Ezért tolhatták ki az új lakások energiahatékonysági szigorítását

A lakóingatlanok energiahatékonyságának meghatározása energiatanúsítványokon keresztül történik. Ezekből 2017 óta évente mintegy 150 ezer készült Magyarországon, így mostanra a teljes lakásállomány legalább 10 százalékáról tudjuk, hogy milyen energiahatékonysággal bír. Ez a mennyiség már elegendő ahhoz, hogy átfogó statisztikákat készítsünk az ingatlan építési éve és annak energiahatékonysága közötti összefüggésben.

A tanúsítások célja elsősorban az ingatlanok értékesítése: 2019-ben az esetek 72 százalékában emiatt kérték a vizsgálatot, további tanúsítási célok közül a pályázat 12, a használatba vétel 8,2, saját cél 6,0 százalékos arányt tett ki, míg a bérbeadási és egyéb okból végzett energiatanúsítások aránya 1,9 százalék volt - derül ki a KSH legújabb felméréséből.

A kiadott tanúsítványok között az adásvételi és használatbavételi célból kért vizsgálatok száma az említett évek közül 2018-ban volt a legmagasabb (128 ezer), vagyis abban az évben, amikor az eladott használt és új lakások száma is csúcsot ért el (164 ezer). 2019-ben, amikor a lakástranzakciók száma 4,1%-kal csökkent, az értékesítéshez és használtba vételhez kiadott energiatanúsítványoké is visszaesett, 8,7%-kal.

A három év folyamán a kiadott energetikai minősítések összetétele érdemben nem változott. Meghatározónak bizonyult az épület kora:

az 1960 előtt épült lakások háromnegyede nem érte el az átlagos minőséget jelentő (FF) szintet.

Az újabb lakóépületek felé haladva az energiahatékonyság fokozatosan javul. Az 1970-es évek közepétől a rendszerváltásig épült épületekben a lakások közel 90 százaléka már eléri vagy meghaladja az átlagos (FF) minősítést, amihez nagyban hozzájárultak a panelprogramok, az ezekben részt vett épületek ugyanis nagy számban kaptak korszerűnek számító CC és azt megközelítő DD minősítést. A 2010 utáni épületek körében már csak elvétve fordul elő átlagos vagy rosszabb hatékonyságú épület, az ekkor épült ingatlanok döntő többsége korszerű (CC) vagy magasabb minősítést ért el.

Az ábrán látható, hogy az 1960 előtt épült épületeknek alig több mint 1 százaléka éri csak el a CC besorolást, BB és AA besorolásról pedig ebben az időben még egyáltalán nem beszélhetünk. A rendszerváltáshoz közeledve azonban fokozatosan a CC besorolás kerül az élre, az 1990 és 2010 között épült lakásoknak már közel egyharmada eléri ezt a minősítést. 2010 után tovább javulnak a számok, az ezt követő hat évben épült lakások 64 százaléka, a 2017 és 2019 között épülteknek pedig már 84 százaléka felel meg ennek.

A januárra tervezett szigorítás értelmében azonban csak a BB vagy annál magasabb besorolású épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, de ennek 2017 és 2019 között még csak az új épületek 17,4 százaléka felelt meg,

így bár a tendencia javulást mutat, feltehetően idén januárban még nem lett volna életszerű egy ilyen mértékű szigorítás.

Mit jelent ez az energiafogyasztásban?

A régi épületek kedvezőtlen energiahatékonysága miatt az 1959 előtt épült épületekben a fajlagos primer energiafogyasztás több mint háromszorosa, a fűtési primer energiaigény több mint négyszerese az új lakásokénak. A már kedvezőbb mutatókkal rendelkező, 1976–1989 között épült épületekben a fajlagos primer energiafogyasztás még mindig több mint kétszerese, a fűtési primer energiaigény több mint két és félszerese az új lakásokénak.

A használt lakások piacán megjelenő lakások energiaigénye a kedvezőtlen korösszetétel miatt magas: az átlagos fajlagos primer energiafogyasztás 274, a fűtés primer energiaigénye 218 kWh/m2/év. Ezek az értékek egy új lakás megfelelő mutatójának közel négy-, illetve háromszorosát teszik ki.

Alternatív energiaforrások Magyarországon

A decentralizált energiaellátás egy környezettudatos megoldás, amely megtérülő beruházásnak bizonyult. Az alternatív rendszer megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszer. Ide tartozik a kapcsolt energiatermelés, a hőszivattyús rendszer, illetve a szoláris rendszerek, napelemek és a napkollektor. Magyarországon a talaj adottságainak köszönhetően a geotermikus energia hatékonyan alkalmazható az energiaellátásban. A hőszivattyús rendszer elterjedtségének két fő előnye van. Tulajdonosi és bérlői szemszögből az éves alacsony energiafogyasztási költség és tervezői szempontból a 25%-os megújuló részarány fedezete az előírások szerint. Emiatt vált jelenleg a legelterjedtebb rendszerré Magyarországon, melyet továbbá ösztönzött a villamosenergia szolgáltatók Geo tarifa bevezetése. A napelemes rendszer a hatásfoka és a megtérülési ideje miatt a második helyen szerepel, habár számíthatunk a közeljövőben az elterjedtebb alkalmazására mivel akár 50%-os állami támogatásra lehet pályázni PV rendszer telepítésénél - mondta el Dr. Harmathy Norbert, PhD, egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékének tanszékvezető-helyettese.

Külföldi megoldások

Ha megnézzük a technológiák nyugati piacát, az a következtetés vonható le, hogy az effajta környezettudatos lépéseket már előbb megtették, emiatt sokkal több épület (családi ház, tömbház, irodaház stb.) került korszerűsítésre.

Az épületgépészeti és energiaellátási technológiák gyakorlatilag nyugatról származnak, tehát a mi tervezőink is többségében a nyugati piac gyártóinak a rendszereit javasolják beépíteni.

Inkább a hatékony épületüzemeltetési rendszerekben (intelligens vezérlés) látom a lényeges különbséget, melyre célszerű lenne nagyobb hangsúlyt fektetni. Az okos épület lényege, hogy az üzemeltetési ciklus alatt az épületet úgy működtessük, hogy megtartsa az egészséges mikroklímát a lehető legalacsonyabb fogyasztás mellett. Tehát a fűtési-, hűtési-, légtechnikai rendszer és a mesterséges világítás intelligens vezérlése vezethet a legmagasabb hatékonysághoz - hangsúlyozta a szakértő.

Hosszú távú kibocsátási, energiafelhasználási célkitűzések

Több szempontból összetett feladat átfogóan megállapítani a környezettudatossági megfelelőséget összhangban a hosszú távú célkitűzésekkel. A hosszú távú kibocsátás és energiafelhasználás magába foglalja a kivitelezési, üzemeltetési, karbantartási és a bontási folyamatot. Egy épület életciklus vizsgálatánál figyelembe kell venni az építőanyagok környezeti karakterisztikáit, újrahasznosított hányadát, szállítási folyamatát, ezt követően pedig az épület energiafogyasztását és CO2 kibocsátását a legalább 50 éves használati időszakban. Az ilyen részletes hosszútávú vizsgálatot követelik a nemzetközi LEED és BREEAM minősítő rendszerek.

Jelenleg nálunk az AA és BB energetikai osztályba besorolt épületekre mondjuk, hogy megfelelnek a hosszútávú kibocsátási / energiafelhasználási célkitűzéseknek,

de célszerű lenne nagyobb beruházásoknál LCA (Life Cycle Analysis) szinten részletesebben megvizsgálni és előrelátni egy reálisabb környezeti karbon-lábnyomot - tette hozzá.

Az egyes technológiák előnyei, hátrányai

A technológia és az energiafogyasztási költségek a piaci alapszabályok szerint függenek össze.

Minél hatékonyabb az épületgépészeti rendszer, annál magasabb a beruházási költsége, viszont kedvezőbb lesz az épület fogyasztása.

Mindenképp, ha hosszú távra tervezünk, akkor célszerű hatékony és okos rendszerbe beruházni, mert ezzel csökkenteni lehet a megtérülési intervallumot és a környezetre fejtett hatást az épület életciklusa során. A geotermikus talajszondás hőszivattyús rendszernek van a legmagasabb kialakítási költsége, mert a szondamező kivitelezése jelentősen megnövelheti a beruházási költséget, viszont az előnye, hogy fűtésre és hűtésre is alkalmazható egyaránt. Padlófűtési és mennyezethűtési technológiával pedig a legkedvezőbb megoldást kínálja hőkomfort, energiafogyasztás és költség szempontjából. A rendszer hűtőgerendák és felületfűtés technológiával is kivitelezhető. A napelemes rendszer is megfelelő megoldás abban az esetben, ha az épület igényeihez igazítjuk az villamosenergia előállítást, pl. családi háznál, vagy logisztika/ipari csarnoknál, ahol az igények lényeges hányada lefedhető a telken előállított villamosenergiával. Egyedüli hátrányuk az alacsony hatásfok a geotermikus technológiához viszonyítva. 

A kedvezőbb üzemeltetési és fenntartási költség ingatlantulajdonosi és bérlői igény. Az állami támogatások ösztönzik az új technológiák alkalmazását. A technológia fejlesztése és hatékonyabbá tétele pedig gazdaságpolitikai érdek. Az EU és a nagy ipari és fejlesztő cégek folyamatosan támogatják a technológiai fejlesztést, ami a piac és a gazdaság meghajtóereje. Az EU megfogalmazta a karbonsemleges elvárásokat 2050-ig az építőiparban, ami nagy kihívás lesz a szakemberek, a gyártók és a fejlesztők számára.

Címlapkép forrása: Getty Images