a nukleáris és zöld technológiák területén is -, emellett szolgáltatásai a komplett erőművek, illetve csúcstechnológiás berendezések tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének, szervizének és karbantartásának minden szakaszát lefedik. A társaság nevéhez fűződik a világ első geotermikus erőművének megépítése 1926-ban, és az első, kizárólag folyékony bioüzemanyagot égető erőmű is.

Az Ansaldo világszerte több mint 30 országban van jelen, az általa gyártott berendezéseket több mint 1000 erőműben használják. A globális kereslet kielégítése érdekében a vállalatnak 2017 óta a genovai kikötőben is működik gyára, jelentősen csökkentve a közúti szállítási költségeket - derült ki egyebek mellett az olaszországi üzemlátogatás során.

A Tiszai Erőműbe a társaság 540 MW teljesítményű GT26 típusú turbinájából kettőt fognak beépíteni, melynek hatásfoka optimalizált kombinált ciklus mellett meghaladja a 60%-ot. (Összevetésül, a belsőégésű motorral hajtott autók hatékonysága 30% körül alakul.) A technológia hidrogénfelhasználásra is alkalmas, így a földgázhoz 45%-os arányban kevert hidrogén is égethető benne, ami kategóriáján belül jelenleg a legmagasabb érték.

Ez a képessége kiemelendő a hazai energiaátállás és a karbonemisszió csökkentése szempontjából. Magyarországon is folyamatban van a tiszta forrásból történő hidrogéntermelés, illetve a hidrogén földgáz-infrastruktúrában való szállíthatósága és tárolhatósága lehetőségeinek felmérése, és a terv szerint a jövőben a hosszú távú energiatárolásra is alkalmas hidrogén a megújulóenergia-termelésre kevésbé alkalmas időszakokban is biztosíthatja az ország energiaigényének jelentős részét. Így az erre alkalmas gázturbinákban - például az új Tiszai Erőműben is - közvetve lényegében a napból termelt és eltárolt energia nyerhető ki bizonyos átváltási veszteség mellett.

A társaság által nyújtott szolgáltatásoknak lényeges része a bizonyos munkafázisokban kézzel végzett szerviz, illetve karbantartás is, mivel ezzel minimalizálható az esetleges kiesések időtartama. A turbinák megbízhatóságát, biztonságát és teljesítményét a társaság az erőművi berendezések digitalizálásával, fejlett vezérlőrendszerek és online optimalizálási megoldások alkalmazásával növeli.

Amint azt a genovai üzemben tett sajtóbejárás során az Ansaldo munkatársai be is mutatták, a vállalat olaszországi (és abu-dzabi) központjában működő digitális ügyféltámogató IT-központok távfelügyelettel folyamatosan figyelemmel kísérik a vállalat által világszerte telepített berendezések működését. Ez lehetővé teszi a távoli diagnosztikát és a prediktív karbantartást, az online teljesítményoptimalizálást, egyéb távoli üzemeltetési és karbantartási tevékenységeket, valamint a kibertámadásokkal szembeni védelmet, és szükség, illetve kérés esetén 24 órás vészhelyzeti segítséget nyújtanak minden szolgáltatási szerződéssel rendelkező ügyfél számára.

A honlapján közzétett beszámolója szerint az Ansaldo csoport 2024-ben 1,116 milliárd eurós árbevételt ért el a 2023-as 1,103 milliárd eurót követően, a nettó eredmény pedig -21,5 millió euróra javult az előző pénzügyi év 228 millió eurós negatív eredményéhez képest.

Címlapkép forrása: Forrás: Koncz Zsófia Facebook (VARGA TAMAS)