Demilitarizált övezetet hozna létre külföldi tűzszüneti ellenőrökkel, valamint a háborús területi erőviszonyok befagyasztását is tartalmazza a 30 napos átfogó tűzszüneti javaslat - közölte kedden Keith Kellogg, az amerikai elnök Ukrajnáért felelős különleges megbízottja. Kellogg szerint Kijev már belement a feltételekbe, és Moszkván múlik a tűzszünet elfogadása.
Joe Biden volt amerikai elnök hétfőn exkluzív interjút adott a BBC-nek, ami az első ilyen típusú megszólalása volt, amióta távozott a Fehér Házból idén januárban. Biden hevesen bírálta utódját, és "modern kori megbékéltetésnek" nevezte a Trump-adminisztráció Ukrajna-politikáját.
Komoly modernizáción esik át az Európai Unió hétéves költségvetése, ami akár ahhoz is vezethet, hogy bizonyos fokig kikerülhet a nemzeti kormányok kezéből a források elosztásának felügyelete. Az Európai Parlament javaslatai alapján nem csak a jogállamisági kritériumok válhatnak szigorúbbá a következő időszakra, de az is elképzelhető, hogy új módokat keresnek a támogatások helyi szintre, akár közvetlenül az önkormányzatokhoz történő eljuttatására.
Nagyszabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát, Oroszország fővárosát: a légvédelem 19 robotrepülőgép lelövését jelentette, legalább egy esetben lakóházat ért találat. Oroszország számos repteret lezárt: Moszkva mellett egyáltalán nem szállnak fel gépek, de átmenetileg beszüntették a forgalmat Kazanyban, Szamarában és Nyizsnyekamszkban is. Oroszország Odesszát, Harkivet támadta drónokkal, valamint intenzív tüzérségi támadást folytattak Pokrovszk és térsége ellen, melyben több civil is életét vesztette. A nap folyamán az ukrán főparancsnok bejelentette, hogy stabilizálódott a frontvonal, délután pedig egy orosz-ukrán fogolycseréről is érkeztek hírek. Cikkünk percről percre frissül az orosz-ukrán háború keddi eseményeivel.
Az ukrán Kyiv Post közölt egy egészen megdöbbentő történetet arról, hogy Oroszország gyakorlatilag meglovasította Kazahsztán összes stratégiai bombázóját még korábban.
Donald Trump amerikai elnök nem tudott békét teremteni az orosz-ukrán háborúban, ráadásul nincs B-terve sem – fejti ki Szergej Markov orosz politikatudós az MK.ru hasábjain.
Úgy néz ki, a náci Németország feletti győzelem napja alkalmából Oroszország több pontján is rendeztek az oroszok haditechnikai kiállításokat, melyen az Ukrajnában zsákmányolt nyugati technikát mutatják be a nyilvánosságnak. Ezeken az expókon rendre felbukkantak korszerű amerikai Abrams harckocsik, mint orosz hadizsákmány.
Május 9-én tartják Oroszországban a Szovjetunió második világháborús győzelmét ünneplő parádét, amelyre számos külföldi vezetőt, többek között Hszi Csin-ping kínai elnököt és Robert Fico szlovák miniszterelnököt is várják. Az eseményre tekintettel Vlagyimir Putyin orosz elnök háromnapos tűzszünetet hirdetett a múlt héten, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő azonban kijelentette, ő csak 30 napos tűzszünetbe hajlandó belemenni. Zelenszkij Petr Pavel cseh elnökkel történt találkozóján azt mondta, orosz provokációkra lehet számítani május 9-én. Az ukrán elnök szerint Putyin tűzszüneti ajánlata a „legnagyobb cinizmus”. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború híreivel.
Gyorsan maguk mögött hagyták a világ tőzsdéi Trump vámháborúját: az elmúlt hetekben ritkán látott raliba kezdtek a piacok. Az S&P 500 index több mint húsz év után először zárt zsinórban kilenc egymást követő napon pluszban. A befektetők fókuszában most a Federal Reserve szerdai kamatdöntése és Jerome Powell szavai állnak — de nem ez az egyetlen ok, amiért érdemes most különösen résen lenni. A kép ugyanis kísértetiesen hasonlít arra, amit legutóbb egy közel 30 százalékos piaci zuhanás előtt láthattunk. Vajon most is így lesz?
Május 8-án lesz a Portfolio Investment Day 2025 befektetési konferenciánk, ahol profi szakemberek osztják meg befektetési ötleteiket, legyen szó a részvény-, állampapír-, nyersanyag-, kripto-, ingatlan- vagy műtárgypiacról. Most érdemes jelentkezni! Információ és jelentkezés
A jelenlegi előrenyomulási és veszteségi ütem mellett Oroszország 2256-ra foglalná el Ukrajna fennmaradó területeit és közben 101 millió katonát vesztetnének - számolta ki a Forbes.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint a kilenc hónapja tartó kurszki hadművelet elérte céljait, és az ukrán erők által létrehozott "ütközőzóna" hosszabb távon is fontos szerepet tölt majd be - tudósított az Ukrainszka Pravda.
Rekordszámú orosz katona vesztette életét 2024-ben az ukrajnai háborúban, legalább 45 287 fő halt meg a fronton, ami közel háromszorosa a háború első évében bekövetkezett veszteségeknek - írta meg a BBC.
Egy olyan nagy üzemzavar és nagy területre kiterjedő tartós áramkimaradás után, mint ami 2025. április 28-án hétfőn történt az Ibériai-félszigeten, teljesen jogos a kérdés, hogy nálunk ilyen megtörténhet-e, illetve mit tanulhatunk a spanyolok és portugálok problémáiból. Úgy is megfogalmazhatjuk ezt a kérdést, hogy nálunk jobb vagy rosszabb a helyzet? A kérdést részben már érintettem 2025. április 30-i, a Portfolio-n megjelent írásomban, de szeretnék most kicsit a magyar villamosenergia-rendszerre koncentrálni. Ehhez pedig egy közelmúltbeli magyar eseményre érdemes visszatérni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija-1 televízióban sugárzott dokumentumfilmben egyértelművé tette, hogy Oroszország továbbra is kitart az ukrajnai háború eredeti céljai mellett, amelyek gyakorlatilag Ukrajna kapitulációját jelentenék, annak ellenére, hogy tűzszüneti tárgyalások folynak az Egyesült Államokkal – írja az Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb jelentése.
Rosszabb a 2025-ös gazdasági teljesítmény, emiatt elcsúsznak a bázisfolyamatok, kedvezőtlenebbek a 2026-os növekedési kilátások, rendkívül alacsony az általános tartalék, az uniós forrásokkal kapcsolatban jelentősek a bizonytalanságok, furcsa a jövő évi béremelkedési várakozás, két beépített (vagyonkiadások és védelmi tartalék) akna is van, ráadásul a korai költségvetés-elfogadásból fakadó kockázatokat csak tovább fokozza a jelenlegi vámháborús helyzet - így lehet összefoglalni a Költségvetési Tanács vasárnap késő este, a 2026-os költségvetésről kiadott véleményének főbb üzeneteit. A Horváth Gábor KT-elnök, Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László számvevőszéki elnök által jegyzett dokumentum szerint komoly veszélyek övezik az államadósság csökkentését is. Mindezektől függetlenül a Tanács ezúttal sem tartotta indokoltnak az egyet nem értés jelzését. Mutatjuk a 28 oldalas KT-vélemény legfontosabb érdekességeit, és a jövő évi költségvetés legérdekesebb bevételi és kiadási tételeit.
Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijelentette, hogy bármikor lehetséges a tűzszünet Oroszországgal a több mint három éve tartó háborúban, miközben jelentős cseh katonai segítségre számít jövőre.
A Covid19-világjárvány és az orosz–ukrán háború hatására egyre több nagyvállalat helyezi át termelőegységeit Európához közel eső régiókba, többek közt az észak-afrikai országokba és Törökországba, a kedvező jogszabályi környezetnek és az alacsony munkabéreknek köszönhetően. Az Észak-Afrikába és Kelet-Közép-Európába érkező nearshoring befektetések éves összege 2023-ra elérte a 82 milliárd dollárt, 62%-os emelkedést elérve a járvány előtti szinthez képest. Törökország, Egyiptom, Marokkó és Tunézia gazdaságai nagymértékben integrálódtak az európai gazdaságba, ezért az ott működő vállalatok az Európai Unió vámjait is ki tudják kerülni. Az Energiastratégia Intézet nearshoring sorozatának 4. része.
Ralph Goff, a CIA korábbi európai műveleti vezetője szerint a 2014-es krími megszállás idején már figyelmeztette feletteseit, hogy a Donbaszban egy globális konfliktus magvait vetik el, de figyelmeztetéseit figyelmen kívül hagyták. Goff úgy véli, a 2022-es háború megelőzhető lett volna, ha a Nyugat időben és megfelelő mennyiségű fegyverrel támogatja Ukrajnát. Szerinte az amerikai és európai vezetők túlzottan tartottak az orosz nukleáris fenyegetéstől, így Putyin diktálhatta a háború feltételeit. A nyugalmazott hírszerző bírálja mind a Biden-, mind a Trump-adminisztráció hozzáállását, és aktívan dolgozik azon, hogy amerikai technológiai és üzleti támogatást szerezzen Ukrajnának – tudósított a The Times.