Megjöttek az amerikai olajszankciós mentességek - de van, aki kimaradt

Az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó OFAC november 14-én kiadott "engedélycsomagjára" azért volt szükség, mert a Rosznyeft és a Lukoil több külföldi érdekeltsége is olyan helyzetbe került volna, amely nemcsak a két nagy olajipari vállalatot sújtotta volna, hanem más országok ellátásbiztonságát is.

• Az első általános mentesség Kazahsztánt érinti, és azt garantálja, hogy a kazahsztáni olajvezetéket üzemeltető CPC, a Tengiz olajmezőt működtető konzorcium, valamint a Karachaganaknál zajló nagy léptékű szénhidrogén-kitermelés fennakadás nélkül folytatódhasson. Egyedül a tulajdonrészek értékesítése tiltott, valamint minden olyan tranzakció, amely túlmutat a mindennapi működésükön.
• A második engedély a Lukoil külföldi töltőállomásaira vonatkozik. A több mint 5000 töltőállomást magában foglaló hálózat több országban (nagy része a közép-kelet európai régióban) működik, és a szankciók miatt reális veszély volt arra, hogy működésképtelenné válnak. A most kiadott engedély 2025. december 13-ig lehetővé teszi a mindennapi üzemeltetést, a karbantartást és a készletbeszerzést.
• A harmadik felmentés a Lukoil bolgár érdekeltségeinek működését biztosítja, köztük a burgaszi finomítóét, ami a régió egyik legnagyobbja. Emellett mentességet kapnak az orosz olajvállalat érdekeltségbe tartozó vezetékek, töltőállomások és a repülőgépekhez használt kerozint finomító üzem. A mentesség 2026. április 29-ig teszi lehetővé, hogy a bolgár vállalatok a szankciók ellenére folytathassák mindennapi működésüket. A cél egyértelműen az, hogy az ország ellátásbiztonsága ne kerüljön veszélybe.
• A negyedik engedély pedig a Lukoil európai központjának, a Lukoil International vállalatnak az esetleges eladását vagy átszervezését készíti elő. Ugyanis lehetővé teszi, hogy a vállalattal és leánycégeivel kapcsolatban meginduljanak a tárgyalások, szerződéskötések és előkészítő folyamatok. A tényleges adásvételhez azonban külön OFAC-engedély szükséges - erre 2025. december 13-ig kaptak időt. Érdekesség, hogy a svájci Gunvorral tervezett ügylet meghiúsulása után egy amerikai magántőkealap, a Carlyle vizsgálja annak lehetőségét, hogy megszerezze az orosz olajipari óriás külföldi eszközeit.

A most kiadott mentességek többségben ellátásbiztonsági szempontokat vesznek figyelembe, azonban mindegyik esetében csak meghatározott időszakra korlátozódik. Az Egyesült Államok ezzel azt próbálja elérni, hogy az orosz cégekre továbbra is jelentős nyomás nehezedjen, ugyanakkor ne alakuljanak ki indokolatlan ellátási zavarok bizonyos térségekben. Ebből arra következtethetünk, hogy az olajszankciók elsődlegesen nem az európai - különösen nem a közép-kelet-európai - szereplőket célozzák, hanem az orosz olaj fő felvevőit: Kínát, Indiát és Törökországot.

ugyanakkor a magyar mentességre még várni kell,

pedig legkésőbb november 21-ig dönteni kell, hiszen ekkor lépnek hatályba a Lukoillal és a Rosznyefttel szembeni szankciók.

Korrábban írtunk arról, hogy a „meddig érvényes a mentesség” körüli látszólagos ellentmondás valószínűleg abból fakad, hogy a tényleges mentességet nem a politikai bejelentés határozza meg, hanem az OFAC által kiállított engedély. Ezt a magyar félnek külön kell kérelmeznie, és az amerikai gyakorlat szerint az ilyen licenceket évente felülvizsgálják, ezért formálisan mindig csak egyéves időtartamra adják ki - még akkor is, ha politikai szinten ennél hosszabb távú szándék húzódik mögötte - mindez azonban csak a határozat után válik egyértelművé.

Címlapkép forrása: Portfolio